A perifériás nyirokszövetek (lép, nyirokcsomó, stb) nyiroktüszői fontos szerepet töltenek be a B-sejtek túlélésében és az ellenanyag-termeléssel járó immunválaszokban, valamint B-sejtes daganatok túlélésében és a citosztatikumokkal szembeni rezisztencia kialakításában. A kutatás célja a nyiroktüsző-alapállomány sejtek differenciálódásának és a B-sejtek fejlődéstani szerepének in vivo vizsgálata egér-modellekben.

Az emberkereskedelem nagyságrendje Európában eléri az évi fél milliót. Az áldozatok (kényszer prostitúció, kényszer koldulás /gyerekek!/, szervkereskedelem, kényszermunka) komplex abúzusnak vannak kitéve, ahol a fizikai, szexuális, pszichikai erőszak egyszerre van jelen. Ezek ellátása speciális ismereteket, felkészültséget kíván. A kutatás, ehhez kapcsolódó továbbképzés/ tréning fejlesztés nemzetközi és hazai humanitárius szervezetekkel együttműködve folyik. (Irodalom: Szilard I., Barath A.: Public Health Aspects of Trafficking in Human Beings: Health Promotion and Prevention Tasks and Possibilities In: Health Promotion and Disease Prevention; a handbook for teachers, researchers, health professionals and decision makers. p. 670 - 693 Hans Jacobs Publishing Company 2007 Germany and FYRM) 

Munkacsoportunk már működteti az interaktív web alapú adatbázist és kutatói fórumot.(http://www.romahealthnet.org) Ennek fejlesztésében, moderálásában, kutatási kapcsolatok kiépítésében, új kutatások kialakításban, csatlakozó rendezvények szervezésében való részvételre ad lehetőséget a TDK munka. 

A gyógyszeres terápia hatékonyságában, a lehetséges kimenetekben jelentős különbségek fordulhatnak elő, amelynek hátterében a betegek genetikai különbözősége állhat. Számos bizonyíték létezik az egyes hatóanyagok hatásmechanizmusában, metabolizmusában tapasztalt, genetikai alapokon nyugvó eltérésekre, ugyanakkor a napjainkban tapasztalható felgyorsult migrációs folyamatoknak köszönhetően egyre heterogénebb társadalmak alakulnak ki világszerte. Például: a renin aktivitásban tapasztalható különbségek miatt nem csak a Ca-csatorna blokkolókra, de az ACE-gátlókra adott terápiás válaszban is szignifikáns eltérés mutatkozik a kaukázusi és az afrikai népcsoportok között; a CYP2D6 aktivitásában akár 1000-szeres különbség is tapasztalható egy kaukázusi és egy etióp egyén között. A témára jelentkező hallgató az individualizált terápiában már fellelhető, ill. az aktuális kutatások tárgyát képező aspektusok irodalom-kutatásában venne részt, valamint a migrációhoz kapcsolódó,,ajánlások" kialakításába kapcsolódhatna be.

A migránsok nem csak eredetországuk morbiditási profilját, de a közegészségügyi hálózat fejlettségét is tükrözik. Ennek fontos eleme a vakcináció. Az un. ’vakcinációval megelőzhető betegségek’, mint morbilli, poliomyelitis, diphteria újra megjelentek Európában, kisebb járványgócokat alakítottak ki. Ezért a WHO és az EU elsődleges célnak tekinti a migránsok vakcinációját. A hazai migránsok körében folytatott kutatásaink erre a témára is kitérnek. (lásd: http://www.mighealth-unipecs.hu)  

A TDK hallgató feladata összegyűjteni, összehasonlítani és elemezni EU-szintű szabályozásokat, gyakorlatokat a migránsok (legális vagy irreguláris) egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésével kapcsolatosan. Elemezni az esetleges akadályokat, valamint következtetések, ajánlások megfogalmazása.

A hallgató feladata széleskörű szakirodalmi adatgyűjtés egyes kiválasztott etnikumhoz való tartozás, és/vagy kultúra és vallás egészségre gyakorlolt hatásainak témakörében (pl. vallási előírások, szokások, hiedelmek, böjtök, diéták, viselmekdéselemek, orvos-beteg kapcsolat, stb.). A hallgatók kutatásaik során meríthetnek saját etnikai, kulturális vagy vallási hátterükből is, azonban a gyűjtött adatok objektív és kritikai elemzése szükséges a bizonyítékokon alapuló orvoslás tükrében.

Társtémavezető: Dr. Buda Péter, klinikai főorvos

Egyes kórélettani folyamatok zajlásdinamikája különböző. Az időfaktor olyan elvi szám amely megmutatja a folyamat gyorsaságát, életet veszélyeztető voltát. A magas időfaktorú folyamatok felismerése meghatározza a sürgősségi ellátás beavatkozásainak prioritását, a TRIAGE-t. Vizsgálhatók az egyes akut kórképben mérhető paraméterek, ezek változása mutatja az időfaktor változását is.

Társtémavezető: Dr. Buda Péter, klinikai főorvos

Az újraélesztés kivitelezése nagyban függ az elméleti alapoktól. Protokoll írja le a nemzetközileg ajánlott folyamatot. Ettől eltérés hibákat von maga után amely hibák befolyásolhatják az újraélesztés kimenetelét. A hibák elemzése hozzásegíthet a továbbiakban a következmények kiküszöböléséhez. A nemzetközi ajánlásokat a tudomány fejlődése tükrében folyamatosan újraértékelik, a szükséges módosításokat közzéteszik.

Társtémavezető: Dr. Buda Péter, klinikai főorvos

A shockfolyamat számos ok miatt jöhet létre. Ennek helyszíni, sürgősségi osztályos felismerése, megfelelő gyors ellátása a prognózist befolyásolja.

Társtémavezető: Dr. Buda Péter, klinikai főorvos

A fájdalom jellege, helye, erőssége, egyéb kvalitásai, a megélt fájdalom intenzitás mind figyelemfelhívó jel, amely segíti a diagnosztikát, ugyanakkor elemi szükséglet a betegek szenvedéseinek csökkentése. Az elmúlt évtizedekben jelentős változáson ment át a fájdalomcsillapítás eszköztára, ami elsősorban a képalkotó diagnosztika fejlődésének is köszönhető.

Társtémavezető: Dr. Bencsik Tímea, egyetemi adjunktus

A méz a hagyományos és a hivatalos orvoslásban egyaránt alkalmazott, részben növényi, részben állati eredetű szer. A különböző mézfajták gyógyászati értéke azonban jelentősen eltérő lehet. A TDK-hallgató feladata, hogy különböző gyógynövény fajokról nyert mézek hatóanyag-összetételét és – lehetőség szerint – marker vegyületeit meghatározza. További célkitűzés a fajtaméz(ek) antioxidáns és/vagy antimikróbás hatásának vizsgálata különböző in vitro tesztrendszerekben, valamint a különböző botanikai eredetű mézek biológiai aktivitásának egymással történő összehasonlítása.

Társtémavezető: Dr. Bencsik Tímea, egyetemi adjunktus

Környezetünkben számos mérgező növényfaj található, melyek véletlenül vagy szándékosan a szervezetbe juttatva különböző súlyosságú mérgezéseket okozhatnak. A legtöbb, toxikológiai szempontból jelentős faj mérgező hatóanyagai ismertek, azonban ezek mennyisége és összetétele változó lehet növényi szervenként, élőhelyenként vagy akár évszakonként is. A TDK munka keretében a hallgató választhatja egy adott mérgező növényfaj toxikológiai jelentőségének feltárását (esettanulmányok alapján), valamint hatóanyag-összetételének vizsgálatát különböző helyszíneken és időpontokban. Másik lehetőség egy adott terület (természetes vegetáció vagy lakókörnyezet) mérgező növényfajainak feltérképezése és toxikológiai jelentőségük megállapítása.

Társtémavezető: Prof. Dr. Seress László, emeritus professzor

A munka célja felderíteni azokat az elváltozások, amelyek az emberi agykéregben figyelhetők meg epilepsziában. A vizsgálati minták a Neurológiai Klinikán diagnosztizált, és az Idegsebészeti Klinikán eltávolított temporális epilepsziás betegek kéregmintái, amelyet szövettani módszerekkel dolgozunk fel. Az elmúlt időszakban több meglepő eltérést találtunk az epilepsziás agykéregben, pl. nagyszámú neuronokat a fehérállományban. Célunk ezeknek az idegsejteknek az epilepsziában betöltött szerepének felderítése. Ehhez immunciokémiai módszerrel meghatározzuk a sejtek fajtáját (pl. serkentő vagy gátló idegsejt), konfokális mikroszkóppal és elektronmikroszkóppal más neuronokkal alkotott kapcsolatait. Továbbá, komputeres módszerrel meghatározzuk az idegsejtek számát, és az így kapott adatok és a betegek szövettani és klinikai adatai között keresünk összefüggést.

Jelenleg közel 50 betegből származó kéregmetszet áll rendelkezésre, és évente kb. 10 új minta várható.

A témára jelentkező hallgató(k) feladata a komputeres sejtszámolás, fénymikroszkóppal vagy konfokális mikroszkóppal az idegsejtek vizsgálata, valamint az adatok és a betegekadatai közötti összefüggés vizsgálata. Arra speciálisan kiképzett hallgató elektronmikroszkópos vizsgálatokat is végezhet. Emellett elsajátítják vizsgálatokhoz használt szövettani módszereket is.

Szövettan, patológia, neurológia és idegsebészet iránt érdeklődő hallgatókat várunk lehetőleg a neuroanatómia és az élettan szigorlat után!

Az utóbbi években a bőr feszesítésében egyre elterjedtebbé váltak a rádiófrekvenciás eszközök. A bőr felületes kezelésével néhány kezelés elteltével a ráncok elsimulnak. A beavatkozás során a rádiófrekvenciás készülék által generált nagyfrekvenciájú hullámokat egy erre a célra fejlesztett elektród segítségével kell a bőrbe juttatni. A folyamat kontrollált felmelegedést eredményez az irhában, mely a ráncok kialakulásának helye: a felmelegedés a bőrben a kollagén és elasztikus rostok összehúzódását okozza, mely regenerációs folyamatokat indít be, így a bőr tónusa fokozódik.

Vizsgálataink során több alkalommal kezeljük a kísérleti állatok bőrét rádiófrekvenciás eszközzel, majd az egyes beavatkozások után meghatározott idővel mintát veszünk a bőrből, melynek összetételét, a kollagén és elasztikus rostok arányát szövettani, sejtbiológiai és elektron mikroszkópos módszerekkel elemzünk.

Különböző fehérvérsejtek monoklonális antitestekkel végzett terápiás célú eltávolítása (depléciója) a klinikai gyakorlat részévé vált, ugyanakkor nem ismert, hogy a különböző nyirokszöveteken  belül mennyire hatékony módon történik. A tanulmány célja egérmodellek felhasználásával annak megállapítása, hogy a T-sejtek specifikus antitestek általi eltávolításának hatékonysága mennyire függ az adott célsejt szöveti mikrokörnyezetétől, és az mennyire segíti elő a kezeléssel szembeni rezisztencia kialakulását.

Társtémavezető: Dr. Bencsik Tímea, egyetemi adjunktus

Napjainkban sokan vásárolnak gyógynövényeket és gyógynövény-alapú készítményeket betegségek megelőzése vagy gyógyítása miatt. Sajnos egyre több hamis termék kerül a piacra, amelyek fogyasztása súlyos egészségkárosodást is okozhat. Ezért fontos a termékek minősítő vizsgálata. A Magyar illetve Európai Gyógyszerkönyv számos gyógynövény tisztasági, minőségi és mennyiségi vizsgálatát írja elő. A téma keretében a hallgató közelebbről is megismerheti ezeket a vizsgálómódszereket. A vizsgálatokhoz szükséges mintákat magyarországi üzletekből szerezzük be. A munka nagy része a Farmakognóziai Intézet Fitokémiai Laboratóriumában történik.

Az antibiotikum-rezisztencia komoly problémát jelent az egészségügyben, ezért szükség van más lehetőségek kutatására is. A növényi illóolajok sokféle hatással rendelkeznek, antibakteriális és gombaellenes hatásaikról is ismertek. Régen, pl. a pestis terjedését illóolajos növények égetésével akadályozták meg. A téma keretében a hallgató közelebbről megismerheti az illóolaj-desztillálás folyamatát, majd a tiszta illóolaj antimikrobás hatásának vizsgálómódszereit, pl. csőhígítás és direkt bioautográfia módszereket. Célunk új, hatékony baktérium és/vagy gombaellenes illóolajok keresése. A munka részben a Farmakognóziai Intézetben, részben az Orvosi Mikrobiológiai és Immunitástani Intézetben történik.

Társtémavezető: Dr. Helyes Zsuzsanna, egyetemi tanár

A gyógynövények számos olyan hatóanyagot képesek előállítani, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak, pl. kamilla flavonoidok. Akut és krónikus fájdalmak hátterében a szervezetben kialakult gyulladás is állhat. A megfelelő életminőség szempontjából fontos a gyulladás csökkentése, akár növényi hatóanyagokkal is. A téma keretében a hallgató izolált növényi hatóanyagok, elsősorban karotinoidok, gyulladáscsökkentő hatását vizsgálja in vitro sejttenyészetben és/vagy in vivo egérmodellben, közben számos farmakológiai vizsgálómódszert sajátíthat el. A téma a gyógyszerkutatás szempontjából is jelentős. A vizsgálatok egy része a Farmakognóziai Intézetben valamint a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben történik.   

Társtémavezető: Dr. Helyes Zsuzsanna, egyetemi tanár

Napjainkban egyre több embert érintenek a légúti fertőzések és a légutak gyulladásos betegségei. Az illóolajokat használják inhaláció formájában az előbb említett esetekben, de elsősorban népgyógyászati tapasztalatok alapján. Ezért szükséges az illóolajok légúti gyulladáscsökkentő hatásának tanulmányozása, amely a gyógyszerfejlesztés szempontjából is ígéretes terület. A téma keretében a hallgató állatkísérletes modellben (egér) vizsgálja különböző illóolajok légúti gyulladáscsökkentő hatását és számos farmakológiai vizsgálómódszert sajátíthat el. A munka részben a Farmakognóziai Intézetben valamint a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben történik.

Társtémavezető: Dr. Gombos Katalin, egyetemi tanársegéd

A legtöbb fej-nyaki daganat szövettanilag laphámrák. Habár fejlett sugár-, kemoterápiás és sebészi protokollok léteznek, a fej-nyaki malignus tumorban szenvedő betegek túlélése nem javult szignifikánsan az elmúlt évtizedekben. Annak ellenére, hogy a fej-nyaki régió fizikális vizsgálata egyszerű, a manifeszt elváltozások már viszonylag korán felfedezhetőek, szűrővizsgálat jelenleg nincs hazánkban. A rossz halálozási statisztikának egyik legfőbb oka, hogy a betegek többsége későn, előrehaladott stádiumban fordul orvoshoz, amikor regionális vagy távoli metasztázis már jelen van, s a kuratív terápia eleve reménytelen. A fej-nyaki rákok morbiditásának és mortalitásának javulását a primer és szekunder prevención keresztül lehetne elérni. A primer és a szekunder prevenció határán mozog a prediktív és molekuláris epidemiológia, mely a korai biomarkerek segítségével mint érzékeny biológiai indikátorokkal az expozíció→betegség folyamat valamely lépését a definitív betegség diagnosztikus markereinek pozitivitása előtt jelzi. Így a manifeszt tumor megjelenése előtt, akár már az expozició vagy a korai biológiai hatás stádiumában a veszélyeztetett populáció, illetve egyén azonosítása lehetővé válik, továbbá az egyéni érzékenység markereivel egyéni rizikóbecslés végezhető. A korai biomarkerek a daganatos betegségek esetében nemcsak prognózist, hanem a magas rizikót, a veszélyeztetettséget is jelezhetik, így primer prevenciós intézkedések (kemo-, immun-és genetikai prevenció), intervenciók végrehajtásának kiindulási alapjai lehetnek: munkavédelem, a munka-és környezet-egészségügyi expozíció csökkentése vagy az egyének kiemelése a káros környezetből.

Korai biomarkerként korábban génexpresszió változásokat tanulmányoztunk, jelenleg allél-polimorfizmus, ill. mikro- RNS vizsgálatok állnak kutatásaink fókuszában. A vizsgálatok alapját klinikánk fej-nyaki rákos betegeinkből vett szövettani minták adják, a laborvizsgálatok a PTE ÁOK Népegészségtani Intézetben történnek.

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi, egyetemi docens

A karotinoidok extrakciója során alkalmazott laboratóriumi módszerekkel izoláljuk néhány gyógynövény virágzatának és termésének karotinoidjait. Meghatározzuk a vizsgált minták össz-karotinoid tartalmát, majd kromatográfiás módszerekkel történő szétválasztást követően azonosítjuk az egyes komponenseket. A nagyobb mennyiségben jelenlévő karotinoidokat kristályosan is izoláljuk. In vitro sejttenyészeten és állatkísérletekben vizsgáljuk az izolált karotinoidok ciklodextrinekkel képzett vízoldható komplexeinek gyulladásos folyamatokra gyakorolt hatását.

A népi növényismeret, az etnobotanikai adatok kutatása napjainkban újra előtérbe került. Bizonyos régiók állandó orvosi és gyógyszerellátással nem rendelkező településein számos adat gyűjtése, valamint bizonyítékokkal nem rendelkező gyógynövényfajok, vagy már ismert taxonok új indikációjára fókuszál a tudományterület. A téma terepi munkát és növénygyűjtést, valamint a feljegyzett fajok szövettani és fitokémiai vizsgálatát foglalja magába.

Társtémavezető: Dr. Farkas Ágnes, egyetemi docens

A gyógynövények szövettani bélyegeinek pontos ismerete kiemelkedő jelentőséggel bír a taxonok és drogrészeik pontos azonosítása során. A téma gyógynövényfajok drogként alkalmazott, vegetatív vagy generatív részeinek szövettani vizsgálatát jelenti különböző hisztológiai és mikrotechnikai módszerekkel (pl. levélderítés, mintagyűjtés, tárolás, metszés, festés), valamint a kész preparátumok dokumentálási és elemzési lehetőségeit fénymikroszkópos technikák és számítógépes programok segítségével.

A növények egyes termőhelyi sajátosságok változása esetén eltérő morfológiai, szövettani vagy fitokémiai bélyegeket mutathatnak. A fajon belüli változékonyság gyógynövények esetében kiemelkedő jelentőségű a taxonok gyűjtési helyének kijelölése, az említett jellemzők eltéréseinek felismerése és a fajok pontos azonosítása során. A téma célkitűzései között szerepel ismert gyógynövénytaxonok különböző ökológiai paraméterekkel jellemezhető termőhelyeiről gyűjtött populációinak összehasonlító értékelése. A polimorfizmus vizsgálata terepmunkát, valamint szövettani és fitokémiai analíziseket foglal magában.

A leggyakoribb gyermekkori rosszindulatú betegség, a pre-B-sejtes acut lymphoblastos leukaemia leggyakoribb, 25 – 30 %-ot kitevő tipusa az 51-67 modális kromoszóma számmal jellemzett magas hiperdiploid  leukaemia.  A  4., 6., 10., 14., 17., 18., 21. és az X a  leggyakoribb triszómiát (néha tetraszómiát) mutató  kromoszóma , a leggyakoribb modális szám az 55. Ezen leukaemia tipus külön prognosztikai kategóriát képvisel és egyedi kezelést igényel.  Konvencionális citogenetikával a betegség nagyon rossz hatásfokkal diagnosztizálható, mivel nem ismert okból  leukaemia sejtek in vitro oszlási képessége nagyon renyhe. Vizsgálatainkban archivált leukaemiás sejtek interfázis magjaiban a hyperdiploiditásért legyakrabban felelős kromoszómák sokszinű fluoreszcens in situ hibridizációs jelölésével meghatározzuk a modális kromoszóma számot. Biostatisztikai elemzéssel kiséreljük meghatározni azt a minimális számú kromoszómát, melyeknek számbeli eltérése (nyerése) prediktiv a magas hiperdiploid gyermekkori acut lymphoblastos leukaemiára, ezzel biztositandó a megbizható diagnosztikát. Vizsgáljuk továbbá a magas hiperdiploid leukaemia anyagunkon az egyes kromoszóma nyerési kombinációk prognosztikai hatását.

Társtémavezető: Dr. Pajor Gábor, biológus

Egyre több olyan genetikai aberráció kerül szolid tumorokban is felismerésre, melynek következtében termelődő és a pathogenezisben meghatározó kóros (fehérje) termék specifikusan blokkolható. Az ilyen terápiás eljárást nevezzük tárget terápiának. Ezek alkalmazásának előfeltétele a specifikus genetikai aberráció kimutatása, mellyel a prediktiv pathologia foglalkozik. A genetikai eltérések kimutatása és méginkább kiértékelése és ennek standardizálása szövetben in situ molekuláris módszerekkel nagy kihivást jelent. A vizsgálatok során automatizált, pásztázó fluoreszcens mikroszkópos technikával automatizált kiértékelési protokollokat kivánunk kidolgozni HER2 és TOP2A amlifikációt mutató emlő, ALK-EML4 fúziót mutató tüdő ill. TMPRSS2- ERG fúziós transzlokációval biró prostata tumorokban.

A fülkürt diszfunkciójának incidenciája felnőttek körében 1-5 %. A gyermekek 40 %-a 10 éves életkorig megtapasztalja a legalább átmeneti – ritkábban állandósult - fülkürt funkciózavar kellemetlen tüneteit. Kisgyermekkorban a fülkürt diszfunkciójának leggyakoribb oka infekciót követő nyálkahártya ödema illetve adenoid hyperplasia. Nagyobb gyermekek esetében illetve a felnőttkorra is átnyúló, esetenként állandósuló diszfunkciók kapcsán fel kell vetni az allergia, a krónikus gyulladás, a laryngo-pharyngealis reflux, a primer nyálkahártya betegség szerepét, valamint a dilatációs mechanizmusok elégtelenségét, ritkán a teljes anatómiai obstrukciót.
A probléma következtében kialakuló otitis media catarrhalis chronica serosa megoldására általánosan elterjedt grommet beültetésre nem ritkán ismételten kell sort keríteni, s a beavatkozás pörködéssel, ismétlődő fülfolyással, néha visszamaradó dobhártya perforációval is járhat.
Ennek az ismételten altatással járó beavatkozásnak az alternatívájaként klinikánkon bevezettük a fülkürt orrgarati szájadékának ballon katéteres tágítását. A beavatkozás a kardiológusok által használt szívkoszorúér tágítás adaptálása egy fül-orr-gégészeti problémára.
Klinikánkon a Spiggle and Theis cég támogatásával, eddig 6 esetben, 10 fülkürtön (2 egyoldali eset) végeztük el a hazánkban elsőként alkalmazott eljárást. A paciensek közül kettő volt gyermek, egyikük 5 a másik 7 éves.
Ez a TDK téma az eddigi 6 műtét tapasztalatain alapulva cadaver disszekciós tanulmány végzésével a módszer hazai bevezetése előtt egy részletes körüljárása a témának.
Az eddig végrehajtott 6000 németországi beavatkozás 85 %-os tartós eredményessége azt vetíti előre, hogy erre a beavatkozásra komoly igény fog mutatkozni a hazai gyakorlatban is. A módszer technikailag nem nehéz, orrendoszkópiás gyakorlat és rövid tanulási ciklus után biztonsággal kivitelezhető. Komplikációkról a szakirodalomban eddig nem számoltak be.

A malignus fej-nyaki tumorok az ötödik leggyakoribb daganatos megbetegedés Magyarországon. Széleskörű szűrésük jelenleg nem megoldott, gyakran előrehaladott állapotban kerülnek felismerésre. Sebészi megoldásként csak kiterjesztett műtét jön szóba. A következményes funkciókiesés jelentősen ronthatja a betegek életminőségét. A kiesett funkciók helyreállítása mellett a pótolandó szövetek sokfélesége is kihívást jelent, a rekonstrukció esetenként csak bőrt, izmot és csontot is tartalmazó kombinált lebenyekkel lehetséges.
Célkitűzés: A tumor eltávolításával együlésben végzett minél teljesebb esztétikai és funkcionális (rágás, nyelés, beszéd) rekonstrukció, a rekonstrukciós  műtétet követően remény szerint helyreállt funkciók monitorozása

A WHO Európai Irodájával együttműködve olyan negyedévenként megjelenő elektronikus újság fejlesztésén és gondozásán dolgozunk, amely az európai migrációs folyamatok egészségügyi/ közegészségügyi aspektusaival foglalkozik, és egyben web alapú adatbázisul, is szolgál. Ezen túlmenően moderált kutatói fórumot is magában foglal kutatói kapcsolatok kiépítésére, új kutatások kialakítására.

Irodalmi kutatás a Hadtörténeti Múzeumban illetve a hazai és nemzetközi szakirodalomban.

Irodalmi kutatás és elemzés.

Irodalmi kutatás, illetve a klinikai anyag feldolgozása.

A betegség és a szépirodalom kapcsolata. 

Alternatíva: A betegség recepciója a művészetekben, általában. Irodalom feldolgozása, önálló elemzés.

A sebészet - vagy ennek valamely ága - és a művészetek kapcsolódási pontjai. Az érintkezési felületek felhasználásának kutatása az oktatásban, kutatásban.

Társtémavezető: Dr. Jakus Péter, egyetemi adjunktus

A szepszis egyike a leggyakoribb klinikai halálokoknak, ami több mint 18 millió embert érint világszerte. Korábbi munkáinkban sikeresen vizsgáltuk különböző szintetikus poli-(ADP-ribóz) polimeráz gátlók illetve természetes eredetű polifenolok és azok származékainak hatását a bakteriális lipopoliszacharid (LPS) indukálta szeptikus sokkra egerekben. A legfontosabb gyulladásos transzkripciós faktor, az NF-κB, mint egy a különböző jelátviteli útvonalak gyűjtő-, és egyben kiindulási pontjaként kulcsfontosságú lehet a szeptikus sokk kontrollálatlan gyulladásos folyamatainak szabályozásában, ezért vizsgálataink a sejtfelszíni TLR4 receptor és az aktív állapotában a sejtmagban található NF-κB közötti jelátvitelben szerepet játszó enzimekre és adaptor fehérjékre fókuszálnak.

Társtémavezető: Dr. Antus Csenge, egyetemi adjunktus

A szepszis egyike a leggyakoribb klinikai halálokoknak, ami több mint 18 millió embert érint világszerte. Korábbi munkáinkban sikeresen vizsgáltuk különböző szintetikus poli-(ADP-ribóz) polimeráz gátlók illetve természetes eredetű polifenolok és azok származékainak hatását a bakteriális lipopoliszacharid (LPS) indukálta szeptikus sokkra egerekben. A legfontosabb gyulladásos transzkripciós faktor, az NF-κB, mint egy a különböző jelátviteli útvonalak gyűjtő-, és egyben kiindulási pontjaként kulcsfontosságú lehet a szeptikus sokk kontrollálatlan gyulladásos folyamatainak szabályozásában. Vizsgálatainkban arra keressük a választ, hogy a természetes eredetű gyulladáscsökkentő hatással bíró biomolekulák hogyan fejtik ki hatásukat a sejtfelszíni TLR4 receptor és az aktív állapotában a sejtmagban található NF-κB közötti jelátvitelben szerepet játszó enzimekre és adaptor fehérjékre.

Az orrlégzési akadályozottság egyik gyakori oka lehet az alsó orrkagylók hypertrophiája. Az alsó orrkagylók térfogat csökkentésére különböző beavatkozások ismertek. Vizsgálatunk célja összehasonlítani néhány ablációs technika alsó orrkagyló redukciójára kifejtett hatását állatmodellen.
A kísérlet során a beavatkozásokat (RF vs. KTP- vs. YAG-lézer) ITN-ban végezzük 12 db házi sertésen (a malacok átlagos súlya 17 kg). Mindkét orrfélben endoscopos kontroll mellett előre meghatározott randomizálás szerint kezeljük a kiválasztott orrkagylót. A szövettani mintavétel a posztoperatív 1. és 5. hét végén történik ITN-ban endoscopos kontroll mellett.
Szövettani vizsgálatokat végzünk: hagyományos HE esetleg PAS festést FM-os vizsgálatokhoz, illetve immunhisztokémiai vizsgálatokat (ki 67) a necrosis pontosabb követésére és a pontos statisztikához, továbbá scanning EM-os vizsgálatokat a ciliaris hám változásainak követésére.

Társtémavezető: Dr. Molnár Gábor, egyetemi tanársegéd

Az invazív prenatális diagnosztikai módszerek (GAC, CVS, PUBS) lehetőséget adnak a szérum és ultrahang vizsgálatokkal kiszűrt, fokozott kockázatú várandósoknál a konkrét diagnózis felállítására. A különböző indikációs területek összahasonlítása és a szövődmények gyakoriságának vizsgálata a cél a munka során.

Társtémavezető: Dr. Gomány Zsuzsa, szakorvos

A prenatális ultrahang vizsgálat során diagnosztizált súlyos, az életminőséget jelentősen befolyásoló, illetve az élettel össze nem egyeztethető fejlődési rendellenességek miatt a szülők a terhesség megszakítása mellett dönthetnek. A terhesség megszakítása után a foetus patológiai vizsgálatára minden esetben sor kerül. A munka célja, összehasonlítani az ultrahang vizsgálat és a foetopatológiai feldolgozás során talált leleteket, hány estben igazolódtak az ultrahang vizsgálat során leírt rendellenességek, milyen plusz információkat adott a patológiai vizsgálat.

Társtémavezető: Dr. Debreceni Balázs, egyetemi docens

A sejthalál kiváltó oka rendkívül sokféle lehet, ugyanakkor meglepően kevés mechanizmus vesz részt magában a folyamatban. A mitokondrium központi szerepe a sejthalál, illetve túlélés szabályozásában közismert, azonban a mitokondrium integritását befolyásoló
intracelluláris folyamatok még nagyrészt felderítetlenek (http://www.nature.com/cdd/journal/v7/n1/full/4400645a.html). A téma ezen folyamatok azonosítására és szabályozási mechanizmusaik megismerésére irányul.

Társtémavezető: Dr. Kovács Krisztina, egyetemi adjunktus

Pulmonális hipertónia során a tüdő artériáiban a vérnyomás kórosan magas értékeket ér el.  Patkányok kezelése a toxikus alkaloiddal- a monokrotalinnal- valószínűleg az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a WHO I pulmonális hipertónia modellezésére. Patkány modellen váltjuk ki a pulmonális hipertenziót. Az állatok tüdő elváltozásait hisztológiai és biokémiai módszerekkel vizsgáljuk.

Pulmonális hipertónia során a tüdő artériáiban a vérnyomás kórosan magas értékeket ér el. Patkányok kezelése a toxikus alkaloiddal- a monokrotalinnal- valószínűleg az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a WHO I pulmonális hipertónia modellezésére. Patkány modellen váltjuk ki a pulmonális hipertenziót. Az állatok tüdő elváltozásait hisztológiai és biokémiai módszerekkel vizsgáljuk.

Patkányok kezelése a toxikus alkaloiddal- a monokrotalinnal- valószínűleg az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a WHO I pulmonális hipertónia modellezésére. Ezen hatás mellett számos egyéb szerv károsodása kialakul, így a vese károsodása is kimutatható. Az állatok vese károsodásait, illetve az alkalmazott kezelésünk hatását hisztológiai és biokémiai módszerekkel vizsgáljuk.

Társtémavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre, egyetemi tanár

A klinikánkon már évtizedek óta alkalmazott, modern szemléletű endoszkópos melléküreg sebészet kapcsán jelenleg is ellentmondásos a posztoperatív orrtamponálás kérdése. Új típusú, felszívódó orrtamponok biológiai és klinikai hatékonyságát tanulmányozzuk randomizált, kettős vak, placebo kontrollált vizsgálatátokkal krónikus melléküreg gyulladás miatt operált beteganyagon a Pécsi Fül-, Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikán. Műtét közben felvett klinikai adatokat, endoszkópos státuszt rögzítjük és statisztikailag feldologozzuk követés és különböző betegkérdőívekkel kapott eredményekkel együtt. 

Társtémavezető: Dr. Piski Zalán, egyetemi tanársegéd

A tömegspektrometria szerves és szervetlen komponensekből képződött ionok tömeg/töltés arányának mérésén alapuló, nagy hatékonyságú analitikai módszer. Segítségével lehetőség nyílik nagy molekulatömegű biopolimerek, peptidek, fehérjék, valamint szintetikus rendszerek szerkezetének komplex tanulmányozására. Kísérleteink során különböző típusú humán orrpolypokat vizsgálunk. A mintákban található fehérjéket SDS-poliakrilamid gélelektroforézis segítségével molekulasúlyuk szerint szeparáljuk, majd mass spectrometry imaging technikával térképszerűen detektálhatjuk ezek mintában való lokalizációját és sűrűségét. Ennek köszönhetően lehetőségünk van az orrpolypok kialakulásban szerepet játszó legfőbb fehérjék felkutatására és ezek további elemzésére.

Társtémavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre, egyetemi tanár

A modern rhinológiában elterjedt, korszerű szemléletű endoszkópos melléküreg sebészet kapcsán jelenleg is maradtak ellentmondásos részletek, melyek tisztázásához leginkább a kísérleti állatmodellen végzett tudományos igénnyel megtervezett vizsgálatok juthatunk közelebb. Tanulmányainkban leginkább új típusú, felszívódó, orrüregi tamponok összehasonlító vizsgálatát végezzük. Vizsgálatainkat az Általános Orvostudományi Kar Központi Állatkísérleti laboratóriumában végezzük, nyúlmodell segítségével. 

Diverticulumok a garat és nyelőcsőben előforduló, különböző mechanizmusok hatására kialakuló kiöblösödő tasakok, mely számos kellemetlen panaszt okoznak a betegek számára. A közelmúltig külső feltárásos nyaki műtét segítségével lehetett a betegek operatív ellátását biztosítani. A modern endoscopos sebészet, a minimal invazív technikák, a műszerpark fejlődése valamint az endoscopos varrógépek megjelenése lehetővé tette, hogy a diverticulumokat  nagy felbontású videokamera és monitor segítségével, szemkontrol mellett, szájon át, megterhelő külső nyaki műtétek elkerülésével endoscopos úton szüntessük meg. A műtéti technikát a közelmúltban vezettük be a Pécsi Fül-,Orr-, Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti klinikán.

Társtémavezető: Dr. Burián András, egyetemi tanársegéd

A fej-nyaki tumoros megbetegedések növekvő incidenciája egyre nagyobb problémát jelent napjainkban. A terápiás eszköztár limitált (műtéti megoldás, sugárterápia, kemoterápia illetve ezek kombinációi), az 5 éves túlélést tekintve jelentős fejlődés az elmúlt évtizedben nem történt. A fej-nyaki daganatok rossz prognózisa egyrészt a sokszor előrehaladott állapotnak, másrészt  ezen tumorok agresszív biológiai viselkedésének köszönhető. Utóbbi miatt egyre nagyobb igény mutatkozik a tumorok cellularis és subcellularis szinten való viselkedésének megismerése iránt. 
Napjaink korszerű és rohamosan fejlődő módszere a tömegspektrometria (MS), mely egy proteomikai (fehérje analitikai) módszer. Segítségével lehetőség nyílik a tumorra jellemző fehérjék (ún. patológiai biomarkerek) kvalitatív és kvantitaív vizsgálatára. Kiegészítő analitikai módszerekkel mind a potenciális biomarkerek tömegére, mind pedig azok fehérjeszerkezetére, tumorszöveten belüli eloszlásra (mapping) választ kaphatunk.
Az így nyert értékes információk révén a tömegspektometria egy esetleges szűrővizsgálatra alkalmas biomarker felfedezését rejti magában, valamint a fehérjék tumorszöveten/sejten belüli eloszlásán keresztül segítheti az carcinogenezis pontosabb megismerését. 

Az acut coronaria syndromában szenvedő beteg életkilátásait és további életminőségét az első ellátás határozza meg. Ez a kórházon kívüli szakasz gyakran laikus segítők hatékony közreműködését igényli. A jelenlegi helyzet feltárása mellett a jövő lehetőségeinek kutatása is érdekes és nagyon fontos téma.

A praxis napi teendői során nyitott szemmel figyeljünk fel a betegünket érő kockázatokra. Sorszerű megbetegedései valóban sorsszerűek-e? Összefüggésbe hozható-e a kialakult megbetegedés a munkahelyi igénybevételével? Lehet-e kapcsolat a betegünk aktuális panasza és a munkája között? Segít-e minket ebben szakmai útmutató, módszertani levél, jogszabály?
Célunk, hogy következtetéseinkkel a beteg javát szolgálva megtaláljuk a kapcsolódási pontokat a két alapellátási szakma között.

A homeopátia kiválóan alkalmazható gyógymód akut betegségek korai kezelésében ill. a krónikus betegségek kiegészítő terápiája, a megelőzés fontos része. A kutatás során felmérjük, hogy a betegség mely szakaszában a leghatékonyabb a homeopátiás kezelés, melyik korosztály, betegségcsoport esetén legjobb a reakció. Feltérképezzük, hogy a populáció milyen rétege részesíti előnyben az alternatív medicina e formáját. Összegezzük a homeopátiás kezelés buktatóit és felhívjuk a figyelmet annak előnyeire.

Társtémavezető: Dr. Bufa Anita, egyetemi adjunktus

Szteroid metabolizmusban bekövetkező változások fontos szerepet játszanak egyes megbetegedések létrejöttében. Ezért a szteroid hormonok minőségi és mennyiségi meghatározása kulcsfontosságú az orvosi diagnosztikában, a betegségek kórélettanának felderítésében, valamint segítséget nyújthat a terápiájukban is. Kutatásaink során különböző endokrin és pszichiátriai megbetegedések szteroid hátterét tanulmányozzuk.

A magyar népesség lélekszámának elemzése korcsoportok szerint a 2012.évi korfa adatai alapján. Az egyes populációk változásának gazdasági hatása a munkaerőpiacra. A legjellemzőbb indikátorok  bemutatása: születéskor várható átlagos élettartam ,morbiditás és mortalitás értelmezése, a csecsemőhalandóság,valamint hazai és nemzetközi vándormozgalom. A férfiak és nők egyes morbiditási mutatóinak összehasonlító elemzése, különös tekintettel a 35-50 év közötti férfiak korcsoportos szívinfarktus okozta megbetegedésére és  halálozására. A prevenció kiemelt szerepének biztosítása a költségvetésből és a GDP-ből. A magyar demográfiai és munkaerő piaci adatok összehasonlítása a nyugat-európai tényszámokkal és egészségügyi ellátórendszerek bemutatása: a.)Bismarck típusú ellátás, b.) NHS-rendszer és  c.) Szabad piaci modell

Társtémavezető: Dr. Makszin Lilla, egyetemi adjunktus

Számos tanulmányból ismeretes, hogy különböző fehérjék (szérumfehérjék, hemoglobin, lizozim) képesek komplex képződésre/kölcsönhatásra bakteriális endotoxinokkal (LPS, LOS).

Célunk ezen kölcsönhatások vizsgálata különböző kapilláris elektroforetikus módszerekkel (gél elektroforézis, izoelektromos fókuszálás, zóna elektroforézis).

A korábbi évszázadokkal ellentétben a 21. századi beteg már nem csak alanya, hanem egyre gyakrabban aktív résztvevője is szeretne lenni betegsége kezelésének. Az orvos-beteg kommunikáció egy újszerű formája a telemedicina alkalmazása kiváló lehetőséget nyújt erre és ma már világszerte nagyon sok formában terjedt el. Saját praxisomban egy a háziorvosi szoftver szerves részeként működő web-es alkalmazást fejlesztettünk ki, melynek segítségével a páciensek tájékozódhatnak a róluk nyilvántartott adatokról, aktuális gyógyszerelésükről, vizsgálati eredményeikről, illetve tájékoztató anyagokat kapnak betegségükkel, kezelésükkel kapcsolatban. A kutatásban a betegek együttműködési készségét, az újszerű lehetőségekhez való viszonyát, illetve a telemedicina gondozásban nyújtott előnyeit vizsgáljuk.

Az utóbbi időben egyre több szó esik a szakirodalomban a hipoglikémiákhoz társuló kardivaszkuláris   neurológiai szövődményekről, ugyanakkor az alacsony vércukorértékek a a betegek jelentős hányadánál manifeszt  klinikai tüneteket nem okoznak, az esetleges diszkrét eltéréseknek pedig nem tulajdonítanak jelentőséget. Kutatásunkban folyamatos szöveti glüköz monitor (CGMS) segítségével potenciálisan hipoglikemizáló antidiabetikummal kezelt betegeket vizsgálunk és próbáljuk felderíteni a rejtett hipoglikémiák gyakoriságát.

ezetéses, kevert illetve középfül eredetű halláscsökkenés esetén az utóbbi években egyre több műtéti lehetőségünk van a hallás javítására.
BAHA ( bone anchored hearing aid ) és a világon ebben az évben újdonság Bone Bridge főleg vezetéses halláscsökkenések és egyoldali süketség esetén alkalmazható csontvezetés implantatumok. A Vibrant Soundbridge hagyományos hallókészülékkel nem javítható halláscsökkenések esetén jön szóba. Természetesen részletes audiológiai és képalkotó vizsgálatok szükségesek a műtéti beavatkozások előtt a megfelelő implantátum kiválasztása céljából. A műtéti lehetőségek folyamatosan fejlődnek. Nagyon fontos az implantatumok megfelelő és rendszeres programozása, a betegek gondozása, audiológiai kontrollja, hallásrehabilitációja.

Felnőtteknél progrediáló, súlyosfokú, süketséggel határos idegi halláscsökkenés, hallókészülékkel kellő mértékben nem javítható beszédértési zavar esetén jön szóba.
Gyermekeknél veleszületett belsőfül eredetű süketség, súlyos fokú halláscsökkenésben alkalmazható, mivel az időben elvégzett cochlearis implantatio és azt követő megfelelő rehabilitációt alkalmazva normál iskolába tudnak tanulni és nem siket-néma gyerekek válnak belőlük. A kivizsgálás során különböző szubjektív és objektív audiológiai vizsgálatok szükségesek a halláscsökkenés mértékenek pontos meghatározása céljából. Az újszülöttkori univerzális hallásszűrésnek fontos szerepe van a hallássérült babák diagnosztizálásában. Műtét előtt képalkotó vizsgálatokkal tisztázni kell az agyi struktúrák, VIII. agyideg épségét, és a cochlea átjárhatóságát. A műtéti technikák folyamatosan fejlődnek, finomodnak. A rehabilitáció komplex team munka : nagyon fontos az implant rendszeres programoza, a szurdopedagógus, logopédus, szükség esetén pszichológus munkája a szülőkkel illetve a betegekkel együttesen.

Baleseteket  követő , helyszíni  sérült ellátás esetén  az anesztézia és analgézia elméletei és gyakorlati lehetőségeit vizsgáljuk.  Elemezzük a tömeges beteg áramlás  által okozott ellátási diszkrepanciákat , áthidaló , praktikus megoldásokat keresünk. 

A modern rendészeti, harcászati doktrinák szerves részét képezi a harctéri sebesültellátásban járatos, különböző kompetenciaszintű szakemberek alkalmazása. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy milyen előnyökkel jár, illetve milyen kockázatokat jelenthet a rendészeti munka során alkalmazott taktikai medicina.

A XX. század közepétől a tudomány, és a technika fejlődésének köszönhetően egyre inkább szerepet kapott az atomenergia polgári, illetve katonai célú felhasználása. Bár katonai alkalmazása - egyelőre csak - kísérleti robbantások szintjén történt, polgári célú hasznosítása világszerte elterjedt. A meghirdetett témában a nukleáris katasztrófák honvéd-, és katasztrófa orvostani aspektusait vizsgáljuk, különös tekintettel az elmúlt közel negyed évszázadban történt nagyobb atomerőmű balesetek (Pripjaty - Csernobil, Fukusima Daichi, stb. ) mind a környezetre, mind a medicinára gyakorolt hatásaira.

A hallgató a saját (általában más intézetben vagy klinikán végzett) TDK- és/vagy diplomamunkájához kap témavezetést, a munka statisztikai részét illetően: ezek általában a vizsgálatok tervezésétől az adatgyűjtésen és az adatok értékelésén át a statisztikai következtetések megfogalmazásáig terjednek. A legtöbb hallgató nem kap érdemi támogatást ezen területen a (nem statisztikus) témavezetőjétől. Ezt biztosítjuk mi a számára - akár második témavezetőként, ha a téma igénye ezt indokolja. Az eredmény a jobb színvonalú tudományos munka és/vagy dolgozat lesz.
Azok jelentkezését várjuk tehát, akik kísérlettervezési és adatértékelési támogatást szeretnének kapni a biológiai és klinikai tárgyú témájukhoz.

2001.szeptember 11-én az Al-Kaida terrorszervezet támadást hajtott végre az Amerikai Egyesült Államokban levő célpontok ellen. Válaszul az USA támadást indított Afganisztán, majd később Irak ellen. A harci cselekményekben, illetve az azt követő műveletekben számos NATO, illetve nem- NATO tagállam (ISAF) vett részt, melyek hatásai a közelmúlt, és napjaink eseményire is jelentős befolyással bírnak. A NATO sebesült ellátással kapcsolatos szintjeinek jelölése ROLE I – IV. Jelen téma ezeken a szinteken bekövetkező sebesült ellátás, modalitásbeli változásaival foglalkozik, 2001. szeptember 11-t követően.

A különösen nagy fizikai és pszichés megterhelés élettani folyamata régóta kutatott téma . Jelen vizsgálatunkban a műveleti helyzetekre felkészülők   szervezetében lezajló változásokat új megközelítésben vizsgáljuk. 

A tömeges sérült ellátás elveinek fejlődését tekintjük át. A hazai viszonyokat felmérve összevetjük a gyakorlatot a nemzeti és nemzetközi standarddal. Elemezzük a hazai természeti és ipari katasztrófák egészségügyi biztosítását. 

A múlt évben megjelent katasztrófa törvény alapján a katasztrófa ellátás megszervezésének lehetőségeit vizsgáljuk meg. Sémákat alkotva   uniformizáljuk az egyes intézményi katasztrófa terveket és azok korlátait. 

Az asszimmetrikus háború körülményei között az egészségügyi szervezés és ellátás számtalan elemét meg kellett változtatni. A műveleti medicina koncepciójában az aneszteziológia kihívásokat és azok megoldásait keressük. 

Társtémavezető: Prof. Dr. Gerlinger Imre, egyetemi tanár

 A nyálirigyek megbetegedései viszonylag szegényes és a betegségre nem feltétlenül specifikus tünetekkel jelentkeznek. Ilyen a fájdalmatlan, vagy éppen fájdalommal járó duzzanat, érzékenység, mely sokszor az étkezéssel összefügg,valamint gyakran  a nyáltermelés csökkenése miatt a szájüreg kiszáradása. A nyálmirigyekre lokalizálódó elváltozások (gyulladások, ciszták, kövesség, jó-, és rosszindulatú daganatok) mellett vírusfertőzések és autoimmun folyamatok miatt is megváltozhat a normális működés.
A nem specifikus tünettan miatt nagy a jelentősége a diagnosztikus képalkotó eljárásoknak, mint az UH és MR vizsgálatok, illetve a citológiai mintavételnek.  A hazánkban még gyerekcipőben járó nyálmirigyendoszkópia lehetőve teszi a nyálmirigyek direkt in vivo vizsgálatát és bizonyos esetekben a kezelés is endoszkópos, minimál invazív módon, akár ambulanter is történhet.
A TDK munka során lehetőség nyílik egyrészt kadaver gyakorlatok során a nyálmirigyek endoszkópos anatómiájának megismerésére, mely alapfeltétele a későbbi diagnosztikus beavatkozásnak, másrészt a hallgató válogatott beteganyagon találkozhat a  diagnosztikus és terápiás beavatkozásokkal, úgymint endoszkópos tágítás, kőeltávolítás, átmosás, sztentelés, illetve transzorális vagy transzkután kőeltávolítás.

Társtémavezető: Dr. Makszin Lilla, egyetemi adjunktus

A TDK téma célja fehérjék és változatos szerkezetű endotoxin molekulák nagy érzékenységgel és gyorsasággal való kimutatása mikrofluidikai módszerekkel. Minőségi és mennyiségi (endotoxin komponensek relatív mennyisége) meghatározásuk fontos, mivel fiziológiai és patofiziológiai hatásuk nagyban függ kémiai szerkezetüktől.

Társtémavezető: Prof. Dr. Pajor László, egyetemi tanár

A 21-es triszómia esetén valószínűsíthető a kromoszómális mozaicizmus gyakori jelenléte. Számbeli kromoszómális mozaicizmus a megtermékenyítés után mitotikus nondisjunctio következtében kialakult két vagy több életképes, de egymástól eltérő kromoszóma szerelvényű sejtvonal kialakulása esetén áll fenn. A fenotípus a mozaicizmus, vagyis az aneuploid (kóros kromoszóma számú) és az euploid (normális kromoszóma számú) sejtek számarányának és szöveti eloszlásának függvénye. A mozaicizmus megoszlása a központi idegrendszerben 21-es triszómia esetén, illetve a ritkábban előforduló 13-as, 18-as triszómia esetén nem pontosan ismert.
A program célja a prenatalis diagnosztika során felismert 21-es triszómiás, illetve egyéb számbeli kromoszóma aberrációt hordozó magzatok mozaicizmusának feltérképezése a központi idegrendszerben, összefüggést keresve a cerebellum, prefrontalis kéreg, insula, temporalis kéreg, parietalis kéreg területén észlelt neuropathológiai eltérések (fenotípus) és az esetlegesen fennálló mozaicizmus (genotípus) között. Vizsgálatunkkal magyarázatot keresünk a Down szindrómások között tapasztalt eltérő fokú mentalis retardatio okára.
A mozaicizmus kimutatásához először szövettani metszeteken egyedi sejt szintű immunfenotipizálást végzünk egy relokalizációra alkalmas, automatizált mikroszkópos rendszerrel. Ezt követően a minta interfázisos sejtmagjaiban fluoreszcens in situ hibridizációval (i-FISH) vizualizáljuk a 21-es, illetve a 13-as, 18-as kromoszómákat. Végül az előzetesen pozitív fenotípusos jeleket mutató sejteket relokalizáljuk és értékeljük azok i-FISH mintázatát. A bemutatott korrelált paramétergyűjtés és a régió-specifikus mintavétel együttesen lehetővé teszi az elváltozás sejtvonal szintű mintázatának vizsgálatát valós topográfiai környezetben.

A palliatív ellátási formák az elmúlt években kezdtek jelentősen beépülni az egészségügy ellátó rendszerbe. A tüneti kezelések, életminőség, emberi méltóság megőrzése a palliatív orvoslás elsődleges célja. Az ellátó rendszerek vizsgálata, a betegek útjának követése a terminális időszakban nagyon jó lehetőség a jelenlegi helyzet felmérésére, a fejlődés irányok további meghatározására. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

A palliatív ellátási formák az elmúlt években kezdtek jelentősen beépülni az egészségügy ellátó rendszerbe. A tüneti kezelések, életminőség, emberi méltóság megőrzése a palliatív orvoslás elsődleges célja. Az ellátó rendszerek vizsgálata, a betegek útjának követése a terminális időszakban nagyon jó lehetőség a jelenlegi helyzet felmérésére, a fejlődés irányok további meghatározására. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

A daganatos betegek 80%-a szenved közepes vagy erős fájdalmaktól. Ezeknek több mint 50% nem megfelelően kontrollált. A fájdalom a betegek legnagyobb félelmei között szerepel az életvégén. A fájdalom csillapításának ismerete a leendő orvos kollégák számára is kiemelt fontosságú, megfelelőségének vizsgálata hatással lehet a betegek életminőségének javításában. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

A daganatos betegek 80%-a szenved közepes vagy erős fájdalmaktól. Ezeknek több mint 50% nem megfelelően kontrollált. A fájdalom a betegek legnagyobb félelmei között szerepel az életvégén. A fájdalom csillapításának ismerete a leendő orvos kollégák számára is kiemelt fontosságú, megfelelőségének vizsgálata hatással lehet a betegek életminőségének javításában. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

Az életvégi ellátás során a testi tünetek enyhítése mellett a beteg és családja pszichés támogatása kiemelt jelentőségű feladat. A beteg pszichés folyamatainak vizsgálatára, a család támogatási igényeinek felmérése is lehetőséget biztosít a téma, valamint a jelenlegi ellátó rendszerben elérhető pszichés támogatásokat is áttekintheti a hallgató kutatásában. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

Az életvégi ellátás során a testi tünetek enyhítése mellett a beteg és családja pszichés támogatása kiemelt jelentőségű feladat. A beteg pszichés folyamatainak vizsgálatára, a család támogatási igényeinek felmérése is lehetőséget biztosít a téma, valamint a jelenlegi ellátó rendszerben elérhető pszichés támogatásokat is áttekintheti a hallgató kutatásában. A téma szélesebb betekintés nyújt az életvégi ellátások helyzetére Magyarországon.

A munka célja dystrophia myotonicában szenvedő betegek comb és lábszárizomzatának morfológiai elemzése, kvantitativ mérések és betegség progressziójának követése

A munka során megismerkedhetnek a myopathiák klinikai vizsgálatai protokolljával, elsősorban a funkcionális vizsgálatokkal (kvantitativ izomerő mérés, 6 perces járásteszt, stb.) és az izombiopszia értékelésével. A Neurológiai klinika myopathiás betegeinek regiszter készítése.

A munka során a Neurológiai Klinika mitochondrialis betegeinek szindrómákba sorolása, regiszter készítése, az izombiopsziás minták elemzése.

A munak során a Neurológhiai Klinika által gondozott dystrophia myotonicás betegek klinikai, genetikai és szövettani (izombiopsziás) leleteinek elemzése történik.

Az ásványvízfogyasztás Magyarországon az elmúlt 20 évben számottevő mértékben növekedett, 2012-ben elérte a 116 liter/fő/év mennyiséget, így népegészségügyi szempontból jelentőssé vált. Az ásványvízfogyasztás nagymértékű emelkedése magával vonta a műanyagpalackok gyártásának növekedését is, mely többek között azt a kérdést is felveti, hogy a PET (polietilén-tereftalát) palackokban tárolt ásványvíz van-e valamilyen hatással az egészségre.
A gyártás során használt, illetve a PET palackból lebomló anyagok beoldódhatnak az ásványvízbe, ezáltal a PET palackok potenciálisan egészségkárosítók. Lehetséges szennyezőanyag a formaldehid (IARC 1. osztályba tartozó humán karcinogén), az acetaldehid (IARC szerint 2B osztályú karcinogén, valamint ismert teratogenitása is), vagy a PET palackokból kioldódó adalékanyagok, például ftálsavészterek illetve ftálsavszármazékok. A ftalátok állatkísérletben májrákot okozhatnak, here- és májkárosítónak bizonyultak, ezen kívül teratogének lehetnek. Emberekre vonatkozóan felvetették endokrindiszruptor szerepüket. Ennek oka lehet még az antimonnal való szennyezettség, vagy a vizek biszfenol-A tartalma.
Ezen kívül természetes ásványvizek esetében a mélyben keletkező vegyületek (pl. az aromás, ún. BTEX-ek: benzol, toluol, etilbenzol és xilol) is megemlítendők.
Célunk a különböző körülmények között tartott ásványvizek potenciálisan toxikus, genotoxikus hatásának kimutatása, illetve a kioldódó anyagok elemzése, meghatározása kémiai módszerrel.

Társtémavezető: Barcsi Beatrix, pszichológus

A párkapcsolatban élő, fej-nyaki rosszindulatú daganat miatt kezelt betegeknél gyakori probléma a csökkent libidó és szexuális élvezet, valamint az egyén kötődési viselkedésének a megváltozása. Viszonylag kevés kutatás foglalkozik az alapbetegség prognózisa mellett az egyén szexuális diszfunkcióival. Célkitűzésünk ezek okainak, befolyásoló tényezőinek retrospektív és prospektív vizsgálata személyes interjúk és pszichológiai kérdőívek bevonásával.

Társtémavezető: Dr. Nagy Tamás, egyetemi adjunktus

Az Alzheimer betegség fő neuro-pathológiai jellemzői a szenilis plakkok (β-amyloid peptid lerakódás) és a neurofibrilláris kötegek (abnormális tau fehérjék). Számos tanulmány írta le, hogy a betegség kialakulásában közrejátszhat az agyban idős korban egyre gyakoribb, chrónikusan fellépő relatív hipoglikaemiás állapot. A hipoglikaemia következtében megváltozhatnak a fehérjék poszt-transzlációs módosulásai. Például a tau fehérjén csökkenni fog az O-Glikoziláció, viszont ennek következtében fokozódik a foszforiláció, s ez a hiperfoszforilált tau neurofibrilláris kötegként rakódhat le a sejtben. További jellemzője a betegségnek a megváltozott kálcium szabályozás, és ezzel összefüggésben az ún. ‘unfolded protein response’ (UPR) aktivációja és aberráns N-glikánok megjelenése, mely mind a β-amyloid-ot, mind a tau fehérjét érinti. Azt gondoljuk, hogy mindezen folyamatok az idegsejtekben (O-Glikoziláció, N-glikánok, UPR és kálcium változások) szorosan függenek a szénhidrát anyagcsere állapotától. A kutatás célja a hipoglikémiára bekövetkező poszt-transzlációs fehérje módosulások feltérképezése, valamint ezen változások sejt-élettani hatásainak megismerése. A projekt hosszú távú perspektívája pedig a fehérje elváltozások alapján olyan diagnosztikai markerek keresése, melyek az Alzheimer kór kialakulását korai szakban jelezni képesek.  

Társtémavezető: Dr. Pál József, tudományos munkatárs

Az O-glikoziláció egy reverzibilis, foszforilációval rokon, dinamikus, Ser/Thr oldalláncon végbemenő poszt-transzlációs fehérjemódosulás. Több mint 500 intracelluláris fehérjéről ismert jelenleg, hogy O-glikozilálódhat. Számos folyamatot befolyásol; szénhidrát anyagcsere szabályozása, sejt ciklus, malignus transzformáció, stb.
A sejtekben stressz hatására az O-glikoziláció fokozódását figyelhetjük meg, eddigi adatok alapján aktivációja fontos a sejt túlélése szempontjából. Kísérletesen gátolva a fehérjék O-GlcNAc módosulását, fokozott apoptózisról és alacsonyabb viabilitásról számoltak be eddig, pl. hypoxiában. A kutatás célja az O-glikoziláció stressz által kiváltott, időbeli, dinamikus változásának vizsgálata, egyrészt neuronális sejtvonalon (SH-SY5Y), valamint kísérletes állatban. Ezen folyamatok pontosabb megismerése elősegítheti a kóros agyi folyamatok kivédését, és hozzájárulhat új terápiás beavatkozások fejlesztéséhez, a kezelés időzítésének hatékony megtervezéséhez.

Társtémavezető: Prof. Dr. Miseta Attila, egyetemi tanár

A testmozgás egészségre gyakorolt jótékony szerepe régóta ismert, azonban a rendszeres mozgás kiváltotta sejten belüli, molekuláris szintű változások talán kevésbé közismertek és messze nem minden részletében feltártak. A tesmozgás felfogható egyfajta prekondícionálásnak is, azaz a szervezet egy kis mértékű, elviselhető stressznek, vagy stresszek sorozatának van kitéve, mely adaptációs folyamatokat indít be, így a később esetlegesen bekövetkező súlyosabb, prekondíció nélkül akár halálos kimenetelű stressz túlélése is esélyesebb.
Hypoxiás prekondícióban korábbi tanulmányok leírták az O-Glikoziláció közvetítő szerepét az adaptációs mechanizmusban. Az O-Glikoziláció egy poszt-transzlációs fehérje módosulás, mely szorosan összefügg a sejt szénhidrát metabolizmusának állapotával. Van olyan elképzelés, miszerint az O-Glikoziláció az evolúció során kialakult természetes mechanizmus a sejtet érő stressz következtében kialakuló káros folyamatok fékentartására. A kutatás célja annak feltárása, hogyan megváltozik-e O-Glikoziláció rendszeres testmozgás esetén. 

Társtémavezető: Dr. Nagy Tamás, egyetemi adjunktus

A sejtek egyik legalapvetőbb élettani funkciója a térfogatszabályozás, a sejt alakjának, méretének stabilizálása, vagy adott esetben megváltoztatása. Ez a folyamat jelentős energiát igényel, legyen szó akár a “steady-state” fenntartásáról, vagy a sejt alakjának kontrollált megváltoztatásáról. Habár kevés figyelmet kap a tudományos kutatásokban, a sejtek térfogatszabályozása különösen kiemelt szerepet játszik számos fiziológiás és pathofiziológiás folyamatban; sejt-osztódás (malignus betegségek), sejt-migráció (sebgyógyulás, immun-sejtek perifériára vándorlása), ozmótikus stressz (hyperglikémia, dehidráció, ödéma), kiválasztás (vese).
A sejt alakját, valamint az intracelluláris víz mennyiségét, elrendeződését a sejtet alkotó fehérjék konfigurációja határozza meg. Mivel a megszintetizált fehérjék aminosav szekvenciája nem változik, a vízterek állandó, dinamikus adaptációja, a fehérjék konfigurációjának változása elsősorban a poszt-transzlációs módosulások révén lehetséges; foszforiláció, ubiquitináció, glikoziláció, vagy egyéb kis molekulák (ATP, GTP, cAMP, lipidek), ionok kötése, stb.
Korábban munkacsoportunk kimutatta, hogy a fehérjék fokozott O-Glikozilációja megváltoztathatja a sejtek ozmotikus rezisztenciáját, víz diffúziós értékét. Jelen kutatás célja annak felderítése, hogy a fehérjék O-Glikozilációja milyen mechanizmussal változtatja meg a térfogatszabályozást; a) hidrofobicitás b) fehérje funkciójának megváltoztatása c) jelátviteli folyamatokon keresztül a membrán permeabilitás megváltoztatása.

Társtémavezető: Prof. Dr. Bogner Péter, igazgató

A malignus megbetegedések kemoterápiájában számos olyan szert alkalmaznak, melyek cito-toxicitásukat a sejt-osztódás gátlásán keresztül fejtik ki. Ezen szerek esetén a kezelő stratégiája azon alapul, hogy a malignusan transzformálódott sejtek gyakrabban osztódnak, ezért érzékenyebbek, mint a normál, egészséges sejtek. Azonban számos olyan egészséges sejt található a szervezetben, mely szintén gyakran osztódik (vérképző rendszer, hámsejtek, fibroblasztok, stb.), ezért a kemoterápia nagyon gyakran súlyos mellékhatásokkal jár.
Kutatásunkban arra keressük a választ, hogy pusztán a kemoterápia megfelelő időzítésével javítható lenne-e a kezelés hatékonysága, és csökkenthető-e a dózis. Mivel a sejt-osztódás gátló szerek szinkronizálják a sejteket (a sejt-ciklus egy adott fázisában megakasztják a sejteket), a sejt-ciklus idejének ismeretében kiválaszthatjuk azt az idő-ablakot, amikor a malignus sejtek leginkább fogékonyabbak a kezelésre. Ezért a téma legfontosabb célkitűzése olyan MRI mérési módszer kifejlesztése, mely alkalmas élő szervezetben, malignus szövetben a sejtciklus követésére. 

Társtémavezető: Dr. Faust Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

Régóta ismert, hogy malignus betegségekben a sejtek jelátviteli folyamatai is megváltoznak. Talán a legismertebb példa az ún. bcr-abl fúziós gén, melynek eredményeként egy folyamatosan aktivált tirozin-kináz enzim jelenik meg a sejtben, mely kóros foszforilációs mechanizmusok elszabadulásával jár. Az O-Glikoziláció ugyan kevésbé ismert jelátviteli folyamat, azonban szerepe malignus kórképekben egyre nyilvánvalóbbá válik. O-glikoziláció során, a fehérjék Ser/Thr oldalláncaihoz egyetlen N-acetil-glükózamin molekula kapcsolódik. Ez a folyamat reverzibilis, foszforilációval kompetitív, és több száz, ezer különböző fehérjét érinthet. Malignus betegségek szempontjából kiemelendő példaként a sejt-ciklust szabályozó fehérjék, vagy a c-myc proto-onkogén illetve a p53 tumor szuppresszor. További érdekesség, hogy az O-Glikoziláció szoros összefüggésben van a sejt szénhidrát anyagcseréjével. Az O-Glikoziláció befolyásolásával a sejtek glükóz felvételét szabályozhatjuk, ezáltal akár új terápiás megközelítés is elképzelhető malignus betegségekben.
Mivel az O-Glikoziláció karakterizálása különböző hematológiai malignus betegségekben messze nem teljes, jelen témában a rutin labordiagnosztikában használt hematológiai markerekkel párhuzamosan, felmérjük a malignus sejtek O-Glikozilációs szintjét.  

Társtémavezető: Dr. Péterfi Zoltán, egyetemi docens

Az utóbbi időben a diagnosztikai módszerek fejlődése, klímaváltozás, a globalizáció, az élelmiszertechnológia fejlődése, a növénytermesztés és állattartás körülményeinek megváltozása, az urbanizáció, az egészségügyi beavatkozások fejlődése, immunszuppresszió, a sokszor indokolatlan antibiotikus kezelés hatására korábban ismeretlen betegségek, illetve trópusi, szubtrópusi betegségek megjelenésével, korábban ritka betegségek elterjedésével, vagy ismételt megjelenésével számolhatunk és találkozunk. A témán belül az aktuálisan érdeklődés körében került betegségek epidemiológiájával, újabb terápiás lehetőségeivel, kihívásaival szeretnénk foglalkozni. Ilyen téma lehet például a Q láz (2013. nagy járvány), tularemia (visszatérő probléma elsősorban a Balaton környéki nyaralóknál), Clostridium difficile által okozott kórképek (széklettransplantáció kérdéskör tisztázása), stb.

Társtémavezető: Dr. Péterfi Zoltán, egyetemi docens

Az antibiotikumok fejlesztésének leállása, az antibiotikumok sokszor felelőtlen használata a polirezisztens kórokozók által okozott megbetegedések számának növekedéséhez vezetett. Mindez az antibiotikus kezelés átgondolását igényli. A postantibiotikus erában a további rezisztencia terjedésének megakadályozása érdekében megfelelő óvintézkedések, terápiás protokollok létrehozása szükséges. A terápiás protokollok csak a helyi rezisztencia viszonyok, antibiotikum használat sajátságainak ismeretében osztályspecifikusan működhetnek hatékonyan.

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

Az iszkémia-reperfúzió során nagy mennyiségben termelődő reaktív oxigén szabad gyökök (H2O2, szuperoxid- és hidroxilgyökök) és a peroxinitrit a miokardium oxidatív károsodását okozzák. Ezen károsító hatás kivédésére korábban tanulmányoztuk a mindennapos orvosi gyakorlatban is használt β-blokkoló hatású carvedilolt, egyetemünkön kifejlesztett különféle scavanger molekulákat (H-2545, H-2954, HO-3073, H-2693), valamint poli(ADP-ribóz)-polimeráz gátló vegyületeket (nikotinamid, 3-aminobenzamid, 4-hidroxi-kinazolin).
A vizsgált antioxidánsok és poli(ADP-ribóz)-polimeráz gátlók egyaránt csökkentették a miokardium iszkémia-reperfúzió indukálta oxidatív károsodását. Eredményeink azt mutatták, hogy a PARP-gátlók, antioxidáns tulajdonság nélkül is, különböző jelátviteli utakon keresztül képesek voltak csökkenteni a sejtelhalást.
További terveink között a jelátviteli utak modulálásának, illetve különféle természetes antioxidánsok (pl. malvidin) hatásának vizsgálata szerepel.
 

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

A szívelégtelenség prevalenciája és mortalitása továbbra is magas a jelen terápiás lehetőségek mellett. Emiatt intenzív kutatások folynak újabb terápiás célpontok azonosítására. A szívelégtelenség modellezése rágcsálókon különböző módszerekkel lehetséges. A LAD-ligáció regionális, isoproterenol subcutan alkalmazása pedig diffúz subendocardialis miokardiális infarktust okoz, aminek hatására csökken a szív szisztolés funkciója. Nyomásterhelés miatt alakul ki szívelégtelenség spontán hypertenzív patkányokon, illetve aortaszűkítő beavatkozások (banding) után, ugyanakkor diffúz szívizom károsodást okoznak bizonyos kardiotoxicus vegyületek is, mint például az antraciklin származékok. A kutatási téma fő célja a poli(ADP-ribóz) polimeráz gátlás szerepének jellemzése a szívelégtelenség kialakulásában, a patofizológiai háttér feltérképezésével. Ennek során különféle biokémia módszereket, szövettani, immunhisztokémiai vizsgálatokat, illetve hemodinamikai méréseket végzünk.

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

A szívizom hipertrófia és a balkamra dilatáció kezdő lépése a stressz-válasz jelátviteli utainak aktiválódása. Ezek közé tartozik az ERK (extracellular signal-regulated protein kinase), a p38 MAPK (p38 mitogen activated protein kinase), JNK (c-Jun NH2 terminal kinase) és számos PKC (Protein kinase C) izoforma. Kísérleteink során a fenti jelátviteli utak és az Akt-1/GSK-3ß rendszer aktivitásának változását és valószínűsíthető szerepüket vizsgáljuk a károsodást okozó stimulusra adott válaszban, a miokardium maladaptív hipertrófiájában.

A tartósan fennálló hipertónia az erek struktúrális átépülését hozza létre, amelyet vaszkuláris remodellingnek nevezünk. A remodelling egy adaptációs folyamat, mely hosszú ideig fennálló hemodinamikai tényezők következtében alakul ki, de fontos szerepet játszik a különböző érbetegségek és keringési betegségek patofiziológiájában is.
A PARP-enzim gátlása egy ígéretes terápiás lehetőség a hipertónia okozta vaszkuláris komplikációk kivédésében, főleg azokban a betegekben akiknél az alacsonyabb vérnyomás okozta panaszok, valamint a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek mellékhatásai miatt nehezebb a célvérnyomásértékeket elérni.
 

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

A szívelégtelen betegek mortalitását és morbiditását kiválóan jelzi a bal kamra funkciója és a balkamrai üregméretek. Ennek vizsgálata kisállatokon is lehetséges egy nagyfelbontású ultrahang készülék (Visual Sonics, VEVO 770) segítségével. Ezzel az eszközzel mérhetjük a bal kamrai (BK) frakcionális rövidülést (FS), az ejekciós frakciót (EF), a bal-kamrai végdiasztolés volument, a bal-kamrai végszisztolés volument, valamint a szeptum és a hátsó fal vastagságát stb. Kísérletes kardiológiai kutatásaink fontos része, hogy a krónikus szívelégtelenségben egyéb módszerekkel (szövettan, Western-blot) nyomon követhető célszerv-károsodások funkcionális következményeit is vizsgálhatjuk.

Társtémavezető: Dr. Ruzsics István, egyetemi tanársegéd

Kutatásunkban a COPD- s betegek szérumában keressük több biomarker párhuzamos vizsgálatával az összefüggéseket, illetve különbségeket, valamint a kapott eredményeket egészséges kontrollalanyok mérési eredményeivel is összevetjük. A kutatásunk során több laboratóriumi paramétert is vizsgálunk: hs-CRP, fehérvérsejtszám, thrombocytaszám, vörösvértestszám, se-cholesterin, se-triglicerid, valamint endothel, thrombocyta, vörösvértest és fehérvérsejt eredetű micropartikulumszám , továbbá plasma fibronectin, Interleukin 6, Interleukin 8, és a TNF alfa értékek. Az érpályában található mikropartikulumok (MP) fiziológiás és pathofiziológiás sejtaktiváció, illetve apoptózis útján a sejtmembrán lefűződésének eredményeként jönnek létre. Azon sejtfragmentumokat nevezzük mikropartikulumnak, melyek mérete 0,1-1,0 µm, külső membrán rétegükben foszfatidil-szerinben és foszfatidil-etanol-aminban gazdagok és az eredeti sejtre jellemző felszíni markereket hordoznak. A MP eredetének meghatározása így lehetséges - a kialakulás útvonalától függetlenül - a felszínen hordozott fehérjék azonosításával.  A MP-k mérése áramlási citometriával történik, a sejteredetének meghatározásához immunológiai módszereket alkalmazunk a felszíni CD markerek alapján. Ezenkívül légzésfunkciós vizsgálat történik minden betegnél, igazolandó a diagnózist és megállapítani a COPD súlyosságát (FEV1).

Társtémavezető: Dr. Molnár Tihamér, egyetemi adjunktus

Az aszimmetrikus és szimmetrikus dimethylarginin (SDMA és ADMA-kal) az endoteliális diszfunkció markerei. Ezen felül a fokozott fehérje arginin metiláció a hypoxiához kapcsolódik. Célunk, hogy összehasonlítsuk a szérum L-arginin, ADMA és SDMA szinteket stabil és instabil COPD-s betegekben, valamint egyéb hypoxiával járó állapotokban (Intenzív osztály, OSAS), valamint további célunk prospektív tanulmányban az alanyok követése, különböző időpontokban levett szérum vizsgálata. A speciális laborvizsgálatokat a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumban, az Általános Orvostudományi Kar Orvosi Vegytani Intézetében végzik el.

A súlyos szepszis halálozása sajnos továbbra is magas az intenzív osztályokon.   Irodalmi adatok alapján a korai "szepszis csokor" alkalmazása a halálozás szignifikáns csökkenéséhez vezet. Ennek egyik eleme a korai széles spektrumú antibiotikus kezelés megkezdése, vagyis minél korábban fel tudjuk állítani a diagnózist annál jobb a beteg túlélési esélye. Jelenleg a diagnózis felállításában a klinikai kép mellett elsősorban a procalcitonin szint (PCT) mérése segít. A PCT azonban műtétet,  égési sérülést követően is megemelkedhet, másként viselkedhet sebészi illetve belgyógyászati betegekben. Ezért alapkutatási módszereket is alkalmazva szükség lenne olyan markert találni, mely a PCT-hez képest nagyobb szenzitivitással és specificitással rendelkezik, és előbb jelzi a szeptikus állapot kialakulását. Kis esetszámú irodalmi adatok alapján a szolúbilis CD14 egyik származékának, a presepsinnek mérése megfelelhet e kritériumoknak. Gyorsabban jelez a PCT-nél, szintje nem csak a SIRS-t és szepszist különíti el, hanem különbséget tesz a különböző súlyosságú szeptikus állapotok között is.

A súlyos szepszis halálozása sajnos továbbra is magas az intenzív osztályokon.   Irodalmi adatok alapján a korai "szepszis csokor" alkalmazása a halálozás szignifikáns csökkenéséhez vezet. Ennek egyik eleme a korai széles spektrumú antibiotikus kezelés megkezdése, vagyis minél korábban fel tudjuk állítani a diagnózist annál jobb a beteg túlélési esélye. Jelenleg a diagnózis felállításában a klinikai kép mellett elsősorban a procalcitonin szint (PCT) mérése segít. A PCT azonban műtétet, égési sérülést követően is megemelkedhet, másként viselkedhet sebészi illetve belgyógyászati betegekben. Ezért alapkutatási módszereket is alkalmazva szükség lenne olyan markert találni, mely a PCT-hez képest nagyobb szenzitivitással és specificitással rendelkezik, és előbb jelzi a szeptikus állapot kialakulását. Az orto- és metatirozin a vesében OH csoportokkal való reakció során keletkezik. Így a gyulladásos állapotot kísérő oxidatív stressz révén hasznos lehet a gyulladásos folyamatok kimutatásában.

A LAR egy egyszerű és alacsony költséggel meghatározható marker. Szeptikus betegekben kiterjedten vizsgálták, azonban mindezidáig nincs adat a kinetikájára szisztémás gyulladásos reakcióban (SIRS) szenvedő betegekben. Vizsgálatunk során választ keresünk arra a kérdésre, hogy a LAR alkalmas lehet-e a SIRS és szepszis elkülönítésére, mely égett polytraumatizált betegeknél igen nagy probléma.

Intravénás dipyridamole indukálta agyi microcirculatio változás képalkotó vizsgálata. A tanulmányba olyan betegeket választunk be, akiknél a DP terheléses cardioSPECT vizsgálat során átmeneti (általában percek alatt múló) neurológiai tüneteket észleltek. A tanulmány célja, hogy a cardio- és cerebrovascularis rizikófaktorokkkal élő betegek még szubklinikus agyi keringészavara felfedezésre kerüljenek, így biztosítva korai stroke prevenciót.

A SAV életet veszélyeztető állapot. A primér inzultust túlélő betegek mortalitását olyan szekunder károsodások határozzák meg mint a vasospasmus által okozott neurológiai deficit (delayed neurological deficit=DND). Célunk az L-arginine lebomlása során keletkező metilált arginin származékok (ADMA, SDMA) szerepének vizsgálata DSA-val igazolt vasospasmusban. Betegeinket az idegsebészeti klinikán endovascularis ellátásra kerülő betegekből választjuk be.

Az akut stroke után jelentkező immondepresszió Janus arca mutatkozik meg abban, hogy egyfelől csökkenti a központi idegrendszeri sérülés során exponálódott antigénekkel szembeni reakciót, másfelől csökken a szervezet védekezése a szisztémás fertőzések ellen.  Előtanulmányunkban egy immunnutriens aminosav, az L-arginine és az SDMA szérum szintje között szignifikáns negatív korrelációt találtunk a túélőkben. A nem túlélőkben viszont pozitív a korreláció! Az L-arginin szérum szintjét a bevitel mellett, a két metabolizáló enzim (iNOS és arginase) aktivitása határozza meg, melyek termelődése gyulladásos válaszreakcióban fokozódik. Tanulmányunkban azt a kérdést fogjuk vizsgálni, hogyan mobilizálnuk L-arginint a túlélőek és bennük miért alacsonyabb az SDMA, ami egyébként a cardiovascularis mortalitás markere.

Nagy hasi-illetve mellkasi műtétek után a post-operatív kognitív diszfunkció (POCD) incidenciája elérheti az 50%-ot is. A betegek ennél kisebb hányadában súlyosabb zavartság, delirium szindróma (DS) is kialakul. A jelenség hátterében zajló folyamatokat (hemodinamika, szervperfúzió, immunológiai aspektusok) vizsgáljuk illetve prediktív markereket keresünk.

Társtémavezető: Dr. Woth Gábor, rezidens orvos

A növekvő számú szeptikus beteg az intenzív osztályok számára legnagyobb kihívás. Ismert, hogy a gyulladásos folyamatokban a szervezet prooxidáns és antioxidáns kapacitásának egyensúlya felbomlik, az antioxidáns kapacitás kimerül, az inflammatórikus cytokinek szintje megemelkedik.  Kérdés azonban, hogy mennyiségi változásuk az egyes szervelégtelenséggel, az infekciót kiváltó kórokozó típusával (G-neg, G-poz baktérium, bomba, vírus) összefüggésbe hozható-e, változásuk képes-e előre megjósolni a szervelégtelenségek felléptét. Etikai engedéllyel humán vérmintából mérnénk a pro-oxidáns markerek: MDA, MPO, ROS, az endogén antioxidánsok: GSH, PSH, SOD, kataláz, leukocyta adhesios molekulák, LPS receptor: CD14, és a leukocyta activációs marker: CD97 szintjét.  Vizsgálnánk a metallo-matrix proteinek (MMP) és azok inhibitoraiknak (TIMP) változását is.

A súlyos, intenzív osztályon kezelt szepszis jól definiált szervelégtelenségekkel jár, ezek a tudatzavar, a légzési-, vese-, vérképző rendszeri-, máj-, és végül a haemodinamikai elégtelenség, vagyis a szeptikus shock. Igen gyakori a szeptikus állapotokban kialakuló ritmuszavar, kifejezetten a pitvarfibrillációs tachyarrhythmia, mely sokszor makacs és terápia rezisztent, súlyosbítja a haemodinamikai állapotot. Retro- és prospektiv analízissel vizsgálnánk az előfordulás gyakoriságát. Keressük a hajlamosító tényezőket, a szokásos (fvs, CRP, PCT, fibrinogén, laktát stb) és kiegészítő laborvizsgálatokkal (adrenomedullin, troponin, natriuretikus peptid stb.) valamint invazív haemodimamikai mérések adatainak elemzésével (PiCCO monitor segítségével cardiac index, contractilitási index, cardiac function index, globalis végdiastoles volumen, intrathoracalis vérvolumen stb.) keresnénk arra a választ, hogy pontosan milyen patológiai folyamat magyarázhatja felléptét. A TDK tevékenység betegágy melletti adat és mintagyűjtést is jelentene.

Társtémavezető: Dr. Nagy Bálint, egyetemi adjunktus

A sebészeti beavatkozás során a szöveti perfúzió helyreállását követő mechanizmusok gyulladásos válaszreakcióhoz vezetnek, mely mediátorok felszabadulásával, az extracelluláris mátrix átépülésével, akár a sejtek halálával járhatnak. Az ischemiás/reperfúziós károsodás mértéke jelentősen befolyásolja a betegeknél kialakuló szövődményeket. Leukocyta aktiváció, oxigén szabadgyökök (ROS) képződés, cytoskeleton károsodás, apoptozis, makrofág aktiváció és további citokin, kemokin (TNF-alfa; IL-1beta; MIP-2) felszabadulás jön létre.  A késői fázisban adhéziós molekulák hatására a kapilláris permeabilitás fokozódik, a leukocyták kitapadnak, a thrombocyták aktiválódnak és oedema, mikrocirculatiós zavar alakul ki. Carotis- és aorta műtétek (aorto-bifemoralis bypass, aorta stentgraft beültetés) kapcsán vizsgálnánk a pro-oxidáns markerek, az endogén antioxidánsok, citokinek és a szöveti mátrix metalloproteinek valamint azok inhibitorainak szintjében bekövetkezett változásokat. A munka beteg közeli és műtői tevékenységet is jelentene a hallgató számára.  

A tompa és/ vagy  áthatoló mellkasi trauma életet veszélyeztető kórkép. Intézetünk beteganyagának statisztikai feldolgozása után megvizsgáljuk az izolált és kombinált mellkas trauma előfordulását, morbiditását és mortalitását. Állatkísérletes modellekben és klinikánk beteganyagán végzett kutató munkánk a kórkép pathomechanizmusának és kezelésének lehetőségeit vizsgálja.

A scoliosis műtétek anesztéziájának vezetése , a kontrollált hypotensio fenntartása , a beteg homeostasisának  megőrzése különösen nagy kihívást jelent. Vizsgálatunkban a műtétre kerülő betegek szervezetében lezajló élettani folyamatokat vizsgáljuk a műtéti időszak és a korai posztopertív időszak alatt.

A súlyos koponya - és agysérültek száma és halálozási aránya a nemzetközi irodalmi adatok alapján - köszönhetően a közlekedési és munkabiztonsági szabályok szigorításának - lassú csökkenést mutat. Ellátásuk valamint a megfelelő funkcionális kimenetel biztosítása továbbra is nagy kihívás elé állítja az őket kezelő orvos-teamet. Az intenzív osztályunk mortalitása megközelíti az irodalomban közölt adatokat, azonban 3-6 hónapon belül meghaltak száma nagyon magas, a külföldi adatok 3x.

Vizsgálatunk célja egy pontos adatfelmérés a pécsi régióban, valamint egy összehangolt országos vizsgálat megszervezése.
 

Társtémavezető: Dr. Vámos Zoltán, egyetemi adjunktus

A mindennapi aneszteziológiai gyakorlatban alkalmazott minor-NSAID analgetikumok alkalmazása széles körben elterjed. Az egyes NSAID-ek trombocita aggregációra kifejtett hatását már vizsgálták, a kísérletek főként diclofenac-kal, ibuprofennel (nem specifikus COX gátlók) és metamizollal (algopyrinnel) történtek.  Azonban az, hogy ezen NSAID tct aggregáció gátló hatása milyen gyorsan és milyen mértékben érvényesül, ez idáig nem kellőképpen ismert.
Az irodalomban talált ellentmondásos adatok és előzetes in vitro kísérletek alapján feltételezhető, hogy mind a metamizol, mind pedig a paracetamol intravénás alkalmazása a trombocita aggregációra kifejtett hatása révén befolyásolhatja a perioperatív vérzési időt.
Az optikai aggregometria segítségével egyszerűen, gyorsan és olcsón kiszűrhetővé válik azon betegcsoport, akiknél perioperatív komplikáció lehetősége fennállhat.

Társtémavezető: Dr. Ezer Erzsébet, klinikai főorvos

A SAV a mai napig magas mortalitással és morbiditással járó életveszélyes állapot. Az érintettek  közel 30%-a nem jut el a kórházi kezelésig, az ictust követően a helyszínen életüket vesztik. A felvételre került betegek terápiájának első lépcsője aneurysma elzárása endovascularis mikrospirállal. Ezt követően mindenképpen intenzív osztályos felvétel indokolt szoros monitorozási céllal, mivel a vérzést követően gyakran lép fel az agyi erek spazmusa, amely súlyos, sokszor életveszélyes állapotot eredményez.
Vizsgálatunk célja egyrészt a  kórállapotokban jelentkező mikrokeringés vaszkuláris mechanimuzsainak modellezése és értlemezése (mikrosebészeti módszerekkel izolált agyereken), másrészt az Idegsebészeti Klinikán kezelt betegek kórlefolyásának nyomonkövetése, elemzése.

Társtémavezető: Dr. Vámos Zoltán, egyetemi adjunktus

A súlyos koponyasérültek, egyéb intracerebrális történések kezelése során legfontosabb feladatunk a másodlagos károsodások kialakulásának megelőzése, melyhez a megfelelő cerebrális vérátáramlás (CBF), perfúziós nyomás (CPP) és az agyszöveti oxigenáció (PbrO2) biztosítása elengedhetetlen. A korszerű terápia alapját az intracranialis nyomás- (ICP) és a CPP-vezérelt kezelés adja.
Vizsgálatunk célja  a CPP érték és a klinikai lefolyás összefüggésének vizsgálata  -  Idegsebészeti Klinika Intenzív osztályán – az említett betegcsoportban.

Társtémavezető: Dr. Ezer Erzsébet, klinikai főorvos

Endovascularis ellátás kapcsán jelentkező neurologiai tünetegyüttesek gyakorisága és megoszlása osztályunkon az elmúlt három évben

Társtémavezető: Dr. Tóth Krisztina, egyetemi tanársegéd

A tanulmány célja: A császármetszések anesztéziájának összehasonlító vizsgálata regionális és általános érzéstelenítést követően a műtét utáni stressz és gyulladásos válaszra.

A tanulmány típusa: Prospektiv, leíró klinikai tanulmány

Társtémavezető: Dr. Tóth Krisztina, egyetemi tanársegéd

Bevezetés: Az endometriózis miatt végzett laparaszkópos műtétek egyre radikálisabb beavatkozásokká váltak, melyek gyakran hólyag, valamint vastagbél reszekcióval történnek. Az eddig alkalmazott tradiconális fájdalomcsillapítások mellet előtérbe került az epidurális analgézia valamint a műtéti terület lokális infiltrációja helyi érzéstelenítőkkel. A műtéti beavatkozás szisztémás gyulladásos reakciót indít el. A gyulladásos válasz egyik legismertebb markere a ptokalcitonin (PCT). Értéke emelkedik bakteriális fertőzéseskor valamint műtét után is. Műtét után a proinflammorikus citokinek (IL-1, Il-6, Tumor Nekrózis Faktor) emelkedése tapasztalható, mely szintén összefügg a műtéti stressz. A sebészi trauma hatására kialakuló stressz reakció emelkedett ACTH és cortizol termeléssel jár, mely mellett Satoshi és munkatársai daganat miatt májreszekción átesett betegeknél a cortizol szinttel párhuzamos a Makrofág Inhibitor Faktor (MIF) emelkedést találták.

A tanulmány célja: A műtéti stressz, valamint az epidurális és lokálanesztetikum alkalmazásának összehasonlítása laparaszkópiát követően.

A tanulmány típusa: Prospektiv, randomizált klinikai tanulmány

Társtémavezető: Dr. Tóth Krisztina, egyetemi tanársegéd

Bevezetés: A műtét után kialakuló szisztémás stressz, számos biológiai rendszerre van hatása, mint az autoimmun rendszer, a központi idegrendszer, valamint az endokrin rendszer (1). A stressz válasz mértékét többek közt meghatározza a műtéti beavatkozás, az alkalmazott aneszteziológiai technika, valamint a posztoperatív fájdalomcsillapítás.  A nőgyógyászati műtéteknél egyre inkább előtérbe kerülnek a laparaszkópos műtéti eljárások, mely a betegnek kiesebb műtéti megterhelést jelentenek. A műtéti beavatkozás szisztémás gyulladásos reakciót indít el. A gyulladásos válasz egyik legismertebb markere a ptokalcitonin (PCT) (3-4-5). Értéke emelkedik bakteriális fertőzéseskor valamint műtét után is. Műtét után a proinflammorikus (IL-1, Il-6, Tumor Nekrózis Faktor) emelkedése tapasztalható, mely szintén összefügg a műtéti stresszel.
A sebészi trauma hatására kialakuló stressz reakció emelkedett ACTH és cortizol termeléssel jár (6), mely mellett Satoshi és munkatársai daganat miatt májrezekción átesett betegeknél a cortizol szinttel párhuzamos a Makrofág Inhibitor Faktor (MIF) emelkedést találták (7). A fenn említett hormonok mellett vizsgálnánk a betegek kortizol és ACTH szintjét, valamint a vizelettel ürülő szteroid hormonokat is.
Mikroalbuniáról (M:Cr)  akkor beszélünk, ha a vese albuminürítése meghaladja a 20–200 mg/l-t (8). Diabéteszes betegek nefropátiáját illetően prediktív értékűnek számít. A M:Cr kialakulásában klinikai adatok szerint szerepe van az idült vagy heveny okok miatt megemelkedett vaszkuláris permeabilitásnak. Gosling és mtsai vizsgálatai szerint a M:Cr  az akut gyulladásos válaszhoz társuló megnövekedett ér permeabilitás korai jele.

A tanulmány célja: A laparatómiát illetve laparaszkópiát követő a műtét utáni stressz és gyulladásos válasz öszehasonlító vizsgálata. Prospektiv, leíró klinikai tanulmány

Társtémavezető: Dr. Karádi Kázmér, egyetemi docens

Az Alzheimer betegség a következő évtizedek kiemelt közegészségügyi kérdése lesz Európában. A demográfiai mutatók ismeretében Magyarországon is fokozódó kihívást jelent. Társadalmi, gazdasági jelentősége miatt fel kell hívni az egészségügyi döntéshozók figyelmét a problémára, valamint az egészségügyi ellátórendszernek is fel kell készülnie. Ezen belül a háziorvosok - kapuőr funkciójuk okán – kiemelt szerepet játszanak. A téma vizsgálja a háziorvosok szerepét a szűrés és a gondozás területén

Az alacsony koncentrációjú amiodarone kezelés jótékony hatásait jól ismerjük, de tartós amiodarone kezelés mellett a betegek jelentős részében tapasztalhatók mellékhatások. Ezek közül is az egyik legjelentősebb az AIPT-nek nevezett amiodarone indukálta pulmonáris toxicitás. Munkánk során a nagy dózisú illetve tartós amiodarone kezelés során aktiválódott jelátviteli útvonalakat vizsgáljuk.  Ezen útvonalak specifikus gátlásával próbálunk megoldást találni az esetlegesen kialakuló mellékhatások megelőzésére, esetlegesen már a kialakult mellékhatások célzott kezelésére!

Az amiodarone egy jól ismert széles körben alkalmazott antiarrhythmiás ágens. Legfőbb metabolitja a desethylamiodarone citotoxikus tulajdonságú. Vizsgálni kívánjuk, hogy alkalmazható-e estelegesen a desethylamiodarone tumortherápiákban, kombinált chemo illetve radiotherápiákban. Sejtkultúrák, állatkísérletes modellek segítségével leírjuk, hogy mely mitokondriális illetve más jelátviteli útvonalak állhatnak a sejtkárosító folyamatok hátterében, vizsgálni kívánjuk az esetlege tumorspecifikus hatásokat.

A sentinel nyirokcsomó koncepció forradalmasította az emlőtumorok és egyéb daganatok műtéti kezelésének módszerét. Amennyiben a tumor nyirokelvezétésének útján elhelyezkedő első nyirokcsomó (sentinel) szövettanilag negatív, nincs szükség kiterjeszett műtétre és pl.emlőtumor esetén teljes axilláris blokdisszekcióra. Ugyanakkor törekedni kell a beteg teljes tumormentessé tételére és a recidivák megelőzésére. Fontos feladat az így operált betegek nyomonkövetése, betegségük kimenetelének alakulása, ennek segítségével a prognosztikai tényezők meghatározása, ehhez nagy beteganyag áll rendelkezésre.

Az egyes szervrendszerek működésének in vivo vizsgálatára funkcionális alapokon nyugvó statikus és dinamikus módszerek állnak rendelkezésre, amelyek során számítógépes támogatással tudjuk a radiofarmakon útját nyomon követni a szervezet belsejében. Az új hibrid rétegfelvételi technikával (SPECT/CT) még pontosabb morfológiai és funkcionális elemzést adhatunk a különböző betegségekben kimutatható elváltozásokról, akár a molekuláris diagnosztika szintjén. A módszer elsősorban az onkológia területén hasznos, ennek felmérésére nagy beteganyag áll rendelkezésre különböző daganatok esetében.

A kutatási program a táplálkozás, a testtömeg és az anyagcsere szabályozásában alapvető glukóz-monitorozó (GM) neuronhálózat működési sajátosságainak jellemzését célzó sokrétű idegélettani kísérleteket foglal magában. Extracelluláris egysejtelvezetéses, neurokémiai-biokémiai és magatartási vizsgálatokat folytatunk laboratóriumi patkányban, valamint az emberhez filogenetikailag közel álló rhesus majomban. A kísérletek célterületei a limbikus előagyi struktúrák, amelyekben a GM neuronok homeosztatikus jelentőségét kívánjuk megvilágítani. A program sikeres megvalósítása a táplálkozás és anyagcsere központi szabályozásának, s az e működések kóros megváltozása nyomán fellépő, ma már társadalmi méretű gondot okozó megbetegedések (elhízás, diabetesz mellitusz, stb.) eddigieknél jobb megértését szolgálja.

Társtémavezető: Dr. Szabó István, egyetemi tanársegéd

Komplex neurokémiai (katecholaminok, neuropeptidek, interleukin 1β, stb. mikroelektroforetikus adása) és magatartási (majom, kondicionált táplálkozási feladat) mikroelektrofiziológiai kísérletek a limbikus előagyi (orbitofrontális kéreg, cinguláris kéreg, stb.) glukóz-monitorozó idegsejtek táplálkozással és motivációs (éhség, jóllakottság), illetve anyagcsere állapottal (obesity, diabetes mellitus) összefüggő funkcionális jellemzésére.

Az ízlelés a többi ingermodalitáshoz viszonyítva megkülönböztetett jelentőségű a táplálék- és folyadékfelvétel adaptív szabályozásában. Különösen fontosak e tekintetben a limbikus előagyi íz-információ feldolgozási folyamatok. Ezek tanulmányozására, e működések neuronális alapjainak jobb megértésére extracelluláris egysejtelvezetéseket folytatunk íz-ingerlések során, továbbá ízleléssel összefüggő tanulási, magatartási teszteket végzünk.

A karnitin molekula elsődleges fiziológiai szerepét a hosszú szénláncú zsírsavak égetésében és ezáltal a ketogenézisben fejti ki, de számos más anyagcsere- és sejtfunkciója is ismert. A karnitinhiányos állapotok változó klinikai tünetekkel járó heterogén betegségcsoport. A karnitinhiány eredetét tekintve lehet primer vagy szekunder. A szekunder karnitinhiányos állapot, amely a plazmában vagy a szövetekben a karnitin szintek csökkenésében mutatkozik meg, valamilyen folyamatnak a másodlagos következménye. A szekunder karnitin deficiencia kapcsolatban lehet genetikailag meghatározott anyagcsere rendellenességekkel, szerzett rendellenességekkel vagy orvosi kezelés illetve gyógyszeres kezelés indukálta tényezőkkel. Intézetünkben 2003 óta folyik a karnitin anyagcsere intenzív kutatása korszerű tömegspektrometriás eljárással, amely vizsgálatnak köszönhetően komplex anyagcsere változásokat tudunk detektálni a karnitin észterek profilszerű meghatározásán keresztül. A TDK munka keretein belül a hallgató megismerkedhet a tömegspektrometria alapjaival és lehetősége nyílik bekapcsolódni az intézet jelenleg folyó kutatási projektjeibe.

A hagyományos cytogenetikában alkalmazott sávtechnikához képest a FISH alkalmazása a 3-5 Mb méretű deléciók detektálását is lehetővé teszi. A módszer alkalmazása óta váltak ismertté az ún. mikrodeléciós szindrómák, amelyeket az egyes kromoszómák mentén egymás szomszédságában elhelyezkedő gének együttes deléciója okoz (érintkező gén szindrómák). Az érintettek fenotípusos jegyei az "azonos" deléció miatt nagyon hasonlóak. A legismertebb mikrodeléciós szindrómák a Prader-Willi, az Angelman, a Williams, a Smith-Magenis és a DiGeorge szindróma. Ezeken túl még számos hasonló betegség diagnosztikája történik rendszeresen intézetünk laboratóriumában.

A sclerosis tuberosa egy multiszisztémás betegség, 1:6000-9000 gyakorisággal fordul elő. A betegség autoszómális domináns öröklésmenetet mutat, azonban a betegek nagy részében új mutációként jön létre. A kórkép hátterében két gén, a TSC1 és aTSC2 mutációi állnak. A két gén vizsgálata hazánkban egyedül intézetünkben érhető el.
A TDK munka során a betegek tünettanát és kórtörténetét, valamint a családi anamnézisét vizsgálnánk az észlelt mutációval összefüggésben.  

A Dravet szindróma, vagy más néven lázgörcs+ szindróma (GEFS+) tünetei nagy széles spektrumot mutatnak, ugyanígy a betegség kezdete is változó lehet. A kórkép hátterében az SCN1A gén mutációi állnak, ennek vizsgálatára intézetünkben néhány éve van lehetőség. A TDK munka során a különböző molekuláris genetikai eltéréseket értékelnénk és ezt a betegek tünettanával, kórtörténetével hoznánk összefüggésbe.

Intézetünkben 1999 óta folyik mitokondriális DNS diagnosztika és a mitokondriális DNS eltéréseinek kutatása ritka betegségekben. A mitokondriális betegségek a ritka betegségek rendkívül változatos megjelenésű csoportját képezik változatos lefolyású, gyermekkori- és felnőttkori megjelenésű kórképekkel. Hátterükben az energia-metabolizmus elégtelensége áll, a mitokondriális DNS vagy a nukleáris DNS eltérései következtében. Az elmúlt években a MELAS szindróma fenotípusos és genetikai elemzésével, a Leigh-szindróma molekuláris hátterével és az anyai ágon öröklődő halláskárosodás mitokondriális eltéréseivel foglalkoztunk. A több, mint 400 mintát magában foglaló mitokondriális biobankunk kitűnő forrás a mitokondriális kórképek fenotípus-és genotípus variabilitásának elemzésére. Klinikai érdeklődésű hallgatókat várunk, akik a laboratóriumi háttér kutatásában is szívesen elmélyülnek.

Colorectalis carcinomák KRAS mutációs státuszát vizsgáljuk, a primer tumor rezekátumokban ill. metasztázisokban. Különböző histologiai típusú, ill. stádiumú daganatok összehasonlítása.

A sclerosis tuberosa (TS) több szervet érintő autoszómális domináns öröklődő genetikai betegség, melynek prevalenciája világszerte kb. 1:6000-re tehető. A betegséget a TSC1 vagy a TSC2 gén mutációja okozza, amely tumorok képződésre hajlamosít. A TS klinikai tünetei a nem malignus agyi tuberek mellett a különböző bőr-, szem-, szív- és vese-rendellenességek. A két gén vizsgálata polimeráz láncreakcióval (PCR) és Sanger-féle szekvenálással történik. Intézetünk 2011 óta gyűjti a betegség tüneteit mutató betegek és családtagjaik vérmintáit. A hazai TS betegek molekuláris genetikai vizsgálatával és ezt követően a genotípus-fenotípus részletes összehasonlításával értékes új információkat szerezhetünk a betegségről, ami a későbbiekben esetleg befolyásolhatja terápiás lehetőségeket, döntéseket.

Társtémavezető: Dr. Dányádi Bese, rezidens orvos

Számos szer, illetve hatás képes a retinát védeni a különböző károsodásokkal szemben. Ezek tanulmányozására állatmodelleket (patkány, egér) használunk, melyekben különböző károsító hatásoknak tesszük ki a szemet (iszkémia-reperfúzió, chronikus iszkémia), majd a károsodás mértékét megpróbáljuk csökkenteni a vizsgált szerrel. Elektrofiziológiai módszereket (elektroretinográfia, vizuális kiváltott válasz) használunk a károsodott funkció vizsgálatára, szövettani és biokémiai vizsgálatokkal kiegészítve.
A hallgató munkánkhoz csatlakozva megtanulhatja a kísérleti állatok altatását, kezelését, elsajátíthat különdöző  állatműtéteket, elektrofiziológiai méréseket végezhet, részt vehet az adatok feldolgozásában és kiértékelésében, az eredményeit tudományos diákfórumokon bemutathatja.
 

Társtémavezető: Dr. Sándor Balázs, egyetemi tanársegéd

Kísérleteink célja az endogén hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) fogfejlődésre gyakorolt hatásának tanulmányozása PACAP génhiányos és vad típusú egereken végzett morfometriai, strukturális, immunhisztokémiai valamint törési ellenállási vizsgálatok segítségével. Kutatásaink során 7 napos valamint 1 éves (felnőtt) egerek fogain végzünk vizsgálatokat. Célul tűztük ki továbbá a PACAP szerepének vizsgálatát a fogbél különböző patológiás állapotaiban (pulpitis, gangréna) humán pulpa minták segítségével, PACAP38-szerű immunreaktivitás (PACAP38-LI) mérésével.

Társtémavezető: Dr. László Eszter, tartósan távol

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) neuroprotektív és általános citoprotektív hatásokkal rendelkező neuropeptid. Számos perifériás szervben bizonyították már védő szerepét. Irodalmi adatok és munkacsoportunk korábbi eredményei alapján a PACAP különböző vesekárosodások esetén protektívnek bizonyult. A vese ischaemia-reperfusios károsodása többek között a transzplantáció és bizonyos műtéti beavatkozások velejárója. Kutatásunk célja az endogén és exogén PACAP szerepének tanulmányozása a vese ischaemia-reperfusios károsodásában.

Társtémavezető: Dr. Horváth Gábor, rezidens orvos

Az ingergazdag környezet napjainkban egyre kiterjedtebben kutatott téma. Egy 2009-ben megjelent összefoglaló tanulmány az ingergazdag környezetet kiemelt helyen említi, mint jövőben szélesebb körben használandó terápiás beavatkozást és az egyéb lehetséges neuroprotektív megközelítésekkel való kombinációs lehetőséget. Ezért is igen fontos ennek kísérletes vizsgálata. Bizonyították már, hogy az ingergazdag környezet fokozza a szinaptikus plaszticitást és a neurogenesist, növeli a dendrittüskék számát, stimulálja különféle neurotrophicus faktorok expresszióját, és természetesen jótékony hatása van a kognitív funkciókra. Az ingergazdag környezet kialakításához egy naponta cserélődő „játékszobát” alakítottunk ki, melyben az állatok nevelkednek. Számos tanulmány igazolja az ingergazdag környezet idegrendszeri sérülést javító hatását nemcsak újszülött illetve gyermekkorban, hanem felnőttkorban is. Leírták pl. toxikus, hypoxiás és traumás károsodások után jelentkező pozitív hatását is. Vizsgálataink során különféle állatmodellekben követjük nyomon, hogy az ingergazdagság mennyi ideig képes az idegrendszer számára puffert biztosítani, azaz mekkora az az időintervallum, amennyi eltelhet a környezeti inger és a károsító tényező között, valamint ez hogyan befolyásolja a már ismert neuroprotektív szerek hatékonyságát. 

Társtémavezető: Dr. Jüngling Adél, egyetemi tanársegéd

 A hypophysis adenilát cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) egy multifunkcionális neuropeptid, amely neurotrofikus és neuroprotektív hatással rendelkezik. Munkacsoportunk korábban kimutatta az exogén PACAP védő hatását különböző neurodegeneratív kórképeket (Parkinson-kór, Huntington-kór) modellező állatkísérletes modellekben. Jelen kutatásunk célja az endogén PACAP hatásának vizsgálata vad típusú és PACAP-génhiányos egerekben indukált Parkinson-kór modellben, amit a subsatntia nigra féloldai roncsolásával hozunk létre.

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel, egyetemi tanársegéd

Eddigi kutatásaink során az endogén PACAP-nak a belső fülben betöltött szerepét vizsgáltuk. A belső fül szőrsejtjeinek károsodását jelző intracelluláris Ca2+-kötő fehérje-szintemelkedést mértük normál körülmények között, valamint ototoxicus modellünkben, ahol kanamycint, egy aminoglikozid antibiotikumot használtunk károsító tényezőnek. Most indulnak kutatásaink, amelyekben funkcionális teszteket végzünk, továbbá az exogén PACAP hatásait is vizsgáljuk a fent említett ototoxicus modellünkben. Ezen felül tervezzük a morfológiai kutatások folytatását is, a c-fos fehérje expressziós mintájának változását fogjuk kimutatni a hallópálya különböző területein.

Egyre nagyobb az igény az emberi teljesítőképesség határait befolyásoló biológiai időzítő mechanizmusok ismerete iránt. A 24 órás periódusú (cirkadián) biológiai óra perc pontossággal jelezheti előre a napi szokásos igénybevétel idejét, mely hasznos a viselkedési mintázatok, szervrendszerek mőködésének optimalizálásához. A cirkadián óra molekuláris összetevői egyetlen sejtben megtalálhatók. A sejtműködést meghatározó gének 90%-a szabályos 24 órás ritmusban aktiválódhat, mely számos élettani változón nyomonkövethető. Újabban igazolták, hogy a cirkadián óra megváltozott működése szerepet játszhat népbetegségek kialakulásában (hangulatbetegségek, daganatok, elhízás), vagyis a sejtműködés időzítési zavara önmagában rizikótényező. A sejtszintű órák molekuláris hangolásáért felelős idegi és hormonális szabályozás ismerete új távlatot nyithat számos életmódbetegség megelőzésében, vagy kezelésében.

Társtémavezető: Prof. Dr. Kiss István, intézetigazgató

Az Európai Unió (EU) fogyó népessége számára a migráns munkaerő egyértelmű gazdasági szükségszerűség. Ugyan akkor távoli földrészekről érkező migránsok integrálása az európaitól különböző betegségprofiljuk, kulturális/ munka-kulturális hátterük miatt a jelenlegi munka-egészségi gyakorlat és vizsgálati protokollok felülvizsgálatát, az új körülményekhez való adaptálást kívánná meg; a kutatás a jelenlegi helyzet EU szintű felmérését és javaslatok kidolgozását, bevezetésük tesztelését jelenti.

Társtémavezető: Dr. Fábián Eszter, egyetemi adjunktus

Kutatásunk témája human retinoblastoma sejtek vizsgálata. Célunk a PACAP és különböző citosztatikumok hatásának feltérképezése különböző módszerekkel. A sejtek túlélését, valamint az általuk kibocsájtott faktorok változásait többek között MTT array-vel, áramlási citometriás mérésekkel és apoptózis array használatával végezzük.

Társtémavezető: Dr. Lengyel Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

2007-ben az ENSZ egészségügyi világszervezete a „valószínűleg rákkeltő tényező” kategóriába (UVB sugárzás, ólomvegyületek, nitrozourea vegyületek kategóriája) sorolta a váltóműszakot, mely egy 2009-es tanulmány becslése szerint a Föld lakosságának 20%-ának életmódját, egészségét befolyásolja. Az ilyen munkarendben élők szervezetében a 24 órás periódusú (cirkadián) biológiai óra képtelen a sejtműködést a folyamatosan változó környezeti ciklusokhoz igazítani. Mivel alapesetben a génjeink akár 90%-a is szabályos napszaki ritmusban aktiválódik – ilyenek a sejtosztódást szabályozó kulcsfontosságú génjeink is-, a sejtműködés időzítési zavara védtelenebbé teszi sejtjeinket a rákos elfajulással szemben. Számos daganatféleségről kiderült, hogy a molekuláris órája szöveti szinten alulműködik a nem daganatos szövetrészekhez viszonyítva. A szervekben működő sejtszintű órák szöveti hangolásáért felelős kitüntetett szabályozómechanizmusok feltérképezése ezért új távlatot nyithat számos daganatos betegség megelőzésében és kezelésében.

Genotipizálás, receptor splice-variánsok mRNS-szintű kifejeződésének vizsgálata szemikvantitatív RT-PCR módszerrel, neuropeptid mRNS-expressziós esszék kvantitatív RT-qPCR módszerrel. A tdk munka célja az intézetünkben folyó kutatásokhoz kapcsolódó PCR-alapú génszintű vizsgálatok  megismerése, elsajátítása. Elsősorban módszertani tdk munka, az itt szerzett készségeket később más tdk-témában (pl. klinikai minták feldolgozásához) is hasznosítani lehet. 

A protektív hatás funkcionális vizsgálata a mechanonociceptív küszöb dinamikus plantáris eszteziométerrel, valamint Randall-Selitto teszttel történő meghatározásával és a cold allodynia mérésével. A diabetes által kiváltott szövettani elváltozások vizsgálata immunhisztokémiai módszerrel perifériás idegen és gerincvelőn. Elektronmikroszkópiás és molekuláris biológiai vizsgálatok végzése.

Társtémavezető: Dr. Hágendorn Roland, egyetemi tanársegéd

A nem-steroid gyulladáscsökkentők és az egyre újabb és hatékonyabb thrombocyta aggregatio gátló kezelések, valamint antikoagulánsok komoly kockázatot jelentenek tápcsatornai vérzések szempontjából. Az irányelvek igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, azonban az akut helyzetekben ezek részben nem használhatóak. Saját beteganyagunkon retrospektív vizsgálatokat végzünk helyes management, morbiditás, mortalitás irányában új szempontok keresése és minőségbiztosítási céllal.

Terhességben a legmagasabb szintű evidenciák hiányában a gyógyszeres kezelés mellékhatásai és biztonságossága, invazív beavatkozások előny-kockázati aránya elsősorban retrospektív adatok alapján becsülhető. A hatályos hazai szabályok tiltó rendelkezései ellenére nagy nemzetközi adatbázisok az EBM elvei alapján osztályozzák ezen kockázatokat. A saját gyulladásos bélbeteg anyagunkból esetorientált módon rendszerezzük a legújabb eredményeket, nemzetközi ajánlásokat és hasonlítjuk össze a hazai követendő gyakorlattal. A témát államvizsga dolgozat témájaként ajánljuk.

Társtémavezető: Dr. Czimmer József, egyetemi adjunktus

Munkacsoportunk a régióban jelentős szerepet tölt be a gyulladásos bélbetegségekben szenvedők kezelésében és kiemelkedő szerepünk van a súlyos betegek ellátásában az ágyháttér és a kezelési jogok miatt is. A téma célja a legújabb biológiai kezelési modalitások majdani hatásosságát esetlegesen előjelző tényezők megfigyelése, kutatása, ami fontos szerepet kaphat a jövőben a betegek kiválasztásában, vagy a párhuzamos kezelések szükségességének értékelésében.

A kapszulás enteroscopia új lehetőséget nyitott a tápcsatorna egy eddig igen nehezen vizsgálható része, a vékonybél vizualizálásában. Több kórkép és eltérés gyakoriságáról derült ki, hogy nem feleltek meg az eddigi feltételezéseknek, és az ismeretlen eredetű tápcsatornai vérzések okainak feltárására hazánkban is OEP-finanszírozott eljárás lett. Mindemellett a módszer több formája létezik és használják őket hazánkban is. A módszer bevezetése költséghatékonysága és pontossága miatt volt jelentős, ennek fényében elsősorban minőségbiztosítási célzattal dolgozzuk fel az éves eseteinket a szakma legújabb eredményei ismeretében tanulságok leszűrésére. A témát államvizsga dolgozat témájaként ajánljuk.

A klinikánkon működő Motilitási Labor munkatársai nemcsak Dél-Dunántúli regionális szerepet töltenek be a motilitási zavarok diagnosztikájában, majd az eredmények alapján a komplex kezelési stratégia kidolgozásában. A keret téma magában foglalja a felső tápcsatorna motilitási zavarainak klinikumát, managementjét, sajátos kérdéseket beteganyagunk eredményei alapján.

A klinikánkon működő Motilitási Labor munkatársai nemcsak Dél-Dunántúli regionális szerepet töltenek be a motilitási zavarok diagnosztikájában, majd az eredmények alapján a komplex kezelési stratégia kidolgozásában. A keret téma magában foglalja az alsó tápcsatorna motilitási zavarainak klinikumát, managementjét, sajátos kérdéseket beteganyagunk eredményei alapján.

Társtémavezető: Dr. Czimmer József, egyetemi adjunktus

A nem-steroid gyulladáscsökkentők és az egyre újabb és hatékonyabb thrombocyta aggregatio gátló kezelések, valamint antikoagulánsok terjedése komoly kockázatot jelentenek tápcsatornai vérzések szempontjából a korábbi időkhöz viszonyítva a korszerű protonpumpagátló kezelés széles körű elterjedése ellenére. Az irányelvek igyekeznek lépést tartani az új kihívásokkal, azonban az akut helyzetekben ezek részben nem használhatóak. Saját beteganyagunkon retrospektív vizsgálatokat végzünk helyes management, morbiditás, mortalitás irányában új szempontok keresése és minőségbiztosítási céllal.

A nyelőcső primer motilitászavarának, azon belül elsősorban az achalasiának előfordulási gyakoriságát, kezelési lehetőségeinek hosszú távú hatékonyságát, az egyes terápiás lehetőségek hatékonyságának összehasonlítását vizsgáljuk. A téma adatgyűjtésen, elemzésen alapul.

A funkcionális obstipáción belül a kimeneti akadályos obstipatio okainak feltárása, gyakoriságának vizsgálata történik. Lehetőség van az anorectalis manometriás vizsgálat és az evacuatios proctographia alapjainak elsajátítására.

Elsősorban a széklet incontinencia kezelési lehetőségét, annak eredményességét vizsgáljuk, kiemelt jelentősége a biofeedback kezelésnek van. A téma feldolgozása kapcsán lehetőség van anorectalis manometriás vizsgálat alapjainak elsajátítására.

Az érelmeszesedés gyulladásos folyamat, illetve multifaktoriális kóreredetű metabolikus betegség,
amelynek következtében az érfal megvastagodik, s később plakk alakul ki rajta. Ezt a hosszan tartó
időszakot az érrugalmasság csökkenése (artériás stiffness fokozódása) előzi meg. A hagyományos
Framingham-rizikófaktorok, mint például a kor, a nem, a perifériás vérnyomás, a dohányzás és a
lipidszintek csak a coronariarizikó varianciájának felét magyarázzák, ennek köszönhetően új
rizikófaktorokat határoztak meg 2007-ben, köztük nem utolsósorban az emelkedett artériás
stiffnesst.
Napjaink igénye, hogy az artériák állapotát egyszerû, nem-invazív vizsgáló módszerekkel mérjük
fel. Ezek révén a kardiovaszkuláris betegségek kockázata hatékonyan csökkenthetõ. Ebben fontos
elem az artériás stiffness meghatározása. Ez alatt az augmentációs index és az aorta pulzushullám
terjedési sebesség mérését értjük. Bizonyított, hogy az emelkedett stiffness paraméterek a
kardiovaszkuláris halálozás önálló független markerei és már akkor kórjelzõ értékûek, amikor az
ismert rizikófaktorok alapján a beteg veszélyeztetettsége még kicsi.
Az eljárás jól szolgálja részben a megelõzõ, részben a gyógyító orvosi tevékenységet, beleértve
egyes terápiás eljárások eredményességének megítélését is.

Társtémavezető: Prof. Dr. Pár Alajos, emeritus professzor

Cél : HCV hepatitis fertőzés lefolyását és az antivirális kezelésre adott választ befolyásoló immunológiai folyamatok tanulmányozása, különös tekintettel a természetes ölősejtek fentotípus és funkcionális vizsgálataira, cytokin termelés analízisre.

A szív- és érrendszeri megbetegedések a világon előforduló halálesetek 40%-áért felelősek. Az életkor előrehaladtával ezen betegségek gyakorisága folyamatosan növekszik. A holisztikus szemlélet a kardiovaszkuláris prevenció területén jelentős koncepcióváltozáshoz vezetett az utóbbi időben. Korábban elsősorban a koronáriabetegségnek, mint a leggyakoribb haláloknak és morbiditási tényezőnek a megelőzése volt a cél. Az új intervenciós vizsgálati eredmények alapján egyértelmű, hogy a koszorúérbetegség megelőzését célzó beavatkozások nem csak a koronária-események és a revaszkularizációs beavatkozások számát csökkentik, hanem jelentősen mérséklik az iszkémiás cerebrovaszkuláris és a perifériás artáriás történések előfordulását. Az egyének kockázatát és a preventív beavatkozás szükségességét nem egy rizikófaktor alapján, hanem az ateroszklerózis kimutathatósága és az összes kockázati tényező figyelembe vételével, a teljes kardiovaszkuláris rizikó alapján kell meghatározni.
Kutatásunkban perifériás érbetegeknél kérdőíves adatgyűjtéssel kívánjuk felmérni a kardiovaszkuláris és vaszkuláris rizikótényezők jelenlétét és ezek alapján statisztikát készítünk a betegek körében leggyakrabban előforduló komorbiditások jelenlétéről. Ezen adatok alapján kívánunk prevenciós stratégiát kidolgozni a betegcsoport számára és ennek hatásfokát utánkövetéses kérdőíves adatgyűjtéssel igazolni.

Klinikánkon elérhető új vizsgálati módszer un. máj transiens elastographia (Fibroscan)  lehetővé teszi a májfibrózis mértékének megitélését non-invasiv úton. Célunk a fenti módszerrel mért májfibrózis és a májbiopszia eredményeinek összevetése, a vizsgáló módszer specificitásának és senzitivitásának meghatározása különböző etiológiájú májbetegségekben. 

Krónikus HCV hepatitis kezelés immunológia vonatkozásainak vizsgálata, különös tekintettel a természetes immunválasz sejtjeire és a cytokinntermelésre.

Társtémavezető: Dr. Pár Gabriella, egyetemi docens

Klinikánkon pegylált interferon+ribavirin+proteáz gátlóval kezelt krónikus HCV hepatitises betegek adatainak feldolgozása kezelésre adott válasz, mellékhatások analízise. 

Társtémavezető: Dr. Polgár Beáta, egyetemi adjunktus

Kutatócsoportunk bizonyította a PACAP jelenlétét az anyatejben, melyben 5-20-szor magasabb immunreaktivitás mérhető, mint az ugyanazon édesanya vérplazma mintáiban. Jelenleg is folynak a PACAP vizsgálatok különböző tejmintákból. A PACAP pontos szerepe az anyatejben nem ismert. Szerepe lehet az újszülött fejlődésében, fontos immunmoduláló hatása lehet, szabályozhatja az emlőmirigy növekedését a szoptatás során, illetve a hipofízis/hipotalamusz szintjén is szabályozhatja a folyamatot. A PACAP szerepének bizonyítására, normál és tumoros humán emlősejteken vizsgáljuk a PACAP antiapoptotikus hatását oxidatív stresszel szemben. Ezen felül vizsgáljuk a PACAP hatását terminális differenciációt mutató HC11 egér emlő sejteken. 

Társtémavezető: Dr. Horváth Réka, egyetemi tanársegéd

Agyi lateralizáció vizsgálata egészségesekben és epilepsziás betegekben

Társtémavezető: Dr. Horváth Réka, egyetemi tanársegéd

Agyi lateralizációt befolyásoló tényezők

Társtémavezető: Dr. Orsi Gergely

MR-kompatibilis EKG vizsgálatok a magasabb szellemi funkciókat és fájdalmat kísérő vegetatív tünetek elemzésére

Társtémavezető: Prof. Dr. Reglődi Dóra, egyetemi tanár

Munkacsoportunk több éve foglalkozik különböző klinikai minták PACAP szintjének meghatározásával radioummunoassay módszer segítségével. Kutatásaink során ki szeretnénk bővíteni azon humán vizsgálatokat, amelyek a PACAP-ot, mint biomarkert vizsgálják különböző neurológiai kórképekben (Parkinson-kór, sclerosis multiplex, chronicus fájdalom szindróma), neurotrauma, különböző malignus elváltozásokban, gyulladásos folyamatok, szív- és érrendszeri betegségek kapcsán. Vizsgálatainkat különböző Klinikákkal végezzük kollaborációban, így a hallgatónak lehetősége van az alapkutatáson kívül klinikai munkával is megismerkedni.  

Társtémavezető: Dr. Horváth Réka, egyetemi tanársegéd

Fokális és generalizált epilepsziás betegek vizsgálata a legmodernebb MR technikák alkalmazásával

Társtémavezető: Dr. Gyimesi Csilla, egyetemi docens

Video-EEG monitorozás helye az epilepszia diagnosztikájában

Társtémavezető: Prof. Dr. Ertl Tibor, egyetemi tanár

A koraszülött retinopathia (ROP) a koraszülöttek látását súlyosan károsító kórkép, mely potenciálisan akár vaksággal is járhat. Legfontosabb etiológiai tényezői a koraszülöttség és a gépi lélegeztetés, de az irodalomban számos más lehetséges faktort leírtak, mely befolyásolja, így a hyperglycaemiát és az inzulinkezelést is.
Kísérleteinkben eme kórképet modellezzük újszülött patkányokon; szövettani feldolgozást végzünk, illetve vizsgáljuk a PACAP retinoprotektív hatását. 

A pre-és perinatalis időszak az egyedfejlődés egy kritikus pontja, mely alatt számos káros behatás érheti a fejlődő magzatot, illetve az újszülöttet. Ezen káros hatások közül kutatócsoportunk a két, talán legáltalánosabban előforduló tényező, a terhesség alatti dohányzás és stressz következményeit vizsgálja az újszülött patkányok korai fizikális és idegrendszeri fejlődésére. A vizsgálat során az élet első 3 hetében egy komplex tesztrendszerrel nyomonkövetjük az újszülött állatok fizikális és neurológiai jeleinek illetve reflexeinek megjelenését. Napjainkban egyre inkább betekintést nyerhetünk mind a dohányzás, mint a stresszhatás molekuláris hátterébe is, így kutatásunk kiegészül szövettani feldolgozásokkal.  

Társtémavezető: Dr. Atlasz Tamás, egyetemi adjunktus

Kísérletünk célja a különböző neuropeptidek retinoprotektív hatásainak vizsgálata. Bilaterális carotis communis lekötéssel (BCCAO) előidézett ischemias retinakárosodást vizsgálunk patkányokon. A műtétet követően az állatok szemébe, intravitreálisan különböző neuropeptideket (PACAP fragmensek, glucagon, secretin) juttatunk be, majd vizsgáljuk az esetleges retinoprotektív hatásukat. A klinikai felhasználás azonban ilyen formában nehezen kivitelezhető, ezért kísérleteink kiegészülnek a PACAP szemcsepp esetleges therapiás alkalmazhatóságára is. A másik vizsgálni kívánt téma a szemészetben viszonylag gyakori retinaablatio, melyet intravitreálisan bejuttatott hyaluronsavval idézünk elő, és vizsgáljuk a PACAP esetleges védő hatását, mind intravitreálisan, mind szemcsepp formájában. A kezelést követően szövettani feldolgozással vizsgáljuk a retina vastagságában és szerkezetében bekövetkező változásokat.

Társtémavezető: Dr. Ács Péter, egyetemi adjunktus

Az elsődleges ciliumok és a cuprizone által kiváltott kísérletes demyelinizáció kapcsolata

Társtémavezető: Dr. Ács Péter, egyetemi adjunktus

Az oligodendroglia sejtek fejlődése és a cuprizone által kiváltott kísérletes demyelinizáció

A növekedési hormon-releasing hormon (GHRH) antagonisták direkten is kifejthetik antiproliferatív hatásukat a daganatsejtekre, feltehetően az általunk nemrég azonosított tumoralis GHRH receptorok (GHRHR) közvetítésével, melyek a cAMP szint és a calcium influx emelkedésével apoptózist eredményeznek. Az antiproliferatív hatás hátterében meghúzódó jelátviteli folyamatok azonban kevésbé ismertek. Ezért a modellként választott LNCaP humán prosztata daganatsejtek génexpressziós profilját hasonlítanánk össze GHRH antagonistákkal való kezelést követően a kezeletlen sejtekkel cDNS microarray segítségével, melyet kvantítatív RT-PCR-ral történő validálás követne. Ezen kívül a tumoralis GHRHR specifikus szekvenciája elleni monoklonális antitesteket fejlesztettünk ki a receptor expressziójának detektálására különböző tumor szövetekben. A GHRH analógok, melyek kifejlesztése folyamatban van, alternatívát jelenthetnek az androgén-independenssé váló prosztata daganatok és más hormon-szenzitív malignus folyamatok terápiájában.

Társtémavezető: Dr. Ács Péter, egyetemi adjunktus

A sclerosis multiplex állatkísérletes modelljeinek neuropathológiai vizsgálata

Társtémavezető: Dr. Aschermann Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

A dopamin agonista kezelés és az impulzus kontroll zavar kapcsolata Parkinson kórban

   A térdprotetikában alkalmazható patella pótlás különböző módszereinek összehasonlító kisérletes és klinikai vizsgálata.

A termodinamikai kutatás alkalmazási lehetőségei a hyalinporc, a csontszövet és a lágyrészkomponensek vizsgálata során. 

Térdizületi protézisek tervezése műtét előtt, röntgen felvételen és EOS 2D/3D képeken. A tervezés és a tényleges beültetés paramétereinek összehasonlítása. 

A minimal invazív térdprotézis beültetés technikáinak klinikai összehasonlító vizsgálata. 

A képalkotó diagnosztika egyik legmodernebb eszközének alkalmazási lehetőségei a tudományos kutatások és a klinikai rutin munka során. 

Az alsó végtag anatómiai geometriai paramétereinek és az ezekkel összfüggő pathologiás állapotoknak EOS 2D/3D képalkotással történő vizsgálata. 

A csípőizületi protetika pontos 3D preoperatív tervezésének lehetőségei modern számítástechnikai módszerekkel. 

Napjainkban használatos legmodernebb csípő- és térdprotézisek kisérletes és elméleti összehasonlítása, klinikai eredményeinek felmérése. 

Társtémavezető: Dr. Kérő Gábor, rezidens orvos

A téma prospektív és retrospektív klinikai utánkövetéses vizsgálatokat jelent. RTG vizsgálattal a láb meghatározó szögértékeit vizsgáljuk, valamint a terhelés során megjelenő talpnyomási képet, illetve annak megváltozását elemezzük.

A priméren beültetett nagyízületi implantátumok cseréjével járó műtétek során csontcement eltávolításra használt ultrahang-alapú eszköz humán csontra gyakorolt hatását vizsgáljuk.

Társtémavezető: Dr. Szuper Kinga, klinikai orvos

Retrospektív és prospektív klinikai tanulmány. Összehasonlításra kerül a klinikai fizikális vizsgálat, a RTG, az MRI lelet és az aktuális arthroscopos műtéti találat. A munka a Pécsi Diagnosztikai Központtal való szakmai együttműködésben történik.

Klinikai vizsgálat primer és revíziós endoprotézis műtéten átesett beteganyagon, ízületi funkciók vizsgálatával, radiológiai elemzéssel.

A téma foglalkozik az implantátum anyagai által kiváltott lokális és szisztémás immunválasszal, valamint ortopédiai szövetpótlások (csont, porc, lágyrész) során felmerülő be- és átépülés kérdésével. A téma kísérletes, laboratóriumi és klinikai munka kombinációját jelenti.

A téma a klinikánkon végzett ortopédiai endoprotézis-beültetéseket követően az implantátumok komponenseinek radiológiai képanyagával, több módszer pontosságának összehasonlításával történik, különös tekintettel a protézis-rendszerek számítógépes tervező-méretező sablonjainak használatával nyert adatokra.

 A csípőprotézis nehezített eseteinek műtéti megoldása és késői eredményei. 

Infantilis cerebral paresis (ICP) eseteiben a csípőizületi lágyrész műtétek késői eredményei és azok ossealis hatásai. 

Számos megjelent tanulmány ellenére még mindig nem egyértelmű, hogy a különböző korzetteknek milyen hatása van a gerincdeformitások progressziójára.
A munka során arra keressük a választ, hogy a manapság alkalmazott műanyag fűzőkezelés alkalmas-e a progresszió megfékezésére. Prospektív és retrospektív vizsgálatokat tervezünk. 

Gerincműtéteket követően jelentősen változik a gerinc statikája. Vizsgálat a műtétet megelőző majd a posztoperatív képalkotások elemzése kapcsán keres választ a frontalis és sagittalis egyensúly biomechanikai törvényszerűségeire.

Intézetünk beteganyagán keresztül, hosszútávú utánkövetés eredményeinek elemzésével, szeretnénk meghatározni scoliosis műtéteink következményeit. Előfordulási gyakoriság, tünetképzés, predilekciós hely alapján tervezzük csoportosításukat, esetleg klasszifikáció kidolgozásának segítségével.

Intézetünkben alkalmazott növekedő implantátumokkal végzett deformitás-korrekciós műtétek középtávú utánkövetétes vizsgálata. A növekedésben lévő gerinc deformitásainak korrekciójára alkalmazott műtéti megoldások összehasonlító elemzése.

Továbbra sem ismert a scoliosisok progressziójának etiologiája. EOS 2D/3D képalkotás segítségével retrospektív analízissel tervezzük megkeresni a progresszió lehetséges strukturális okait.

Régi vállízületi rotátorköpeny-szakadást szenvedő betegek retrospektív vizsgálata. A vizsgálat kiterjed a betegek fizikális funkcióinak fizikális és radiológiai vizsgálatok eredményeinek elemzésére, valamint a műtéti eredményekre. 

Szubakromiális impingement syndrome miatt elvégzett arthroscopos dekompressziós műtéten átesett betegek preoperativ és posztoperativ funkcióinak összehasonlítása retrospektív tanulmányban.

A bakteriális meningitisek életet veszélyeztető fertőzések. A diagnosztikában használatos mikrobiológiai módszerek: latex agglutinmációs gyors test, festett mikroszkópos készítmények vizsgálata, tenyésztési eljárások alkalmazása, a kórokozó antibiotikum érzékenységének és a betegben az antibiotikum szintek meghatározása, az esetek klinikai követése a cél.

A gerinc fiziológiás görbületeinek viszonya a medence paraméterekhez, illetve a gerinc műtétek hatása a medence paraméterekre. Irodalmi feldolgozás és a klinikánkon végzett műtéti beavatkozások eredményeinek feldolgozása.

A fiatal gyermekkorban jelentkező gerincdeformitások műtéti kezelési lehetőségei, illetve a műtéti eredmények áttekintése. Irodalmi feldolgozás és klinikai utánkövetéses munka.

Társtémavezető: Dr. Vermes Csaba, egyetemi docens

Tiszta hyalinporc-grafttal történő izületi felszínpótló eljárás vizsgálata kísérletes állatmodellben, illetve humán klinikai kipróbálási fázisban. 

Társtémavezető: Dr. Vermes Csaba, egyetemi docens

Állatkísérletes modellben sikeresen alkalmazott fokális porcdefektus ellátását szolgáló tiszta hyalinporc-alapú porctranszplantáció technikájának és eszközparkjának konvertálása humán klinikai kipróbálási fázisú vizsgálatokban alkalmazható módszertanra.

Társtémavezető: Dr. Vermes Csaba, egyetemi docens

Izületi porcot érintő körülírt elváltozások, illetve azok ellátását célzó műtéti technikák újszerű leképezése és utánkövetése MRI T2 mapping módszerrel. A munka a Pécsi Diagnosztikai Központtal való szakmai együttműködésben történik.

Az endotoxikus lipopoliszacharidok (LPS) jó antigének, aktív immunmodulánsok, így ellenanyagok és citokinek termelését indukálják. Ezek a hatások, a keletkező termékek például ELISA módszerrel nyomon követhetőek. Az eredmények diagnosztikai és prognosztikai felhasználásának lehetőségeit is elemezni kívánjuk. 

A szepszis életet veszélyeztető állapot, mielőbbi oki diagnosztikája előfeltétele a beteg sikeres kezelésének. a hemokultura szakszerű vételének, beküldésének és feldolgozásának a lépéseit, a kórokozó azonosítását és antibiotikum érzékenységének meghatározását, a mikrobiológiai eredmény klinikai nyomon követését ismerheti meg a hallgató, alkalmat nyújt a szepszis diagnosztikájának és terápiájának alaposabb megismerésére.

Társtémavezető: Dr. Krajczár Károly

Extrahált fogak gyökércsatornáiban hozunk létre kevert fertőzést. A művileg fertőzött gyökércsatornákat hagyományos módszerekkel, vegyszerekkel, valamint az endodontiában újnak számító fertőtlenítő szerekkel, eljárásokkal kezeljük. Így összehasonlítható lehet a már széles körben elfogadott, és az újabban bevezetett módszerek hatásossága. A kísérletek eredményei az újabb eljárások klinikai alkalmazhatósága kérdésében nagy jelentőségűek lehetnek

KÉRDÉS: Milyen tényezők határozzák meg a baktérium részéről, hogy milyen típusú fertőzést hoz létre pl. véráram, húgyúti, alsó légúti, seb. A „véletlen” és a beteg állapota szabja, meg hogy hol és milyen fertőzés alakul ki szervezetben vagy inkább a baktérium izolátum virulencia faktor „repertoárja”?
KUTATÁS CÉLJA: Meghatározzuk azokat a virulencia faktorokat, amelyek prediszponálják a baktériumot az egyes fertőzéstípus kialakítására. A különböző klinikai fertőzés típusokból (vér, vizelet, hörgő-, seb váladék)  származó és környezeti (szennyvíz) valamint egészségesektől származó K. pneumoniae izolátumok esetében megvizsgáljuk, hogy van-e különbség az egyes virulencia típusok előfordulásának gyakoriságában.

Társtémavezető: Dr. Bátai István

A nozokomiális  multirezisztens kórokozók átvitelében szerepe van az egészségügyi személyzetnek. Vizsgálatokat végzünk a személyzet szűréséből izolált kórokozók rezisztenciájának, illetve rezisztencia génjeinek meghatározására, virulencia faktorok előfordulására.

A hemolizinek fontos szerepet játszanak az Escherichia coli okozta fertőzésekben. Igy pl. az alfa-hemolizin a húgyuti fertüzésekben, enterohemolizin az Enterohemorrhágiás E. coli okozta fertőzésben. Ujabban igazolták a „silent” hemolizin valószinű szerepét  az invázióban, míg az F hemolzinről még hiányosak az ismeretek. 

Társtémavezető: Dr. Bátai István

Az intenzív osztályon a  betegek komplex therápiában részesülnek. A tartós lélegeztetés, állandó katéterek alkalmazása hajlamosít a multirezisztens kórokozókkal való felülfertőzésre, amely többféle antibiotikum adását igényli. Az ilyenkor alkalmazott antibiotikumok hatását mennyire befolyásolja más gyógyszer fontos lenne tudni. Az esetleges szinergista hatás előnyős lehet a beteg gyógyulása szempontjából.

Társtémavezető: Dr. Bátai István

A posztoperatív infekció a mai napig a műtéti beavatkozások egyik leggyakoribb szövődménye, ami a morbiditást és mortalitást is megnöveli.  Az intravénás gyógyszerek nagy százalékban kontaminálódnak az előkészítés és a beadás során. Vizsgálataink során az aneszteziológiai és intenzív osztályos gyakorlatban használt gyógyszerek baktériumokra gyakorolt hatását vizsgáljuk. A poly-, és multirezisztens törzsek gyorsan terjednek osztályainkon. Az ellenük vívott harcban segíthet a megfelelő, additív vagy szinergista gyógyszerkombináció. Az intenzív osztályos kezelés során használt gyógyszerek és az ott alkalmazott antibiotikumok együttes hatását vizsgáljuk, hogy felderítsük az esetleg meglévő pozitív hatásokat.
Az intenzív osztályos beavatkozások sok lehetőséget biztosítanak az iatrogén fertőzéseknek. A különböző eszközök ilyen hatását, kontaminációját szintén vizsgáljuk a TDK munka során.

Társtémavezető: Dr. Szereday László, egyetemi docens

Az endometriosis egy olyan komplex nőgyógyászati betegség, melyet az endometrium méhüregen kívüli jelenléte, krónikus peritonealis gyulladás, fájdalom és infertilitás jellemez. Bár az endometriózis csaknem 100 éve ismert betegség, kialakulásának oka a mai napig nem ismert. Napjainkig a kutatók számos olyan molekulát azonosítottak, melyek az endometrium növekedését és működését szabályozzák. Ezek közé tartozik a cukor-kötő Galectin-9 (Gal-9), mely jelentős szerepet tölt be a gyulladást és az immunválasz szabályozásában, befolyásolja a tumorok kialakulását. Habár ismert, hogy a Gal-9 szerepet játszik a lokális immunválasz, a lokális gyulladás és a tumorok kialakulásának szabályázásában, expressziója összefügg a terhesség kimenetelével, jelenléte pedig specifikus az endometrium sejtekre, az endometriosis pathogenezisében betöltött szerepe mindmáig nem ismert. Ennek vizsgálatához egy olyan állat-modellt dolgoztunk ki, mely segítségével szeretnénk részletesebb információt nyerni az endometriosis in vivo pathomechanizmusáról, valamint a kórkép kialakulásának hátterében rejlő biológiai folyamatokról. Mivel az emberi genom számos ponton homológiát mutat az egérrel, így a kutatómunka során vad típusú és Galectin-9 Knock Out egérmodelleket tervezünk alkalmazni. Reméljük, hogy a megfigyelt mechanizmusok segíthetik megérteni, hogy a Galectin-9 gén hogyan vehet részt a humán endometriosis bizonyos formáinak kialakulásában és a betegség előrehaladásának folyamatában.  

Társtémavezető: Dr. Szereday László, egyetemi docens

A Galektinek a cukor-kötő fehérjék családjába tartozó, β-galactosidokat felismerő molekulák, melyek nemcsak kulcsfontosságúak az adhézió, migráció, invázió, kemotaxis és apoptózis szabályozásában, de kontrolálhatják a lokális gyulladást, a tumorok növekedését és a lokális immunválaszt is. Habár a legújabb kutatások szerint a Galectin-9 részt vehet az endometrium fejlődésének és funkciójának (receptivitás) szabályozásában, a krónikus gyulladással járó nőgyógyászati kórképek és a tumorok pathogenezisében betöltött szerepe mindmáig alig ismert. A kutatás célja annak vizsgálata, hogy a cukorkötő lectinek (elsősorban a Galectin-9) hogyan vehet részt ezeknek a krónikus betegségeknek a kialakulásában. Ennek során immunhisztokémiai eljárással jellemezzük az egészséges és endometriózisban/PCO-ban szenvedő nők, valamint egyes nőgyógyászati tumoros betegek szöveteinek Galectin-9 expresszióját, majd ELISA teszttel megmérjük a szérumuk Galectin-9 szintjét. Megvizsgáljuk, hogy a kapott elérések hogyan korrelálnak a kórképek súlyosságával és a terápia hatékonyságával. 

Társtémavezető: Dr. Palkovics Tamás, szakorvos

Az endometriózis egy olyan ösztogén-függő nőgyógyászati betegség, amely során a méh-nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül (leggyakrabban a hasüregben) növekszik, így krónikus kismedencei gyulladást, fájdalmat és meddőséget okozhat. A kutatás célja olyan új molekulák azonosítása, melyek szerepet játszhatnak a betegség kialakulásában. A kísérletek első szakaszában RT-PCR és qRT-PCR segítségével jellemezzük a normál és kóros endometrium szövet Galectin-mRNS expressziós mintázatát, majd meghatározzuk, hogy mely lektinek up/downregulálódnak az endometriózis különböző formáiban. A kutatómunka második szakaszában az RNS szinten kapott változásokat fehérje-szinten (western blot, immunhisztokémia) is igazoljuk.

Társtémavezető: dr. Meggyes Mátyás, biológus

Jelen kutatás célja a feto-maternalis tolerancia kialakításában részt vevő komplex immun-regulatorikus mechanizmusok felderítése, funkcionális jellemzése. Állatkísérletek eredményeit is felhasználva végzünk humán kísérleteket, melyek során behatóan kívánjuk vizsgálni e szabályozó folyamatok terhességi immuntoleranciában betöltött szerepét.

Társtémavezető: dr. Meggyes Mátyás, biológus

Állatkísérletes modellek felhasználásával és humán vizsgálatok elvégzésével kívánjuk a Galektin-9 és TIM-3 molekulák szerepét pontosítani. Arra a kérdésre keressük a választ, hogy e molekulák szerepet játszhatnak-e a vetélések és más kóros folyamatok létrehozásában. A terhes anya szervezetében létrejövő immunológiai változások pontosabb megismerésével kapott új információk birtokában hasznos támpontokat szerezhetünk az érintett betegségek korai diagnózisa, ill. későbbi sikeres terápiájának kiválasztása céljából.

A témavezető háziorvos Keszthelyen. Évek óta szervez hivatásgondozó foglalkozásokat orvosegyetemre készülő gimnazisták számára. A TDK téma tárgya annak kutatása, ki miért, milyen motivációval és céllal választ orvosi hivatást. Akik elgondolkodnak, hányan maradnak meg szándékuknál?

Társtémavezető: Kóbor Péter, egyetemi tanársegéd

A kutatás témája a színlátás biológiai alapja. Az utóbbi időben felfedeztünk egy idegsejt-populációt macskák corpus geniculatum laterale magjában, amelyek az embernél is megtalálható kék-sárga színopponencia ősi formáját képviselik. A jelen kutatás célja tovább követni ezen pálya útját mind a retina, mind pedig az agykéreg felé. Ehhez laboratóriumunkban elektrofiziológiai, pályajelölési és immuncitokémiai módszereket használunk. Kutatásaink hozzájárulnak a színlátás evolúciós alapjainak és a színinformáció agykérgi feldolgozási mechanizmusának megértéséhez.

Társtémavezető: Dr. Buzásné Telkes Ildikó, egyetemi adjunktus

Látásunk alapját a retina ganglionsejtjeiből érkező információ képezi. A különböző ganglionsejt típusok a fotoreceptorokkal változatos összeköttetésben állnak, melyek meghatározzák, hogy a retinára vetülő képnek mely aspektusát továbbítják az agy többi része felé. Ezen hálózatokat igyekszünk felderíteni az idegsejtek specifikus, fluoreszcens jelölésével.

Társtémavezető: Dr. Jandó Gábor, egyetemi docens

A kutatás témája a 3D látás biológiai alapja. Újabb elméletek szerint a binokuláris információt az agy két párhuzamos csatornán dolgozza fel, melyekben a szín információnak eltérő szerepe van. Kutatásunkban igyekszünk tetten érni és jellemezni e két mechanizmust. Ehhez trükkös filmszekvenciákkal, ún. dinamikus véletlen pont sztereogrammokkal kiváltott válaszokat mérünk pszichofizikai, elektrofiziológiai (EEG) és funkcionális képalkotó (fMRI) módszerekkel.

Az ováriumból szekretálódó ösztrogén képes az idegsejtek alapvető funkcióinak befolyásolására.  Az Alzheimer kórban fokozott  degenerációt mutató kolinerg neuronokat az ösztrogén védi a káros hatásokkal szemben, melyek fontos szerepet játszhatnak ezen idegsejtek túlélésében.  Az ösztrogén visszacsatolás révén szabályozza a fertilitás központi idegrendszeri  "processzor sejtjeit",  a gonadotropin releasing hormone (GnRH) neuronokat. Noha az ösztrogén elsődlegesen a géntranszkripció közvetlen szabályozásán keresztül hat az idegsejtekre, az utóbbi évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy az ösztrogénnek van egy gyors nem-klasszikus hatása, amivel képes a sejtek intracelluláris jelátvivő hálózatának gyors ,,áthangolására". Kísérleteinkben arra keressük a választ, hogy mi a mechanizmusa és szerepe ennek az ösztrogén indukálta nem-klasszikus hatásoknak a kolinerg és  a GnRH neuronokban.  Vizsgálatainkban immunhisztokémiát, konfokális lézer szkenning mikroszkópiát, egy-sejt elektrofiziológiát,
képalkotó egy-sejtes Ca2+ méréseket, transzgenikus technológiát és élő sejten megvalósuló egy molekula detekciós mikroszkópiát és viselkedés teszteket alkalmazunk.

Társtémavezető: Prof. Dr. Lénárd László, emeritus professzor

Az RFRP neuropeptidek az RFamid peptid család tagjai. Irodalmi adatok alapján ismert, hogy  az RFamid peptid család számos tagja (NPFF, NPAF, PrRP) befolyásolja a táplálékfelvételt. Az RFRP-1 és RFRP-3   szerepe még kevésbé ismert.  Immunhisztokémia vizsgálatokban kimutatták, hogy a  peptidek legnagyobb denzitásban a hypothalamusban találhatók meg, emellett a limbikus rendszer számos struktúrájában azonosították. Kísérleteink célterülete a centrális amygdala, amely fontos szerepet játszik a táplálékfelvétel és testsúly szabályozásában, a  jutalmazási folyamatokban, a tanulásban és a memória folyamatok szabályozásában. A táplálékfelvételi kísérletek folyékony tápfelvétel mérésével történnek. A magatartási kísérletek során open field tesztben, emeltkeresztpalló tesztben, helypreferencia tesztben és passzív elhárító tesztben vizsgáljuk a peptidek hatását.

Kísérleteinkben az amygdalaba injektált neuropeptidek (neurotenzin és oxytocin) tanulási- és megerősítő folyamatokra gyakorolt hatásait vizsgáljuk. A helypreferencia teszt segítségével kémiai anyagok jutalmazó-megerősítő hatásának vizsgálatát végezzük. Morris water maze tesztben a neurotenzin és oxytocin helytanulási folyamatokra gyakorolt hatásait kutatjuk. Az emelt keresztpalló tesztben a neuropeptidek esetleges anxiolitikus-anxiogén tulajdonságait obszerváljuk. Passzív elhárító szituációban vizsgáljuk a neurotenzin és oxytocin memóriára kifejtett hatásást. Open field tesztben a neuropeptidek spontán motoros aktivitásra kifejtett hatását, elektrofiziológiai módszerekkel pedig azok idegsejt működést befolyásoló tulajdonságait tanulmányozzuk.

A mezolimbikus és mezokortikális dopaminrendszer alapvető jelentőségű a jutalmazáson alapuló tanulási folyamatokban, az adott válasz megerősítésében. A dopamin metabolizmusát és a receptoriális hatás erősségét a noradrenerg rendszer befolyásolni képes, így befolyásolhatja magát a jutalom megítélését így magát a tanulási folyamatot. Ezen túl, a biológiailag jelentős objektumok megjelenésekor a noradrenerg rendszer együtt aktiválódik a dopaminrendszerrel. Kísérleteink során, patkánymodellben e két rendszer egymásra hatását vizsgáljuk (A) a táplálék jutalom megítélésében és (B)a magatartásválaszok megerősítésében. Módszereink: specifikus neurotoxinok, agonisták és antagonisták intracerebrális mikroinjekciója, reverz mikrodialízise a mezokortikális és mezolimbikus terminális területeken; magatartásvizsgálatok, operáns és klasszikus kondícionálás; a katekolaminok és metabolitjaik meghatározása in vitro és in vivo HPLC technikával.

Társtémavezető: Prof. Dr. Lénárd László, emeritus professzor

Kísérleteinkben során az agy különböző területeire juttatunk dopamin receptor agonistákat illetve antagonistákat, és ezen anyagok segítségével vizsgáljuk meg a dopamin receptorok szerepét különböző magatartási paradigmákban. Általunk alkalmazott magatartási módszerek - a teljesség igénye nélkül- a következők: passzív elhárító teszt, Morris-féle úsztatási teszt, helypreferencia teszt. Az adatok rögzítését és feldolgozását a Noldus Ethovision nevű program segítségével végezzük, mely lehetővé teszi az állatok viselkedésének részletes elemzését különböző paraméterek alapján, és ezáltal a fentebb a címben megadott folyamatok minél komplexebb, mélyebb megismerését.

Társtémavezető: Prof. Dr. Lénárd László, emeritus professzor

Kísérleteinkben a neurotenzin hatásait vizsgáljuk az általános aktivitásra, a térbeli és büntetéses tanulásra, illetve a szorongásra. Vizsgálatainkat hím Wistár patkányokon végezzük. Módszereinkben a ventrális pallidum területére adott neurotenzin vagy receptorainak agonistái, illetve antagonistái hatását monitorozzuk. A magatartási tesztekben a Morris water maze tesztben a térbeli tanulásra gyakorolt hatást;a passzív elhárító szituációban a büntetéses tanulás során a memóriára kifejtett hatást; az open field tesztben a motoros aktivitásra, az explorációs aktivitásra és az új környezethez való adaptálódást; valamint az emelt keresztpalló tesztben az anxiolitikus-anxiogén tulajdonságokat vizsgáljuk.

A mellékpajzsmirigy kóros működése multiorgán megbetegedéseket okozhat. A mellékpajzsmirigy elváltozások diagnosztikája és sebészi kezelése nehéz, buktatókat rejt. A klinikánkon elvégzett mellékpajzsmirigy műtétek adatainak feldolgozása, az eredmények értékelése és az irodalmi adatokkal összevetése a feladat.

A pancreas carcinoma agresszív viselkedése és viszonylag késői felismerése előtérbe helyezi azokat a kutatásokat, amelyekkel ezen problémákon lehetne segíteni. A korai diagnózist előmozdító szűrőmódszerek kifejlesztése révén a betegek kezelése még időben, koraibb stádiumban történne. Mindez a prognózist javítaná, vagyis a betegek túlélési esélye növekedhetne. Ezen új lehetőségek egyike a vérszérum kalorimetriás vizsgálata, aminek kezdeti eredményei bíztatóak.

Az akut pancreatitis súlyos formája napjainkban is magas mortalitással jár. A pontos patomechanizmus még nem ismert, így specifikus kezelésre sincs mód. Ennek tisztázása számos tudományág feladata. A klinikai kép és a prognosztikai jelek hamar meghatározzák a várható prognózist. Adekvát kezelés szükséges, hogy esély legyen a túlélésre. Újabban a sebészet szerepe háttérbe szorult és a kezelési taktika is megváltozott, mely során számos minimál invazív módszer alkalmazható.

A májmetasztázisok sebészi kezelése még mindig nagy kihívást és speciális jártasságot igénylő műtét, azonban egyértelműen javítja a betegek túlélését. Klinikánk beteganyagának feldolgozása során keressük azokat a tényezőket és klinikai jellemzőket, melyek a túlélést befolyásolhatják és a prognózis szempontjából fontosak.

A nyelőcsőrákok túlélési mutatói még mindig elég rosszak. A multimodális terápia bevezetése ugyan javította a túlélést, de még mindig nem tisztázott, hogy melyik az a betegcsoport, mely igazán profitál ebből a kezelési módból. A Klinika beteganyagának feldolgozásával keresünk olyan prediktív faktorokat, melyek alapján a kezelés hatékonysága megítélhető.

A májmetasztázisok sebészi reszekciója a túlélést jelentősen javítja, azonban ezeknél a betegeknél gyakran már irreszekábilis folyamatról van szó. Az utóbbi évtizedben az onkológiai kezelés fejlődése lehetővé tette, hogy új, kevesebb mellékhatással rendelkező biológiai terápiák bevezetésével ezeknél a betegeknél is a daganat megkisebbítésével a műtét elvégezhető legyen. Retrospektív vizsgálat keretében elemezzük a biológiai terápia szerepét a májmetasztázis miatt műtétre került beteganyagban. 

Társtémavezető: Ludánné Varga Edit, egyetemi tanársegéd

A mezodermális eredetű mikrogliák az agy rezidens immunsejtjei, felelősek az agy homeosztázisának fenntartásáért, részt vesznek a mielinizációban, a szinaptikus kapcsolatok létrehozásában. Mindezek mellett kiemelkedő szerepet játszanak az agy vashomeosztázisának szabályozásában. A téma keretén belül vizsgáljuk az LPS és LTA által aktivált mikroglia sejteken különböző vasanyagcsere gének expressziós változásait. Megvizsgáljuk, hogy a két bakteriális sejtfalkomponens általi aktiváció esetében van e különbség a sejtek vasanyagcseréjére gyakorolt hatásban. Továbbá megvizsgáljuk, hogy aktivációt követő vasterhelés, illetve vasmegvonás hatására hogyan változik a sejtek válasza. Szignifikáns különbségek esetén vizsgáljuk ezen eltérések lehetséges okait, hogy tisztább képet kapjunk a mikroglia sejtek vasanyagcserében betöltött szerepéről az agyban.

Társtémavezető: Dr. Sipos Katalin, egyetemi docens

A makrofágok kulcsszerepet játszanak a szervezet vas homeosztázisában. Bakteriális fertőzések esetén a vas szérumból történő eliminálásával gátolják a baktériumok szaporodását. A téma keretén belül vizsgáljuk a perifériális makrofágok vasanyagcserére jellemző génjeinek expressziós mintázatát.  In vitro körülmények között megvizsgáljuk, hogy a vasterhelés és vas megvonás milyen hatással van ezekre a sejtekre. A kísérleteket elvégezzük LPS-sel aktivált sejteken is, majd a kapott eredményekkel összehasonlítást végzünk. Ezt követően a szignifikáns expressziós változást mutató géneket tovább vizsgáljuk sejtkultúrán, megvizsgáljuk, hogy túlműködésük és alulműködésük esetén milyen változásokat okoznak a sejtekben.

Társtémavezető: Dr. Farkas Viktória, egyetemi adjunktus

A vasanyagcsere fő szabályozó molekulája a hepcidin nevű peptid hormon. Hatását a ferroportin nevű vas exporter molekulán fejti ki. a hepcidin kötődésének következtében a ferroportin internalizálódik, így a sejtekből nem jut ki a vas. A téma keretén belül azt vizsgáljuk, hogy az SH-SY5Y neuroblasztóma sejtvonal esetében ez a szabályozási mechanizmus hasonlóan történik-e mint a májsejtek esetében. A kísérletek során megvizsgáljuk, hogy a vaskezelés illetve vasmegvonás hatására hogyan változik a sejtek vasanyagcseréje mRNS illetve fehérje szinten. További vizsgálataink célja annak a feltérképezése, hogy a sejtek hogyan reagálnak bakteriális sejtfalalkotók jelenlétére (LPS, LTA), és hogyan változik meg a sejtek vas homeosztázisa.

Krónikus pancreatitis esetén a műtéti kezelés leggyakoribb javallata a konzervatív kezelés ellenére meglévő fájdalom. Ezen kívül kompressziós szindróma (epeúti és/vagy duodenum szűkület), pseuodocysta, pseuodoaneurysma képződés képezhet műtéti indikációt. A vizsgálat célja a krónikus pancreatitis miatt végzett szervmegtartó műtétek (duodenum-megtartásos pancreasfej reszekció Frey szerint, ill. Berni műtét) után elért funkcionális eredmények vizsgálata, a preoperativ és a posztoperativ panaszok összehasonlítása, a betegek életminőségének felmérése.

Napjainkban nem az a kérdés, hogy a beültetett vese működik-e, lesz-e kilökődési reakció vagy nem. Célunk az, hogy a beültetett szervek minél tovább működjenek. Ehhez alapvetően az immunszuppressziós kezelés helyes vezetése és a kísérő betegség kezelése szükséges. A téma rendkívül sokrétű, ezért nemcsak a transzplantációs sebészet iránt érdeklődők találják meg benne számításukat.

Az átültetésre kerülő szervek korai és késői eredményeit is befolyásolja az ischaemia/reperfusio során bekövetkező károsodások. Ha sikerül ezt csökkentenünk, akkor jobb eredményeket lehetne elérni a szervátültetésben. Az agyalapi adenilát cikláz aktiváló polypeptid nephroprotektiv hatását szeretnék részletesebben megismerni. Anatómiai Intézettel közösen végzett kutatási program, mely nagyrészt állatkísérleti műtéteken alapul.

Mellkassebészeti kezelésben a növekvő szereppel kerülnek endoscopos technikák alkalmazásra. A témában a kis behatolásból végezhető mellkassebészeti műtétek kivizsgálásának és terápiájának módszereit vizsgáljuk. Műtéti ellátásban való aktív részvétel mellett szövettani és molekuláris biológiai vizsgálatok elvégzésére is nyílik mód.

Társtémavezető: Dr. Sárosi Veronika

A tüdőt érintő daganatos betegségek nagy száma miatt a korai nem kissejtes tüdőrák korai kiemelése sebészeti, pulmonológiai és onkológiai ellátása kiemelt cél. Témában korai tüdőrák kivizsgálási protokolljait és a lehetséges terápiás módszereket vizsgáljuk.

A nitrogén-monoxidnak, mint másodlagos messengernek, számos intra- és intercelluláris jelátviteli hatása ismert. Az apoptózisban, sejtproliferációban, illetve differenciációban részt vevő jelátviteli utak PC12 sejtekben jobbára már ismertek. A nitrogén monoxid a fenti jelátviteli folyamatokban részt vevő fehérjék aktiválásán /gátlásán keresztül fejti ki hatását. Munkacsoportunk a Ras fehérjecsalád valamint a p53 fehérje szerepét vizsgálja NO-indukálta jelátviteli folyamatokban.

Az interferonok fontos szerepet játszanak számos sejttípus antivirális válaszában. Az interferon-alfa hatásait is PC12 sejtekben vizsgáljuk (későbbiekben egyéb sejtvonalakat is tesztelni fogunk.)

A kutatócsoport tagjai: Dr. Bátor Judit, Dr. Galgóci Szilvia,  Nádasdi Gergő, Potzné Árvai Zita,  Varga Judit

Nem tart lépést a transzplantálható vesékre mutatkozó, egyre bővülő igénnyel az agyhalottakból eltávolítható szervek száma. Ezen nyugati tapasztalatok alapján a hozzátartozók által önkéntesen felajánlott adomány szervek segíthetnek. Az élő donoros veseátültetésben a klinika úttörő hazai szerepet vállal. Az ebben résztvevő donorok és recipiensek átlagot meghaladó jellemzőinek retrospektív vizsgálata és publikálása segíthet a felajánlott vesék számának növekedésében.

Az emlőtumorok sebészi kezelésének elemzése, részvétel emlődaganatos betegek műtétein. Kutatási céllal minták gyűjtése a betegektől (mikro RNS és PACAP szint), betegek után követése, kutatási eredmények elemzése, kórlapok és szövettani eredmények feldolgozása.

Társtémavezető: Dr. Szalma József, egyetemi tanár

A periodontális ligamentum (PDL) szerepet játszik a fiziológiás és fogszabályozási céllal alkalmazott erőhatásokra kialakuló periodontális tartó- és támasztószöveti változások létrejöttében. Kísérleteink célja a gyökérhártya eredetű fibroblaszt sejtek folyamatos, fiziológiás nagyságú nyomásos mechanikai erőre adott sejtszintű reakcióinak, illetve a hátterükben zajló jelátviteli események vizsgálata. A kutatócsoport tagjai: Prof. Dr. Szeberényi József, Dr. ifj. Sétáló György, Vecsernyés Mónika, Janovics Kata.

Társtémavezető: Schipp Renáta, egyetemi tanársegéd

A PKR egy szerin/threonin specifikus kináz, amely fontos szerepet játszik az interferon indukálta antivirális válasz kialakításában, a sejtosztódás és differenciáció, valamint az eukariota iniciációs faktor 2 alfa (eIF2α) foszforilációjával és számos transzkripciós faktor (STAT, p53, NFκB) aktiválásán keresztül az apoptotikus folyamatok szabályozásában. A PKR jelátviteli hatásait PKR siRNS-t expresszáló klónok segítségével vizsgáljuk. A kutatócsoport tagjai: Hargitai Renáta, Potzné Árvai Zita, Vecsernyés Mónika.

Munkánk során a Mitogén-Aktivált Protein Kinázok (MAPK) jelátvitelét vizsgáljuk vad típusú, illetve mutáns, patkány feokromocitóma (PC 12) sejtek tenyészeteiben. Ezek az enzimek a neuronális differenciáció, illetve különféle stresszhatások közvetítői ebben a sejttípusban. Jelenleg kétféle ágens hatásait tanulmányozza munkacsoportunk. Egyikbe a humán terápiában is potenciális jelentőséggel bíró proteaszóma gátlók képviselői (pl. MG-132 és epoxomicin) tartoznak, melyek a PC12 sejtek idegsejt irányba történő differenciálódását képesek megindítani. A csoport másik része az urocortin 2 nevű peptid jelátvitelét teszteli ugyancsak PC12 modell rendszerben. Az itt megfigyelt jelenségek közül különösen az urocortin2-nek az idegi növekedési faktor (NGF) jelátvitelére kifejtett moduláló hatásai tűnnek érdekesnek. A kutatócsoport tagjai: Harci Alexandra, Dr.Tarjányi Oktávia, Vecsernyés Mónika. Együttműködő partner: Dr. Atlasz Tamás TTK, PTE.

Társtémavezető: Dr. Bózsa Szabolcs, egyetemi tanársegéd

A humán papillomavírus (HPV) napjaink leggyakoribb vírusos eredetű, szexuális úton terjedő fertőző kórokozója. Bizonyított tény, hogy a vírus bizonyos típusai az összes emberi daganatos megbetegedés 6,7%-ért, ezen belül a méhnyakrákok 99,7%-ért felelősek.
A HPV-nak több mint 130 típusa ismert, ebből körülbelül 40 képes a nemi szerveken megbetegedést okozni. A testi kontaktus útján terjedő HPV fertőző képességének alapvető feltétele a bőr vagy a nyálkahártya mikro- és makrosérülése. A vírus terjedésének legkedvezőbb feltételét a szexuális együttlét biztosítja. A fertőzés kapcsán kialakuló hámelváltozás a fertőző, bár panaszt alig okozó nemi szervi condylomától a méhnyak rákmegelőző állapotán keresztül a méhnyakrákig terjedhet.
Az aktív szexuális életet élő nők közel 80%-a életében legalább egyszer átesik HPV fertőzésen, amelynek többnyire nincs látható vagy érezhető tünete, és a vírus 3-6 hónapon belül eltűnik a szervezetből. Csak a tartós HPV fertőzöttség és az immunrendszer működési elégtelensége indítja el a sejtek rákos átalakulását, mely a méhnyak rákmegelőző állapotán keresztül a méhnyakrák kialakulásához vezet.
Vizsgálatainkba két csoportot vonunk be:
 egyrészt azokat a nőket, akik pozitív HPV-szűrés eredményt kaptak, de klinikailag tünetmentesek. Felmérjük, hogy a pozitív szűrési eredmény orvosi kommunikációja hogyan befolyásolja az érintettek pszichológiai alkalmazkodását.
 azokat a nőbetegeket is megvizsgáljuk, akiknél nőgyógyászati malignus betegség alakult ki és kezelés történt. Az ő esetükben azt vizsgáljuk, hogyan küzdenek meg betegségükkel, s milyen tényezők határozzák meg életminőségük alakulását.
 

Kutatócsoportunk a CREB transzkripciós faktor szerepét vizsgálja szövettenyészeti sejtek túlélésében, programozott sejthalálában és neuronális differenciációjában. A CREB transzkripciós faktor a humán genom legalább 2000 génjének (a teljes génkészlet 10%-a) transzkripcióját szabályozza. Szerepe a tanulásban, számos neurodegeneratív kórkép kialakulásában és az idegsejtek túlélésében igen jelentős. A kutatás az alábbi két fő területre terjed ki jelenleg.
Alkohol-stressz vizsgálata
Az alkoholizmus és az alkoholhatás pontos mechanizmusa mind a mai napig nem ismert. A kutatás célja az alkohol által indukált jelátviteli utak jellemzése, a CREB fehérje és az alkoholizmus közötti kapcsolat feltárása.

Endoplazmatikus retikulum stressz vizsgálata
Az endoplazmatikus retikulum stressz hatására a sejtek p53 független módon képesek programozott sejthalállal meghalni. Számos betegség patomechanizmusában leírták szerepét, szelektív indukciója a p53 negatív daganatok ígéretes terápiás szélpontja lehet. Kísérleteinken a CREB fehérje endoplazmatikus retikulum stresszben betöltött szerepét vizsgáljuk. A kutatócsoport tagjai: Dr. Balogh András, Koloszár Ibolya, Kazushi Jinno, Németh Mária, Szigeti Csilla. Együttműködő intézetek: Max-Delbrück Center, Berlin és School of Medicine Osijek.
 

Társtémavezető: Feketéné Dr. Kiss Katalin, egyetemi tanársegéd

Idegi növekedési faktor (NGF) hatására az általunk is vizsgált paeochromocytoma sejtvonal (PC12 sejtek) proliferációja leáll, G0 fázisba kerülnek a sejtek és idegsejt irányba differenciálódnak. Mindemellett az NGF sejttúlélést támogató hatással is rendelkezik ezen rendszerben, ugyanis megvonása a sejtektől (egyéb növekedési faktorok hiányában) apoptózist indukál. Ezen biológiai hatások alapján a PC12 sejtek remek modell rendszerként szolgálnak neuronális differenciáció, sejtszintű proliferáció gátlás, sejttúlélés illetve apoptózis vizsgálatára.  Kutatócsoportunk munkája két, részben összekapcsolódó területre fókuszál: az NGF antiproliferatív és az NGF antiapoptotikus hatásának jelátviteli folyamatait vizsgáljuk.  A monomer G-fehérje szupercsalád 2 tagjának, Ras és RhoA fehérjéknek ismert központi szerepe ezen folyamatokban, mi downstream jelátviteli kapcsolataikat, elsősorban a PI3K enzim és NFkB transzkripciós faktor aktivációját tanulmányozzuk. A kutatócsoport tagja: Koloszár Ibolya
 

A zsigereket beidegző efferens neuronok tartozhatnak a szimpatikus, paraszimpatikus vagy az enterális idegrendszerhez, de biológiailag aktív anyagok szabadulhatnak fel a szenzoros idegvégződésekből is. Az idegek elektromos vagy kémiai ingerlésével létrehozott – izgató vagy gátló – mozgásválaszok neurotranszmitter-hátterét szelektív farmakonok (antagonisták, szintézisgátlók, deszenzibilizáló szerek) segítségével tudjuk felderíteni. E téren még sok az ismeretlen mechanizmus. A „hagyományos” ingerületátvivők mellett NANC transzmitterek, ko-transzmitterek, modulátorok is működnek, úm. ATP és származékai (purinerg transzmisszió), neuropeptidek (peptiderg transzmisszió), nitrogén-monoxid (nitrerg transzmisszió), szerotonin, esetleg szén-monoxid, H2S, ejkozanoidok, endokannabinoidok stb. E mechanizmusokat elsősorban izolált szervi eszközökkel vizsgáljuk. Külön figyelmet fordítunk a szenzoros transzmitterek kérdésére, az analgéziával való közvetlen összefüggésük miatt. E témakör sok résztémájában számos TDK-hallgató foglalkoztatható.

Az epilepsziák közül a neuropszichológia szempontjából legfontosabb a temporális lebeny epilepsziák. Ezen epilepszia fajta leggyakrabban a hippocampust érinti. A tdk téma a hippocampus sclerosishoz, illetve a temporális lebeny epilepsziához társuló kognitív zavarok irodalmi feldolgozását jelenti. 

Az idiopathias Parkinson-kór legismertebb jellegzetessége a betegnél kialakuló mozgásszervi zavarok. Azonban tény, hogy a betegség nagyon gyakran társul kognitív kiesésekkel, memóriazavarral, dementiával, executive funkciózavarral. A téma egyrészt irodalmi feldolgozást, másrészt a betegektől nyert kognitív adatok feldolgozását foglalja magába.

A neuropszichológia egyik legfőbb feladata, hogy megértse, hogy az agyban kialakuló léziók hogyan vezetnek a különböző kognitív zavarokhoz. Ennek egyik módszertana az agyi léziók modellezése számítógépes modelleken. A téma megtanítja a PDP++, mesterséges neurális hálózatot szimuláló szoftverrendszer működését, illetve vizsgálja a speciális kognitív funkciókat kivitelező hálózat viselkedését a benne kialakuló léziók hatására.

A gondolati képalkotás során agyunk legfőképpen a képzeletet használja. Egyik funkciója, hogy a külvilági tárgyakat a térben elképzeljük és velük műveletet végezzünk. A téma a téri képzelet kognitív pszichológiai hátterét vizsgálja a mentális forgatás nevezetű jelenséggel. A téma során a hallgató megtanulhatja a kísérleti pszichológiai szoftverek használatát, az adatelemzést és feldolgozást.

Társtémavezető: Prof. Dr. Schwarcz Attila, egyetemi tanár

Szövettani vizsgálatokból ismeretes, hogy különböző agyi traumák (elektromos, mechanikus, hypoxiás) során jellegzetes morfológiájú, károsodott, ú.n. “sötét sejtek” keletkeznek bizonyos agyi területeken. E sejtek egyedülálló tulajdonsága, hogy igen rövid idő alatt (néhány óra) lejátszódó, teljes regenerációra képesek. Célunk e jelenséget in vivo vizsgálni, melyhez modern MR képalkotási módszereket alkalmazunk, patkány sötét sejt modellen. Eredményeink elsőként igazolhatnák a sötét sejt kialakulás, és -regeneráció jelenségét in vivo, segítenék e jelenség hátterének és funkcionális jelentőségének megismerését, valamint lehetővé tennék humán vizsgálatok megkezdését.

Társtémavezető: Prof. Dr. Schwarcz Attila, egyetemi tanár

Az enyhe koponyasérülés (agyrázódás), gyakorisága és életvitelt akár tartósan befolyásolni képes tünettana miatt, népbetegségnek tekinthető. A sérülést követő agyi eltérések a jelen diagnosztikus eszközök számára (CT, rutin MRI módszerek, labor, stb..) „láthatatlanok”, így az enyhe koponyasérülés diagnosztikája és prognosztikája mindmáig elsősorban a beteg szubjektív panaszain alapul, valamint a panaszok háttéreben zajlódó folyamatok javarészt feltáratlanok.
Saját tapasztalataink és irodalmi adatok alapján azonban elmondható, hogy a modern MRI módszerek képesek lehetnek az agyrázódást követő agyi eltérések kimutatására. Nagyfelbontású struktúrális MR képeket készítünk pontos agyi térfogatmeghatározások céljából, funkcionális MR-t végzünk a kóros működések feltárása érdekében, diffúzió tenzor súlyozott képalkotással képet nyerünk az agyi mikrostruktúráról, a szuszceptibilitás súlyozott képalkotás pedig a mikroszkopikus vérzések kimutatásában válik segítségünkre. Célunk e módszerek klinikai hasznosítása enyhe koponyasérülésben, valamint e kórállapot pathomechanizmusainak pontosabb feltárása.

Az adamantán származékok között számos neuroprotektív ill. antivirális hatással rendelkező vegyület található. A diákköri munka során új adamantán származékokat állítunk elő, amelyek biológiai hatását más intézetekkel együttműködve kívánjuk vizsgálni.

A kurkumin köztudottan számos kedvező hatással rendelkezik (gyulladáscsökkentő, anti-iszkémiás, anti-mikrobás és daganatellenes hatás). Sajnos a molekula abszorpciója rendkívül kedvezőtlen.  A diákkörös hallgató feladata az lesz, hogy adott szintetikus protokoll alapján néhány vízoldható, tenzid-szerű csoporttal rendelkező kurkumin származékot szintetizáljon és az Orvosi Mikrobiológiai Intézettel együttműködve részt vegyen ezen új kurkumin-származékok antimikrobás hatását vizsgálva hatás-szerkezet összefüggések felderítésében.

Társtémavezető: Prof. Dr. Kálai Tamás, egyetemi tanár

A Szerves és Gyógyszerkémiai Intézetben számos, nitroxiddal és elővegyületeikkel  módosított biomolekulát szintetizáltunk, amelyek hatásspektruma ez által kedvezőbbé vált. A diákkörös feladata újabb antioxidánsokhoz kapcsolt nitroxidok szintézise és in vitro vizsgálata lenne, ill. a korábban szintetizált mintákkal történő összehasonlítása.

A tirozin-kináz gátló kezelésre adott terápiás válasz alapvető jelentőségű a krónikus myeloid leukaemiás betegek kezelésének szempontjából. A korai – 3. havi – válasz az elmúlt években kiemelt jelentőségre tett szert a drága gyógyszeres kezelés megfelelő megválasztásának szempontjából. A tanulmány során Magyarországon először vizsgáljuk meg retrospektíven a 3. havi molekuláris, illetve citogenetikai válasz összefüggését a kórlefolyással. Megvizsgáljuk, hogy milyen további klinikai, illetve genetikai paraméterek segíthetnek a megfelelő terápiás döntés meghozatalában. A vizsgálat során korábbi vizsgálati, illetve kórtörténeti adatokat gyűjtünk kb. 60 CML-es beteg kapcsán, illetve FISH, illetve RQ-PCR vizsgálatokat végzünk archív vizsgálati anyagokon.

A PTE Pathologiai Intézetébe nagy számban érkeznek vizsgálati anyagok, zömében vér- részben csontvelő minták eosinophilia diagnózissal. Az általában rutin laboratóriumi vizsgálat során észlelt eosinophil sejtszaporulat mértéke széles határok között mozog, igen diszkrét eltérésektől nagyfokú, malignitás gyanúját keltő eosinophil sejtszaporulatig. A vizsgálatkor rendelkezésre álló klinikai adatok többnyire limitáltak, ugyanakkor a vizsgálati stratégiáról viszonylag gyorsan kell dönteni. Jelenleg áramlás citometriai és molekuláris (leginkább interfázis citogenetikai) vizsgálatok történnek, melyek többnyire költségesek. Magyarországon nincs igazán kidolgozott algoritmus az ilyen esetekben követendő diagnosztikus lépésekkel kapcsolatban. A munka célja annak vizsgálata, hogy melyek azok a faktorok, melyek segítenek a diagnosztikus döntésekben, a vizsgálatok megtervezésében, sorrendjének megállapításában, hatékony és lehetőség szerint költségkímélő kivitelezésében. Vizsgálni kívánjuk azt is, mennyibe sikerül az eosinophilia okát megtalálni és lehetőség szerint utánkövetni ezen beteganyagot.

A nyelőcső helyreállításának speciális eseteiben plasztikai sebészeti módszerek alkalmazhatók. Az irodalmi, illetve klinikai munka során a különböző technikák (izomlebenyek, szabad-, vagy kombinált keringésű visceralis graftok) áttekintése, megismerése, az előnyök-hátrányok értékelése, az előforduló szövődmények leírása  a feladat.

A haemodialysis kezelést igénylő páciensek esetén a megfelelő vérnyerési hely biztosítása elengedhetetlen a megfelelő effektivitású kezeléshez. A klinikai munka során a hallgató megismerkedhet a különböző fistula készítési technikákkal és az elmúlt évek műtéti eredményeit elemezve értékeli azok sikerességét, illetve a szövődmények előfordulási arányát.

A hasfali sérvrekonstrukciók esetén a hálóbeültetés ugyan jelentősen csökkenti a sérvkiújulás esélyét, azonban egyben meg is változtatja a hasfal biomechanikáját, mely a beteg életminőségét befolyásolhatja. A hálóbeültetéssel kapcsolatos hosszú távú eredmények még nem állnak rendelkezésre. A téma ezen változások felmérésére összpontosít. A kérdésre a választ in vitro a biomechanikai vizsgálatok (szakítószilárdság és elaszticitás mérése) valamint az évekkel korábban végzett műtétek kapcsán végzett (in vivo) retrospektív vizsgálatok adhatnak választ.

A napi rutinban klinikánkon az appendectomiák jelentős részét manapság már laparoscopos technikával végezzük. Hazánkban azonban több sebészi osztályon ez a megközelítés még nem természetszerű. Számos nemzetközi közlemény utal a laparoscopos műtét előnyös voltára. Retrospektív klinikai vizsgálat keretében tervezzük az általunk rutinszerűen végzett laparoscopos, valamint a továbbra is a gyakorlatunkban alkalmazott nyitott appendectomiák műtéti eredményeit, az infekciós szövődmények kialakulását, valamint a betegek életminőségének változását.

Társtémavezető: Dr. Kereskai László, klinikai főorvos

Klinikánkon elvégzett 505 autológ hemopoetikus őssejtátültetés negyedét diffúz nagy B-sejtes lymphomában végeztük az elmúlt 14 év alatt. Három betegnél szerepelt az anaemnézisben splenectomia különböző okok miatt. Az átültetést követő kontrollok során lymphocytosis volt észlelhető. A hátteret szeretnénk feltárni. A nagy granuláris lymphocytosis pontos etiológiáját, immunológiai, pathológiai, molekuláris hátterét kívánjuk feltérképezni.

1999. december óta klinikánkon több, mint 500 autológ hemopoetikus őssejtátültetés történt. Az esetek 37 %-át végeztük B-sejtes non-Hodgkin lymphomában. A különböző alcsoportokban (diffúz nagy B-sejtes, follicularis lymphoma, köpenysejtes lymphoma és ritkább szubtípusok) összevetjük a transzplantáció eredményeit: összesített túlélés, relapszus mentes túlélés, kondicionáló kezelések fajtái, megtapadás, hemoszubsztitúciós igény, szövődmények.

a sebészi beavatkozások utáni sebgyógyulási zavar komoly teendőket ró a sebészre. A sebgyógyulási zavar kivédésére számos teória létezik, azonban tényleges bizonyítást egyik sem nyert igazán. Több adat mutat azonban arra, hogy a közvetlen preoperatíven adott proteindús hyperalimentáció nagyobb mértékben csökkenti a sebgyógyulási zavart zavar kialakulását, mint pl. az antibiotikum prophylaxis. Klinikai vizsgálat során bizonyítható vagy vethető el a feltevés.

A malignus hematológiai betegségek pontos diagnosztikájában, kórlefolyás követésében fontosak a képalkotó vizsgálatok. Jelenleg a legkorszerűbb vizsgálati módszer a pozitron emissziós tomográfia (PET) computer tomográfiával egyidőben végezve (PET-CT), mely egyben funkciónális vizsgálat is. Vizsgáljuk beteganyagunkban a PET-CT vizsgálatok eredményeinek szerepét a kórlefolyás megjóslásában, különös tekintettel az autológ hemopoetikus őssejt átültetésben részesült betegeknél. 

több évre visszanyúló retrospektív klinikai tanulmány keretében vizsgáljuk, hogy a neoadjuvánsan adott irradiáció továbbra is indokolt-e vagy azt kiválthatja a sebészileg végzett teljes mesorectalis excisio T2-T3 rectum daganat esetén.

A beteg napi életvitelét nagyban rontó proktológiai kórképek – aranyeresség, fissura, rectokele, analis prolapsus, széklet inkontinencia – pontos felderítése komoly feladatot ró a sebészre, valamint számos eszközös vizsgálatot igényel. Ezek effektív kezelése tapasztalatot, és kifejezett funkcionális szemléletet kíván. Az utóbbi évtizedben több új megközelítést alkalmazó eljárás honosodott meg a proktológiában. Ezek összevetése a hagyományos procedurákkal megerősítheti vagy gyengítheti ezen beavatkozások létjogosultságát.

Vese transzplantáció után a betegek 15-20 százalékában alakul ki diabetes mellitus. A vizsgálat célja 
annak megállapítása, hogy
- a pécsi vese transzplantációs program betegei között milyen tényezők befolyásolták a diabetes kialakulását
- milyen hatással van az ujonan kialakuló diabetes mellitus a transzplantátum és a beteg túlélésre
- van-e különbség a transzplantáció előtt már kialakult és a transzplantáció után újonan kialakuló diabetes mellitus kórlefolyása között?

Számos betegség kialakulásában játszik szerepet az oxidatív károsodás. Ezek a folyamatok a vérsejteket sem kímélik, így ha megfigyeljük a vérsejtek tulajdonságaiban bekövetkező változásokat, következtethetünk az oxidatív stressz mértékére. Legmarkánsabban a vörösvérsejtek deformálhatósága romlik, ezt filtrációval és ektacitometriával számszerűsítjük. Keressük az oxidatív károsodás modellezésére alkalmas egyéb paramétereket is. Ha az oxidációindukciót bizonyos anyagok jelenlétében végezzük, a károsodás részben kivédhető, így a modell segítségével az ilyen anyagok protektív antioxidáns hatását is mérjük.

A perifériás vazospasztikus kórképek az acralis részek epizódikus, fájdalmas, rohamokban jelentkező keringészavarát jelentik. A szekunder formát (Raynaud-szindróma) változatos etiológiájú kórképek okozzák, míg a primer forma (Raynaud-kór) esetében háttérbetegség nem derül ki. Az angiológiai szakambulanciára érkező perifériás vazospasztikus érbetegségben szenvedő betegek vérmintáit részletes laboratóriumi vizsgálatnak vetjük alá: többek között hideg agglutinint, krioglobulint és hemoreológiai paramétereket határozunk meg. Megmérjük a szöveti oxigén tenziót is.

Társtémavezető: Dr. Koltai Katalin, egyetemi adjunktus

A perifériás verőérbetegség az aortának és nem koronáriás ágainak progresszív szűkületéhez, elzáródásához vagy aneurizmatikus tágulatához vezető megbetegedés. A perifériás ütőérbetegségek ellátása a kardiovaszkuláris és a cerebrovaszkuláris betegségekéhez képest eddig jelentősen háttérbe szorult, pedig a betegség végstádiumában szükségessé váló végtagi nagy amputációk száma azonos méretű populációra számítva három-négyszerese a nyugat-európainak, ami e súlyos beavatkozás jelentős részének megelőzhetőségére utal. A szűrésre különös hangsúlyt kell fektetni, mivel a betegeknek csupán 10%-ában lép fel a klasszikus caludicatio intermittens. A betegség prognosztikai jelentőséggel is bír, mert a betegek 55%-a koronária betegségben hal meg. Vizsgálatunkban az alsó végtagi szöveti oxigéntenziót és a hemoreológiai paramétereket tanulmányozzuk a perifériás verőérbetegek körében, továbbá azok változását az alkalmazott terápia során keresve a leghatásosabb kezelést.

Társtémavezető: Dr. Vékási Judit, egyetemi adjunktus

A diabéteszes angiopátia a diabétesz mellitusz egyik késői szövődménye, amely érinti mind a kis- (mikroangiopátia), mind a nagyereket (makroangiopátia). A diabéteszes makroangiopátia az aterogenezis fokozódásában nyilvánul meg, az arterioloszklerózis és az ateroszklerózis gyorsabb ütemben fejlődik ki. A diabéteszes mikroangiopátia három formában nyilvánul meg: a neuropátia, a nefropátia és a retinopátia. Az utóbbi a fejlett országokban a vakság első vagy második okaként szerepel, amelynek enyhébb változata már 15 éve fennálló cukorbetegség esetén diagnosztizálható. Vizsgálataink célja a hagyományos rizikófelmérésen és a klinikai diagnózis felállításán túl a szemészeti ambulancián megjelenő diabéteszes retinopátiás betegek szűrése a még panaszokat nem okozó, csak műszeres vizsgálattal kimutatható perifériás obliteratív artériás érbetegségre. A vizsgálat az angiológiai diagnosztika eszközeinek, a hemoreológiai és a szöveti oxigéntenzió mérésének segítségével történik.

Társtémavezető: Dr. Battyáni István, egyetemi docens

Az iszkémiás szívbetegségek (ISZB) a szívizom elégtelen oxigén ellátottságát okozó állapotok összessége, ami legtöbb esetben koszorúér-betegség következtében alakul ki. Az ISZB az alacsony jövedelmű országokban a negyedik, a közepes és a magas jövedelmű országokban az legmagasabb mortalitású megbetegedés, ezért korai felismerése kiemelkedő fontosságú. Az ISZB diagnosztikájában új lehetőséget jelent a koronária CT vizsgálat, amely alkalmas a koszorúerek lumenének és falának, valamint a szív struktúrájának megjelenítésére. A kutatásunkban a hemoreológiai tényezőket vizsgáljuk a különböző érstátuszú betegeknél.

A hemoreológia a vér globális áramlási tulajdonságain felül az egyes alkotók egyedi tulajdonságait is vizsgálja. Az ektacitometria a vörösvérsejtek deformabilitásának jellemzésére alkalmas módszer. A mérés során meghatározzuk, hogy különböző, ismert nagyságú nyíróerők mekkora alakváltozást okoznak a sejteknél. Az eredményeket nem csak az intakt sejt fizikai tulajdonságai határozzák meg, hanem a sejtekkel való manipulációk okozta változások és a mérés körülményei is torzíthatják. A kutatás célja, hogy a módszertani csapdákat felderítsük. Olyan méréstechnikai sztenderdeket akarunk felállítani, melyek mellett az eredmények torzulása minimális. Emellett transzformációs eljárásokat is keresünk, melyek segítségével a különböző körülmények közt végzett mérésekből származó eredmények összehasonlíthatóak.

Társtémavezető: Dr. Kenyeres Péter, egyetemi adjunktus

Intenzív osztályon kezelt kritikus állapotú betegeknél gyakran megfigyelhető a keringés beszűkülése a perifériás ellenállás fokozódása, a mikrokeringés romlása. Ilyen körülmények között a hemoreológiai tényezők (viszkozitás, vörös vérsejt deformáció és aggregáció) jelentősége felértékelődhet. Kutatásunkban vizsgáljuk, hogy az invazívan és non-invazívan mérhető hemodinamikai és a hemoreológia paraméterek monitorozása milyen prognosztikus értékkel bír különböző betegeknél, illetve milyen előnyt jelentenek a standard intenzíves prognosztikus score rendszerek (pl. APACHE, SAPS) mellett.

Társtémavezető: Dr. Tótsimon Kinga, rezidens orvos

A pajzsmirigy működészavarokban bekövetkező hemoreológiai változásokról ismereteink szórványosak. Hypothyreosisban a vérzékenység fokozódását, hyperthyreosisban a tromboembóliás események gyakoriságának emelkedését észlelték. A hyperthyreotikus állapotban bekövetkező halál oka az esetek 18%-ában pulmonális embólia. A másik gyakori endokrin funkciózavar, amely egyértelműen fokozott kardiovaszkuláris mortalitással jár, a glükokortikoid túlsúly, annak endogén és exogén formája egyaránt. Vizsgálatunk a pajzsmirigy hormonok trombocita funkcióra gyakorolt non-genomikus hatását kutatja, valamint a glükokortikoidok direkt hatásának in vitro vizsgálata egészségesek hemoreológiai paramétereire.

Társtémavezető: Dr. Rábai Miklós, egyetemi tanársegéd

A malignus hematológiai betegségekben valamely sejtalkotó klonális elszaporodásával, míg más sejtvonalak szuppressziójával állunk szemben. A vér összetétele drasztikusan eltérhet az egészségestől, ami makro- és mikrocirkulációs következményekkel is járhat. A terápiás módszerek a kórosan magas sejtszámok csökkentését, illetve az alacsonyak pótlását célozzák. Vizsgálni kívánjuk a betegség lefolyásának valamint az alkalmazott terápia hemoreológiai hatását. Vizsgáljuk, milyen segítséget nyújthatnak a hemoreológiai módszerek az egyes szövődmények rizikóbecslésében, a terápia effektivitásának meghatározásában, vagy a terápia ütemezésének felállításában.

Társtémavezető: Dr. Sándor Barbara, rezidens orvos

Folyamatban lévő tanulmányunk célja, hogy megvizsgáljuk a fizikai tréning hatására bekövetkező hemoreológiai változásokat kardiológiai ambuláns rehabilitációs programban résztvevő betegeknél. Iszkémiás szívbetegeknél hematokritot, plazma és teljes vér viszkozitást, vörösvérsejt aggregációt és deformabilitást mérünk, majd 40%-ra standardizált hematokrit mellett újból meghatároztuk ezen paramétereket. A tréning megkezdése előtt Bruce-protokoll szerinti járószalagos terheléses EKG vizsgálat készül. A betegek ezt követően hetente háromszor ambuláns kardiológiai rehabilitációs program keretében egyórás fizikai tréningen vesznek részt. A vérvételt és az ergometriai vizsgálatot egy pszichológiai vizsgálattal kiegészítve ismételjük meg a hathónapos program végén.

Társtémavezető: Dr. Szakály Péter, egyetemi adjunktus

Vesetranszplantáción átesett betegek mortalitási statisztikáiban vezető halálokok a kardiovaszkuláris betegségek, melyek gyakorisága a nemzetközi felmérésekben 35-40%. A vesetranszplantációt követően a kardiovaszkuláris kockázat csökkentése céljából betegeink acetilszalicilsavat (ASA) szednek. Ismert azonban, hogy az ilyen betegek körében az ASA rezisztencia nagyobb arányban fordul elő, mint a normál populációban. Jelen vizsgálatunkban a 2009-2012 évek között a PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika Hemoreológiai Kutatólaboratóriumában megvizsgált kardio- ill. cerebrovaszkuláris indikációval ASA szedő 1569 beteg trombocita aggregációs méréséből számított ASA rezisztenciát vetjük össze a vesetranszplantált 255 beteg mérései alapján számolt rezisztenciával. Vizsgálatunk jelentőségét az adja, hogy ekkora populáción elvégzett ez irányú vizsgálati eredményeket még nem publikáltak a nemzetközi irodalomban.

Társtémavezető: Dr. Biró Katalin, egyetemi tanársegéd

A reológiai faktorok és a fokozott trombocita aggregabilitás szerepe ismert a diabéteszes mikro- és makroangiopátia kialakulásában. A diabétesz hemoreológiai következményeinek fontos meghatározója a megfelelő vércukorbeállítás. Összefüggést találtak a vércukor kontrollt jellemző paraméterek, a fibrinogén szint és a vörösvérsejt aggregáció között. A fibrinogén szint összefügg az inzulin rezisztenciával is. A fibrinogén fokozottan kötődik a GPIIb-IIIa receptorokhoz diabéteszesekben, és esetükben magasabb az aktivációfüggő adhéziós molekulákat, mint az aktivált GP IIb-IIIa-t, lizoszomális Gp53-t, trombospondint és P-szelektint expresszáló trombociták aránya. A plazma fibrinogén szint szintén emelkedett diabétesz esetén. A trombociták életideje csökken diabéteszben, ami hozzájárulhat ahhoz a megfigyeléshez, hogy cukorbetegekben csökken a trombocita aggregáció gátlók, mint az aszpirin vagy a klopidogrel hatásossága. Vizsgálataink során a kóros glükóz anyagcsere hatásait kívánjuk vizsgálni a reológiai faktorokra és a trombocita aggregációra különböző antidiabetikus terápiák mellett.

Társtémavezető: Dr. Tóth András

A kronobiológia az élőlények időstruktúrájának meghatározásával, mechanizmusaival és jelentőségével foglalkozó tudományág. A halálozási aránynak a hideg téli hónapokra eső legmagasabb értékeivel járó szezonális eltéréseit számos országban leírták. A téli magasabb halálozás legnagyobb részéért a kardiovaszkuláris betegségek felelősek. Éves ritmust írtak le a fibrinogén, hematokrit, trombocitaszám, számos hormon, szérum lipidek és a plazma glükóz szintjében is. Vizsgálataink során arra keressük a választ, hogy a hemoreológiai paraméterek és a trombocita aggregáció mutatnak-e szezonális ingadozást az érbetegekben. Vizsgáljuk a hemoreológiai faktorok esetleges összefüggését bizonyos meteorológiai paraméterekkel, mint a környezeti hőmérséklet, napi napfényes órák száma, relatív páratartalom vagy az egyidejű légnyomásváltozás.

A TDK munka során egyrészt lehetőség nyílik olyan preparátumok készítésére, amik az oktatásban felhasználhatóak. Másrészről a boncolás és preparálás alatt jobban megtanulható és átismételhető az anatómia. A későbbi klinikai tanulmányoknál (főleg sebészet, traumatológia, radiológia) fontos és jól hasznosítható kézügyesség és három dimenziós látásmód szerezhető. A boncolás során felfedezett esetleges anatómiai variációk, rendellenességek összegyűjtése, feldolgozása segítheti a sebészeti beavatkozások és a sebészeti anatómia pontosítását.

Társtémavezető: Prof. Dr. Gregus Zoltán, egyetemi tanár

A kutatás célja, hogy azonosítsuk azokat a biokémiai mechanizmusokat, amelyek során az alig mérgező ötvegyértékű arzénvegyületek igen erősen mérgező és daganatkeltő háromvegyértékű származékká alakulnak. A kutatás jelentősége abban áll, hogy a világon sokmillió (Magyarországon is sok ezer) embert érint az arzénvegyületek idült toxicitása. A biokémiai háttér pontosabb ismerete teremtheti meg annak a lehetőségét, hogy sikerrel védjük ki az egészségkárosító hatásokat.A kutatás során részben in vitro, részben élő állatokon elvégzett kísérletekkel keressük a választ a feltett kérdésekre. A megkezdett kutatómunka Ph.D. témaként folytatható, és kellő kitartás esetén komoly eredményeket hozhat.

A nociceptív hőküszöb mérése egy új módszer a hővel kiváltott fájdalom, azaz a termonocicepció éber állatban történő vizsgálatában. A termonocicepció hagyományos vizsgálati módszerei a küszöbfeletti hőingerrel kiváltott elkerülő (nocifenzív) magatartási reakció latenciaidejét mérik. Ezzel ellentétben a nemrég kifejlesztett emelkedő hőmérsékletű vízfürdővel meghatározható a patkány vagy egér hátsó lábának vagy farkának a nociceptív hőküszöbe, azaz a legalacsonyabb vízhőmérséklet, amely nocifenzív reakciót vált ki. Ezt az új készüléket számos kísérleti modellben validáltuk, amelyekben a termális hiperalgézia hőküszöbcsökkenésben nyilvánult meg. A tervezett munka célja további, hőküszöbcsökkenéssel járó paradigmák vizsgálata mediátor hátterük és farmakológiai modulációjuk felderítésével, beleértve fájdalomcsillapítók tesztelését.

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István, egyetemi tanársegéd

A kapszaicin-érzékeny érzőideg-végződések fontos szabályozó funkcióval rendelkeznek különböző gyulladásos betegségekben a belőlük felszabaduló gyulladáskeltő (P-anyag, hemokinin-1, kalcitonin gén-rokon peptid) és gátló (szomatosztatin, opioid peptidek) szenzoros neuropeptideken keresztül. Mivel a rheumatoid arthritis és osteoarthritis patomechanizmusában fontos szerepet játszanak neuro-immun interakciók, kísérleteinkben a kapszaicin-érzékeny érzőideg-végződések és neuropeptidek szerepét, érzőidegek, erek és immunsejtek komplex kapcsolatrendszereit vizsgáljuk többféle egérmodellben funkcionális mérésekkel, in vivo képalkotó módszerekkel, morfológiai és immunanalitikai technikákkal.

Társtémavezető: Dr. Borbély Éva, egyetemi adjunktus

A proteáz-aktivált receptorok (PAR2 és PAR4) tripszinnel/triptázzal aktiválhatók, G-proteinhez kapcsolt receptorok, amelyek többek között a primér szenzoros neuronokon is megtalálhatók. A PAR-aktiváció akut perifériás hatásaiban neurogén mechanizmusok is szerepet játszanak a gyulladás- és fájdalomkeltő, valamint vazoaktív peptidek (P-anyag, neurokinin A, hemokinin-1, kalcitonin gén-rokon peptid) szenzoros idegvégződésekből történő felszabadításán keresztül. Kísérleteinkben ezért hízósejt triptázzal (MCT), valamint szelektív szintetikus PAR2 és PAR4 receptor agonistákkal kiváltott PAR-aktiváció hatásait és mechanizmusait vizsgáltuk akut artritisz egérmodelljeiben.

Társtémavezető: Dr. Borbély Éva, egyetemi adjunktus

A TRPV1 és A1 receptorok központi idegrendszeri lokalizációja felveti ezeknek az ioncsatornáknak pszichiátriai kórképekben való részvételét. Az aktivációjukkal felszabaduló SP, Neurokinin A szorongásos és depressziós kórképekben betöltött szerepére  neurokinin 1 és 2 (NK1 és NK2) receptor antagonistákkal szolgáltattak korábban adatokat. Az újabban felfedezett tachykinin, a hemokinin-1 (HK-1), szintén jelen van számos agyterületen, ám kötődési helye, receptor aktivációs mechanizmusai és jelátviteli folyamatai valószínűleg eltérnek a többi tachykininétől. Kísérleteinkben ezért ezen receptorok és neuropeptidek szerepét vizsgáljuk génhiányos egerek és receptor antagonisták/agonisták segítségével viselkedési és immunhisztokémiai módszerekkel. 

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István, egyetemi tanársegéd

A neuropátiás fájdalom nagy betegpopulációt érintő probléma, melynek számos formája egyetlen forgalomban lévő gyógyszercsoporttal sem kezelhető kielégítő módon. Kialakulásának hátterében a kapszaicin-érzékeny érzőideg-végződések, a belőlük felszabaduló szenzoros neuropeptidek (SP, NKA, HK-1) is fontos szerepet játszanak.  Új hatásmechanizmusú, elsősorban közvetlenül az érzőideg-végződéseken ható fájdalomcsillapítók kifejlesztéséhez szükség van ezen idegelemek szerepének vizsgálatára szomatikus és viszcerális nocicepció, akut neurogén gyulladás, valamint poli- és mononeuropátiás kórképek állatmodelljeiben génhiányos egértörzsek segítségével.

Társtémavezető: Dr. Hajna Zsófia, tartósan távol

A napjainkban népbetegségnek tekinthető asztma ill. COPD kialakulásának hátterében álló gyulladásos folyamatok fenntartásában fontos szerepet játszanak a hörgőket gazdagon innerváló kapszaicin-érzékeny érzőidegvégződések. A belőlük különféle stimulusok (gyulladásos mediátorok, cigarettafüst) hatására felszabaduló gyulladáskeltő neuropeptidek. (SP, NKA és CGRP) vazodilatációval és plazma-extravazációval járó neurogén gyulladást okoznak, melynek eredményeképpen bronchokonstrikció és nyálkahártya-ödéma, valamint következményes fibrotikus, degeneratív elváltozások jönnek létre. A tachykininek (SP és a néhány éve felfedezett hemokininek) ugyanakkor az immunrendszer sejtjeiben is szintetizálódnak, az immun- és gyulladásos sejtek aktivációját okozva. Kísérleteink célja e kórképek komplex, neuro-immun interakciókon alapuló patomechanizmusainak részletes feltérképezése, kulcsfontosságú célmolekulák azonosítása.

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István, egyetemi tanársegéd

A TRPA1 és TRPV4 receptorok a kapszaicin-érzékeny nociceptorokon, immunsejteken és keratinocitákon expresszálódnak. A TRPA1 receptort csípős anyagok (mustárolaj, fahéjaldehid), exogén és endogén toxikus vegyületek, valamint gyulladás során keletkező mediátorok és 18°C-nál alacsonyabb hőmérséklet képes aktiválni. A TRPV4 aktivációs és szenzitizációs mechanizmusairól, interakcióiról még kevés információ áll rendelkezésünkre. Kísérleteinkben ezeknek az ioncsatornáknak a szerepét, aktivációját, és kapcsolatrendszereit vizsgáljuk akut és krónikus gyulladásos és neuropátiás fájdalommodellekben génhiányos egerekkel és farmakológiai eszközökkel (agonisták, antagonisták) a termo- és mechanonocicepció komplex vizsgálómódszereivel.

A farmakogenetika gyorsan fejlődő tudományág, mely a gyógyszeres kezelésre adott egyéni válaszok különbségeit vizsgálja a genetika eszközeivel. Célja a hatások és mellékhatások különbségei hátterében álló genetikai eltérések feltérképezése, és ezek ismeretében az egyénre szabott farmakoterápia lehetővé tétele. Farmakogenetikai vizsgálatok segítségével számos hatóanyag esetében lehetőség van „megjósolni”, mely betegeknél várható csökkent terápiás válasz vagy fokozott toxicitás, ezt figyelembe véve dózismódosítással vagy alternatív terápia választásával növelhető a kezelés hatékonysága és biztonsága.

Társtémavezető: Dr. Horváth Ádám István, egyetemi tanársegéd

A főként védő hatású amin-oxidázok az exogén és endogén biogén aminok farmakológiai hatásait közömbösítik. Reakciótermékeik ugyanakkor (aldehid, hidrogén-peroxid, ammónia) biológiailag aktív, potenciálisan toxikus vegyületek. Bár ezen enzimek szubsztrát-specificitása és gátlószerek iránti érzékenysége jól ismert, fiziológiai és patofiziológiai szerepük mindezidáig nem tisztázott. Ezért korábbi kísérleteink folytatásaként vizsgáljuk neuropátiás, posztoperatív és gyulladásos fájdalom állapotokban betöltött funkciójukat.

Társtémavezető: Dr. Tékus Valéria, tudományos munkatárs

A végtagokon kisebb sérülés hatására kialakuló Komplex Regionális Fájdalom Szindróma (Complex Regional Pain Syndrom: CRPS) etiológiája és pontos patofiziológiai mechanizmusai nem ismertek. Hátterében az érzőidegekből felszabaduló antigének elleni immunválaszt és összetett szenzoros-immun interakciókat feltételeznek. A kórélettani folyamatok állatkísérletes vizsgálata megfelelő modell hiányában nehéz volt. Munkacsoportunk korábbi eredménye, egy megbízható CRPS passzív transzfer-trauma egérmodelljének kidolgozása, melyben humán szérumokat passszív transzfer segítségével juttattuk az egerekbe. A módszer további optimalizálásához in vivo imaging technikákat alkalmazunk a gyulladás és a szenzoros-immun interakciók még pontosabb feltérképezésére.

Társtémavezető: Dr. Kulcsár Győző, egyetemi adjunktus

A témában dolgozó hallgató α,β-telítetlen ketonok spontán és enzim-katalizált glutation (GSH) konjugációjának kinetikájával, valamint sztereokémiájának vizsgálatával foglalkozhat. A vizsgálatokhoz a természetben is széles körben előforduló kalkont és sejtciklust befolyásoló gyűrűs analogjait választottuk.  A keletkező konjugátumok térszerkezetét a reakció természete, valamint a vizsgált vegyület gyűrűtagszáma és a szubsztituensek irányító hatása befolyásolja. A témában elmélyedő hallgató részére a szerkezet-reaktivitás-hatás összefüggések pontosabb megismerésére adunk lehetőséget. A gyűrűs kalkon analógok, így az (E)-2-benzilidén-1-indanon, -1-tetralon és -1-benzoszuberon két mol hidrogén felvételére képesek, a C=C, a C=O és a C-OH kötések telítésével. Vizsgálatainkban a vegyületeket, illetve változatosan szubsztitált származékaikat alkalmazzuk modellvegyületként. A reakciók izomer-összetételének szubsztituens, és gyűrűtagszám függvényében megfigyelhető változása a reduktív átalakulások mechanizmusának, valamint a gyűrűtagszám sztereokémiára gyakorolt hatásának jobb megértését teszi lehetővé. 

Társtémavezető: Dr. Botz Bálint

A hipofízis adenilát-cikláz aktiváló peptid szerepe gyulladásos folyamatokban jelentős, azonban e hatás különböző betegségmodellekben vizsgálva eltérő előjelűnek bizonyult, mely e peptid immunválaszok modulálásában betöltött komplex szerepére utal. A PACAP egyaránt képes stimuláló és gátló hatásra a különböző immunsejteken (pl. neutrofilek és makrofágok), ezen kívül vaszkuláris hatásai (értágulat és permeabilitás-fokozódás) is jelentősek, melyek révén jelentős szerepet játszik az akut gyulladásos folyamatok modulálásában. A kutatásban elsősorban PACAP génhiányos egerek segítségével vizsgáljuk a PACAP akut és krónikus légúti és bőrgyulladás-modellekben betöltött szerepét funkcionális (légúti paraméterek, ödéma-mérés), és hisztológiai módszerekkel, ill. enzimműködés-vizsgálatokkal (pl. mieloperoxidáz-aktivitás).

Társtémavezető: Dr. Kulcsár Győző, egyetemi adjunktus

A témában dolgozó hallgató α,β-telítetlen ketonok spontán és enzim-katalizált glutation (GSH) konjugációjának kinetikájával, valamint sztereokémiájának vizsgálatával foglalkozhat. A vizsgálatokhoz a természetben is széles körben előforduló kalkont és sejtciklust befolyásoló gyűrűs analogjait választottuk.  A keletkező konjugátumok térszerkezetét a reakció természete, valamint a vizsgált vegyület gyűrűtagszáma és a szubsztituensek irányító hatása befolyásolja. A témában elmélyedő hallgató részére a szerkezet-reaktivitás-hatás összefüggések pontosabb megismerésére adunk lehetőséget. A gyűrűs kalkon analógok, így az (E)-2-benzilidén-1-indanon, -1-tetralon és -1-benzoszuberon két mol hidrogén felvételére képesek, a C=C, a C=O és a C-OH kötések telítésével. Vizsgálatainkban a vegyületeket, illetve változatosan szubsztitált származékaikat alkalmazzuk modellvegyületként. A reakciók izomer-összetételének szubsztituens, és gyűrűtagszám függvényében megfigyelhető változása a reduktív átalakulások mechanizmusának, valamint a gyűrűtagszám sztereokémiára gyakorolt hatásának jobb megértését teszi lehetővé. 

Társtémavezető: Dr. Scheich Bálint

Klinikai és állatkísérletes adatok is bizonyítják a krónikus stressz fájdalomérzést növelő hatását, azonban a háttérben álló mechanizmusok jelentős része ismeretlen. Kísérleteinkben krónikus immobilizációs stressznek kitett egerek fájdalompercepciójának változását vizsgáljuk funkcionális tesztekkel. A fájdalom és a stressz hatására létrejövő központi és perifériás idegrendszeri neuronális aktivációt immunhisztokémiával vizsgáljuk. A perifériás kapszaicin-szenzitív érzőideg-végződések szerepét deszenzibilizált egerekkel vizsgáljuk. A stressz okozta hiperalgézia vizsgálata hozzájárulhat a stresszhez köthető fájdalom szindrómák (pl.: fibromialgia) patomechanizmusának megértéséhez és új terápiás célpontok azonosításához.

Társtémavezető: Dr. Rozmer Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

A kalkonok a növényi flavoidok nyíltláncú képviselői, sokoldalú biológiai hatásaik között kiemelhető a daganatellenes hatásuk. A szintetikus gyűrűs kalkonanalógok citotoxikus hatása hátterének megismerése céljából vizsgáljuk a vegyületek sejtciklusra gyakorolt hatásait daganatos sejtek kezelését követően áramlási citometriai módszerekkel. A sejtciklus gátlás egyik lehetséges biokémiai háttere a celluláris makromolekulákkal (tubulin, DNS) kialakuló kölcsönhatás eredménye lehet, aminek komplex vizsgálata szükséges.

Társtémavezető: Dr. Rozmer Zsuzsanna, egyetemi adjunktus

A kalkonok a növényi flavoidok nyíltláncú képviselői, sokoldalú biológiai hatásaik között kiemelhető a daganatellenes hatásuk. A szintetikus gyűrűs kalkonanalógok citotoxikus hatása hátterének megismerése céljából vizsgáljuk a vegyületek sejtciklusra gyakorolt hatásait daganatos sejtek kezelését követően áramlási citometriai módszerekkel. A sejtciklus gátlás egyik lehetséges biokémiai háttere a celluláris makromolekulákkal (tubulin, DNS) kialakuló kölcsönhatás eredménye lehet, aminek komplex vizsgálata szükséges.

Társtémavezető: Dr. Markovics Adrienn

A trigeminovaszkuláris rendszer kóros aktivációja központi szerepet játszik a migrénes roham kialakulásában. A migrén kialakulásában részt vevő folyamatok modellezésére a trigeminovaszkuláris aktivációt elektromos vagy kémiai úton váltjuk ki, patkány- illetve egér modellekben. Génhiányos állatok segítségével a TRPA1 ioncsatorna és szenzoros neuropeptidek szerepének vizsgálatát végezzük in vivo lézer doppler áramlásmérés, in vivo imaging és immunhisztokémiai módszerekkel.

Társtémavezető: Prof. Dr. Hajtó Tibor, külső munkatárs

Sok évtizeden keresztül a természetes immunrendszert a sejtek felszínén elhelyezkedő mintázatot felismerő receptorok (PRR) megkötése révén próbálták a kutatók aktiválni. Ehhez a természetben előforduló különböző ún. patológiás mintázatokat használtak. Így például a baktériumok felszínén előforduló anyagokból („mintázatokból”) próbáltak immunterápiás készítményeket előállítani. Ezek a természetben előforduló anyagok igen heterogének, de mégis egy hasonló struktúrát (mintázatot) képviselnek és az immunsejtek felszínén levő azonos mintázatot felismerő receptorokat kötnek meg, mely által a sejtek aktiválódnak. Az egyik legelterjedtebb immunterápiás növényi gyógyszert a fehér fagyöngy leveléből és szárából származó vizes kivonatok képezik, melyek ún. lektineket (cukorkötő fehérjéket) tartalmaznak és ezek, mint „mintázatok” megfelelő immunsejtek felszínén levő mintázatot felismerő receptorokhoz kötődnek szelektív módon. 

A természetből izolált készítmények és kivonatok jelenleg az alternatív medicina keretein belül kerülnek csak alkalmazásra, mivel ezek hatása nehezebben reprodukálható. Az immunregulációért felelős mintázat heterogenitásának kémiai és biológiai vizsgálata komoly kihívást jelent a gyógyszerkémia számára.

Társtémavezető: Dr. Kun József, tudományos munkatárs

Endometriózisban az endometriumhoz hasonló szövet található a méh üregén kívül, elsősorban a kismedencében és a hashártyához tapadtan. Ezen endometriózis gócokban gyulladásos reakciók dominálnak, fájdalmat, meddőséget okozhatnak, a ciszták repedése és tartalmuk hasüregbe kerülése akut hasi katasztrófához vezető életveszélyes szövődményt eredményezhet. A betegség a 20 és 50 éves kor között lévő nők 5–20%-ánál fordul elő. Patkány endometriumban megfigyeltük a TRPV1 ösztrogénfüggő expressziónövekedését. Patkány primer endometrium sejtkultúra szeretnénk megvizsgálni az ösztrogén hatását a nem-neurális TRPV1 expresszióra, valamint e csatorna működését, funkciójának befolyásolhatóságát fluoreszcens Ca2+ imaging módszerrel. Egér és patkány endometriózis modell segítségével az ektópiás endometrium gócok morfológiai vizsgálatát intravitális videomikroszkóppal, a gyulladásos markerek analízisét fluoreszcens molekuláris tomográfiával (FMT) tervezzük. QPCR módszerrel szeretnénk detektálni, hogy a vad típusú egerekben a gócok mRNS szintű, azaz nem-neurális TRPV1 expressziója változik-e a kontroll állatok normál endometriumához képest. A TRPV1 fehérje szintű változását a receptor elleni fluoreszcens antitest segítségével tervezzük in vivo (FMT) és kimetszés után in vitro (immunhisztokémia). Tervezzük továbbá humán szövetminták analitikai és morfológiai vizsgálatát, a receptorexpressziós adatok állatkísérletes adatokkal való összevetését.

Társtémavezető: Dr. Pozsgai Gábor, egyetemi adjunktus

A krónikus gyulladásos betegségek, mint az allergiás dermatitisz és a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelése napjainkban sem jelent megoldott problémát. E betegségek progressziójában a neurogén tényezők fontos szerepet játszanak. A kapszaicin-érzékeny szenzoros neuronokból, illetve a gyulladásos és immunsejtekből felszabaduló neuropeptidek befolyásolják a gyulladásos folyamatokat, komplex szerepük részletei azonban nem tisztázottak. E peptidek egy része proinflammációs (SP, NKA, CGRP), míg más részük antiinflammációs hatással bír (opioid peptidek, szomatosztatin, kortisztatin, PACAP). A klasszikusan idegi eredetű peptid mediátorok mellett néhány éve fedezték fel az elsősorban gyulladásos és immunsejtekben expresszálódó hemokinin-1-et és az endokinineket. Ezek a peptid mediátorok különféle endogén vagy exogén stimulusok hatására, a tranziens receptor potenciál vanilloid 1 (TRPV1) és ankyrin 1 (TRPA1) aktiválásán keresztül, vagy attól függetlenül szabadulnak fel. A proinflammációs peptidek hatásának antagonizálása, valamint a gyulladásgátló mediátorok hatásmechanizmusainak pontos azonosítása lehetőséget adhat új támadáspontú gyulladáscsökkentő gyógyszerek kifejlesztésére. Kutatásaink fő célja ezért a neurogén komponensek és az immunrendszer interakcióinak vizsgálata, elsősorban a bőr és a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseinek állatmodelljeiben funkcionális, morfológiai, immunológiai, molekuláris biológiai, valamint in vivo képalkotó módszerek segítségével.

Társtémavezető: Dr. Kuzma Mónika

A gyulladásos folyamatok során különösen megnövekszik a reaktív oxigénszármazékok mennyisége, elsősorban a megemelkedett COX-aktivitás, valamint a megnövekedett NAD(P)H oxidáz és mieloperoxidáz enzimek aktivitása eredményeképpen. A keletkező reaktív hidroxilgyökök igen gyors reakcióban képesek elreagálni a gyulladásos folyamatok környezetben megtalálható aromás gyűrűs molekularészt tartalmazó antioxidánsokkal vagy egyéb xenobiotikumokkal (pl.: NSAID-ok). A gyulladásos folyamatok csökkentése céljából alkalmazott gyógyszervegyületek (pl.: szalicilátok) szabadgyökök által katalizált átalakulásai megfigyelésén túl Intézetünk a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézettel kooperációban állatkísérletes kutatásokat folytat ezen vegyületek lehetséges extrahepatikus metabolizmusának vizsgálatára vonatkozóan. Az in vivo és in vitro reakciókörülmények hatását, a keletkező metabolitok megjelenését a különböző biológiai mátrixokból való extrakciót követően folyadékkromatográfia segítségével analizáljuk.

Társtémavezető: Dr. Pozsgai Gábor, egyetemi adjunktus

A Tranziens Receptor Potenciál Ankyrin 1 (TRPA1) a TRP receptorcsalád tagjaként a kapszaicin-szenzitív szenzoros neuronokon expresszálódik. A TRPA1 ioncsatornát több exogén és endogén kémiai ágens képes aktiválni, többek között csípős anyagok (mustárolaj, fahéjaldehid, allicin) és toxikus gázok (akrolein, formaldehid), melynek következményeképpen gyulladásos peptidek szabadulnak fel (P-anyag, CGRP). A hidrogén-szulfid (H2S) az emberi szervezet fontos gázmediátora. Az utóbbi években több adat látott napvilágot, melyek szerint a H2S többféle vaszkuláris és gyulladásos folyamatban is részt vesz. Ezen kívül feltételezik, hogy a H2S hatással van a kapszaicin-érzékeny peptiderg érzőidegvégződésekre. Vizsgálataink célja, hogy in vivo és in vitro kísérleti módszerek segítségével feltérképezzük a neurális és nem-neurális TRPA1 receptorok és a H2S interakcióit különböző mikrocirkulációs folyamatokban, a bőr, a bélrendszer és a légutak gyulladásos megbetegedéseiben, valamint neuropátiás állapotokban.

Napjaink nagy kérdése, a könyezet biokémiai, fizikai toxinjainak elviselése mellett, hogyan tud az ember úrrá lenni a szociális toxinként jelenlevő káros hatású stresszeken, melyek a streszhormonokon keresztül, a keringési rendszert károsítítva, az inmunrendszer hatásfokát rontva, folyamatos megbetegítő tényezőként van jelen és előkészíti a szervezetet a betegségek fogadására. A betegségekkel szembeni ellenállóképesség nem csak a biológiai rendszer stabilitásán, de a lélektani erőforrások, a magabiztosság, a kompetencia megtartás és a konfliktus megoldási képességen is múlik.
 

Társtémavezető: Dr. Almási Attila, egyetemi adjunktus

Az intesztinális metabolizmus, az átalakulás helye miatt is – jelentős mértékben befolyásolhatja a szervezetbe kerülő xenobiotikumok felszívódását. A savas karakterű gyógyszervegyületek metabolizmusában jelentős szerepet játszanak a konjugációs folyamatok. Vizsgálataink során olyan állatkísérletes modellt alkalmazunk, ahol a vékonybél egy szakaszát a vizsgált anyag oldatával perfundáljuk és meghatározott időközönként mintákat veszünk a perfuzátumból, az epéből, a vizeletből, és a vérből. A metabolitok meghatározására analitikai mérési módszereket fejlesztünk.  Vizsgálataink során a különféle anyagcserezavaroknak, betegségeknek, a metabolikus átalakulást befolyásoló hatását is vizsgáltuk.

Társtémavezető: Dr. Almási Attila, egyetemi adjunktus

Az intesztinális metabolizmus, az átalakulás helye miatt is – jelentős mértékben befolyásolhatja a szervezetbe kerülő xenobiotikumok felszívódását. A savas karakterű gyógyszervegyületek metabolizmusában jelentős szerepet játszanak a konjugációs folyamatok. Vizsgálataink során olyan állatkísérletes modellt alkalmazunk, ahol a vékonybél egy szakaszát a vizsgált anyag oldatával perfundáljuk és meghatározott időközönként mintákat veszünk a perfuzátumból, az epéből, a vizeletből, és a vérből. A metabolitok meghatározására analitikai mérési módszereket fejlesztünk.  Vizsgálataink során a különféle anyagcserezavaroknak, betegségeknek, a metabolikus átalakulást befolyásoló hatását is vizsgáltuk.

A prefrontális kortex az úgynevezett exekutív funkciók központi szabályozó területe, mely jelentős szerepet játszik az érzelmek és gondolatok egymáshoz kapcsolásában, a viselkedés indításában és gátlásában, a tervezett viselkedés eredményének visszajelentésében, tehát összességben véve a viselkedés írányításában.

Preparatív munkánk során lehetséges gyógyszerjelöltek születése, bölcsője mellett tevékenykedünk. Célunk, hogy olyan vegyületeket állítsunk elő, melyek ígéretes antiproliferatív és/vagy antioxidáns (esetleg antimikrobiális) tulajdonságokkal bírnak. A vegyületek farmakológiai tesztelése társintézeti együttműködés kereteiben történik (nem mi végezzük). A megadott vegyületcsaládok bár farmakológiailag ígéretesek, közülük egyelőre nem került ki gyógyszerjelölt. A vegyületcsaládok származékait többek között Michael-addíciós, Dieckmann-kondenzációs, aldol-kondenzációs, izoaromatizációs, hidrogénezési-dehidrogénezési, gyűrűzárási, reduktív alkilezési és hidrolitikus-dekarboxilezési reakciók segítségével állítjuk elő. A témába kapcsolódó hallgató megtanulja a hatóanyag-szintézis menetét (GLP és GMP szerint), az átlagosnál magasabb anyagismeretre és labortechnikai tudásra tehet szert. Végeredményben hosszabb távon is használható, tudományos szintű preparatív szerves gyógyszerkémiai rutint sajátíthat el. Tevékenységének már első eredményeiről beszámol a helyi és országos TDK konferenciákon. Megfelelő eredményesség mellett lehetősége nyílik arra is, hogy folytatásként bekapcsolódjon a PhD képzésbe.

Preparatív munkánk során lehetséges gyógyszerjelöltek születése, bölcsője mellett tevékenykedünk. Célunk, hogy olyan vegyületeket állítsunk elő, melyek ígéretes antiproliferatív és/vagy antioxidáns (esetleg antimikrobiális) tulajdonságokkal bírnak. A vegyületek farmakológiai tesztelése társintézeti együttműködés kereteiben történik (nem mi végezzük). A megadott vegyületcsaládok bár farmakológiailag ígéretesek, közülük egyelőre nem került ki gyógyszerjelölt. A vegyületcsaládok származékait többek között Michael-addíciós, Dieckmann-kondenzációs, aldol-kondenzációs, izoaromatizációs, hidrogénezési-dehidrogénezési, gyűrűzárási, reduktív alkilezési és hidrolitikus-dekarboxilezési reakciók segítségével állítjuk elő. A témába kapcsolódó hallgató megtanulja a hatóanyag-szintézis menetét (GLP és GMP szerint), az átlagosnál magasabb anyagismeretre és labortechnikai tudásra tehet szert. Végeredményben hosszabb távon is használható, tudományos szintű preparatív szerves gyógyszerkémiai rutint sajátíthat el. Tevékenységének már első eredményeiről beszámol a helyi és országos TDK konferenciákon. Megfelelő eredményesség mellett lehetősége nyílik arra is, hogy folytatásként bekapcsolódjon a PhD képzésbe.

A képalkotó agyi funkciókat vizsgáló eljárások megkönnyítik egyes lélektani műveletekben résztvevő agyi hálózatok feltérképezését és ezzel lehetővé teszik az alapfunkciók pontosabb megértését, az agysérüléseket követő rehabilitáció menetének megtervezését és nem utolsósorban az egészéges személyek fejlesztésének, kognitív lehetőségeinek előmozdítását.

A tanulásban, elsősorban a kontextuális ingerek helyhez és időhöz kötésében kiemelt szerepet tölt be a hippokampusz, annak is elsősorban a poszterior része. A legújabb kutatási adatok jelzik azonban, hogy az anterior hippokampusz az affektív folyamatokban vállal vezető szerepet, az újdonság detekciójában, és a nem kontrollált, de a személy számára egyediséget biztosító személyes viselkedésrepertoár szervezésében.

Viselkedésünk, illetve megismerő folyamataink állandó magas szintű idegrendszeri kontroll alatt állnak. Ezek a kontroll folyamatok teszik lehetővé, hogy a viselkedés mindig az adott környezethez, és az aktuális céljainkhoz legyen hangolva. A meghirdetett TDK téma célja, az idegrenszeri kontroll folyamatok kísérletes neuropszichológiai vizsgálata egészséges személyek körében. A vizsgálat módszertana elektrofiziológia, pszichofizika, és kérdőíves adatgyűjtésre terjed ki.

Az orvostársadalom összetételével foglalkozó korábbi kutatások e foglalkozási csoport zártságára utaltak. Az orvostanhallgatók egy jelentősebb része orvos szülőkkel rendelkező családokból érkezett, a végzett orvosok a barátaikat és házastársukat is gyakrabban választották az orvostársadalom, illetve más egészségügyi dolgozók köréből, mint az más foglalkozási csoportok körében tapasztalható volt. Kérdés, hogyan alakul az orvostársadalom összetétele napjainkban, akár a származást, akár későbbi választásokat (házastárs, barátok stb.) tekintve.
 

A hazai társadalomban a legális (azaz törvényileg nem tiltott drogok, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, nyugtatók, altatók) és az illegális drogok (azaz törvényileg tiltott drogok, mint pl. a kábítószerek) fogyasztása közül az illegális drogok (illetve illegálisnak nem minősülő) dizájner drogok fogyasztása nagymértékben megosztja a társadalmat, köztük a szakmai csoportokat is. A felsorolt szerekkel, illetve használóikkal kapcsolatos beállítódások (sztereotípiák, illetve gyakran előítéletek) az olyan segítő hivatásúk, mint az orvosok munkájának eredményességét nagymértékben befolyásolják. Az utóbbi egy évtizedben az orvostanhallgatók, illetve fiatal orvosok olyan generációja is megjelent a gyógyításban, akik ha nem is rendszeres használóként, de kipróbálóként már találkoztak az illegális szerekkel, amellett, hogy a legális drogokat (dohány, alkohol) is használják. Kérdés, hogy e tapasztalatok változtatnak-e akár a szerekkel, akár a használókkal szembeni beállítódásokon?
 

Társtémavezető: Dr. Feldmann Ádám, egyetemi adjunktus

Az Általános Orvostudományi Karon évtizedek óta folyik az oktatói munka hallgatói értékelése a minőségi oktatás fejlesztése érdekében. Az utóbbi néhány évben e tevékenység – az elődök hagyományaira építve az eredeti célok megtartása mellett – a tudományos tevékenység szintjére  emelkedett.  A mérések módszertani sokfélesége mellett e kutatások eredményei segíthetik az oktatókat abban, hogy a hallgatók elégedettebbek legyenek oktatói tevékenységükkel.
 

A szervezet energetikai egyensúlyának (táplálékfelvétel, anyagcsere, testhőmérséklet, testsúly) szabályozásában számos perifériás/centrális peptid-hormon szerepe ismert. A javarészt perifériás eredetű peptidek közül a leptin katabolikus hatását korábbi adataink is igazolták. Kevésbé ismert az inzulin szerepe, aminek a perifériás és centrális hatásai nem azonosak. Kísérleteinkben az agykamrába adott inzulin injekció/infúzió katabolikus (anorexigén és hipermetabolikus) és testsúlyra, ill. testösszetételre gyakorolt hatásait telemetriás rendszer segítségével vizsgáljuk különböző tápláltsági állapotú (kontroll, elhízlalt és kalória-restrikciós) hím Wistar patkányokban. Mivel a testösszetétel eltérései az inzulin-érzékenység változásával járnak, vizsgálatainkat az inzulin-érzékenységet fokozó farmakonok alkalmazásával tervezzük kiegészíteni. Párhuzamosan vizsgálni kívánjuk a centrálisan adott inzulin esetleges hatásait a vércukorszintre, valamint a subcutan adott inzulin egyes energetikai hatásait is.

Társtémavezető: Prof. Dr. Székely Miklós, emeritus professzor

Más faktorok mellett az energia egyensúly korfüggő szabályozási változásainak – benne a peptiderg tényezőknek – fontos szerepe lehet mind a középkorúak elhízásának, mind a késői sarcopeniának a kialakulásában. Az energia-egyensúly mérlege először jellemzően pozitív, majd késői életkorban negatívba fordul. A katabolikus centrális inzulinnak kiemelt szerepe lehet: a korral, vagy tápláltsági állapottal kialakuló rezisztencia a testsúly és testösszetétel változásához, ezáltal feltehetően más peptidekkel (pl. leptin) szembeni érzékenység változásához és a testösszetétel progresszív eltéréséhez vezethet, hozzájárulhat a késői sarcopenia kialakulásához. Különféle korcsoportú kontroll, diétásan elhízlalt és kalória-restrikciós hím Wistar patkány-csoportokban vizsgáljuk az agykamrába adott inzulin injekció/infúzió energetikai (táplálékfelvétel, anyagcsere, testhőmérséklet, testsúly) hatásait telemetriás rendszer segítségével.

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta, egyetemi docens

A középkorúak elhízása és az időskorúak anorexiája egyaránt komoly népegészségügyi következményekkel járnak. Korábbi eredményeink megerősítették, hogy ezen eltérések hátterében a korfüggő szabályozási változásoknak fontos szerepe van hím Wistar patkányokban. Középkorú állatoknál a korfüggő elhízás az anabolikus folyamatok túlsúlyával magyarázható. Ugyanakkor az idős állatok anorexiája és következményes sarcopeniája a katabolikus folyamatok dominanciájára utal. Állatkísérletes adataink alapján azonban a hím és nőstény állatok súlyfejlődési görbéje eltérő. Felnőtt nőstény patkányok testtömege lényegesen elmarad a hímekétől, viszont 24 hónapos korra nem csökken szignifikánsan – ugyanakkor a sarcopenia ugyanúgy megjelenik, mint hím állatokban. Ezért tervezett kísérleteinkkel centrálisan és perifériásan adott peptidek (anabolikus NPY és katabolikus alpha-MSH) hatékonyságát hasonlítjuk különböző életkorú és eltérő tápláltsági állapotú nőstény rágcsáló csoportokban az oestrus ciklus figyelembe vétele mellett a megfelelő hím csoportokban látott peptid-hatékonysággal.

Társtémavezető: Dr. Takács Katalin, rezidens orvos

A társadalom elöregedésével párhuzamosan egyre komolyabb népegészségügyi problémát jelent a testsúly hosszútávú szabályozásával összefüggő két jellegzetes eltérés: a középkorúak (30-60 év) elhízása és az időskori (75 év felett) anorexia a következményes sarcopeniával. Miként a középkorúak elhízása, úgy az időskori sarcopenia is jelentős mortalitást és morbiditást növelő tényező. Míg a 60-70 éves korosztály kb. 10%-át, addig 80 év feletti lakosságnak már több mint 30%-át érinti az USA-ban. Más európai országok adatai alapján szociális otthonban élő idősek közt ez gyakoribb. Baranya megyében már vannak adataink az időskori alultápláltságról szociális otthonokban, de nincsenek adataink az időskori sarcopeniáról. Felmérésünk során a betegek anamnézisének felvétele és fizikális vizsgálata mellett a testösszetétel vizsgálatát, izomerő-mérést és funkcionális tesztek elvégzését tervezzük.

Magyarországon 1998 óta kodifikálva vannak a nyugati típusú demokráciákban általánosan elismert orvosetikai normák. Ennek következtében a normák követése nem csak moralitáson alapuló döntés, hanem az állam által kikényszeríthető és szankcionálható kötelezettség. A téma kutatása során a vonatkozó releváns irodalom és a jogszabályi környezet feldolgozását követően, a hallgató által választott alapvető betegjog(ok) érvényesülését vizsgáljuk empirikus módszerekkel. Lehetőség szerint összegyűjtünk olyan hatályos bírósági döntéseket, amelyek a választott normák megsértését szankcionálják.
 

Magyarországon az életvégi döntések még a 2010-es években is „sub rosa” történnek. Az esetek többségében – feltételezhetően - nem tudható, ki/kik hozzák meg azokat a döntéseket, amelyek a beteg halálához vezetnek, vagy éppenséggel az agónia elhúzódását eredményezik. Vélelmezhető, hogy a beteget/helyettes döntéshozóját többnyire nem vonják be a döntési folyamatokba; nem tudható, hogy a „living will” lehetőségével milyen gyakran élnek a betegek, mennyiben elfogadott/elfogadható az orvosok körében. A téma kutatása során a vonatkozó releváns irodalom és a jogszabályi környezet feldolgozását követően, empirikus vizsgálat segítségével a vélekedések helyett tisztább képet kaphatunk a hazai gyakorlatról, és javaslatokat tehetünk az esetlegesen emberi méltóságot sértő „rutinok” megváltoztatására.
 

Társtémavezető: Dr. Huszár Judit, klinikai főorvos

Egyre több nemzetközi vizsgálat hangsúlyozza az időskori sarcopenia jelentőségét, és irodalmi adatok igazolják jelentős morbiditást, mortalitást növelő szerepét. A sarcopenia felismerése gyakran nem egyszerű, mert normál testtömeg (BMI) mellett is jelen lehet. Sőt a mortalitást jelentősen fokozó sarcopeniás obesitas esetén a zsírtömeg kóros növekedése éppen elrejtheti a jelentős sarcopeniát. Felmérésünk során a Geriátriai Osztályra felvett betegek körében az időskori sarcopenia előfordulását, az időskori sarcopenia és metabolikus szindróma együttes jelenlétét vizsgáljuk. A betegek anamnézisének, fizikális vizsgálatának és labor paramétereinek áttekintése mellett a testösszetétel vizsgálatát, izomerő mérését és funkcionális tesztek elvégzését tervezzük.

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta, egyetemi docens

Bizonyos légzésfunkciós paraméterek jellegzetes korfüggő változást mutatnak (pl. FEV1-erőltett kilégzési másodperctérfogat, FRC- funkcionális reziduális kapacitás, RV-reziduális volumen), de a légzésfunkciós paraméterek nemcsak a kortól, hanem az izomerőtől is függnek (pl. FEV1). A PTE ÁOK Kórélettani Intézet Légzésfunkciós Laboratóriumában egyrészt az elmúlt 10 évben elvégzett nem dohányos betegek vizsgálatainak retrospektív feldolgozását tervezzük a korfüggő légzésfunkciós változások szempontjából. Másrészt az időskori testösszetétel változások, elsősorban izomtömeg és izomerővesztés hatását tervezzük vizsgálni a légzésfunkciós paraméterekre, kiemelten a légzésfunkció és testösszetétel egyidejű mérésével.

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika, egyetemi docens

Perifériásan vagy agykamrába adott CCK egyaránt anorexigén hatású, de a komplex katabolikus hatások eltérőek lehetnek. Perifériásan főként a CCK1-receptorok, centrálisan a CCK2-receptorok szerepe lehet domináns, de átfedés lehetséges. Célzott CCK-receptor-antagonisták alkalmazásával (i.p., agykamrai injekció/infúzió) tisztázni kívánjuk a CCK szerepét az anorexigén és a metabolikus hatások kiváltásában telemetriás (MiniMitter) rendszer segítségével. Korábbi adataink szerint a CCK-hatás függ az életkortól éppúgy, mint a tápláltsági állapottól, a vizsgálatokat hím Wistar patkányok különböző korú és tápláltsági állapotú csoportjaira kívánjuk kiterjeszteni.

A galanin-peptid családba tartozó galanin-szerű peptid (GALP) és a nemrégiben felfedezett alarin táplálékfelvételt fokozó hatású anyagok. Az energiaháztartás szabályozásában betöltött élettani szerepük eddig tisztázatlan. A peptidek hatása mind az életkor, mind a tápláltsági állapot függvényében változhat. Korábbi adatok alapján felmerült mindkét peptid lehetséges szerepe a korfüggő elhízás kialakulásában. Az energiaháztatás különböző paramétereinek (táplálékfelvétel, testtömeg, testösszetétel, anyagcsere, testhőmérséklet, hőleadás, szívfrekvencia, spontán mozgásaktivitás) komplex mérésével különböző korú és tápláltsági állapotú patkánymodellekben kívánjuk tisztázni a peptidek rövid- és hosszútávú energetikai hatásait.

Társtémavezető: Dr. Solymár Margit, egyetemi adjunktus

Korábbi adatok centrális akut NPY adás orexigén (táplálékfelvételt fokozó) hatását bizonyították. Saját vizsgálatainkban a hatás összetettebbnek (anabolikusnak) bizonyult (bár kifejezett rebound is demonstrálható volt) és a hatás erősen függött az életkortól. Mivel a tápláltsági állapot szintén befolyásolhatja a centrális anabolikus/katabolikus peptidrendszerek működését, a vizsgálatokat különféle életkorú kontroll, diétásan elhízott és kalória-restrikciós patkányokban tervezzük folytatni. Az akut agykamrai injekció mellett tartósabb agykamrai infúzió komplex energetikai hatásait fogjuk telemetriás (MiniMitter) rendszerben elemezni.

A láz, hypothermia, illetve az elhízás és fogyás egyaránt az energetikai egyensúly megbomlásának következményei. Kutatásainkban az egyensúly eltolódásának létrejöttében szerepet játszó mechanizmusokat kívánjuk vizsgálni. Feltételezzük, hogy ezek közül a mechanizmusok közül kiemelkedő szerep jut a paprika csípősségéért felelős kapszaicinnel aktiválható ion csatornának (korábbi nevén capsaicin receptor, ma TRPV1), továbbá bizonyos táplálékfelvételt és anyagcserét befolyásoló (anabolikus, ill. katabolikus) anyagok hatásaiban bekövetkező korfüggő változásoknak. Mindezek alapján a TRPV1 és más TRP ioncsatornák szerepét kívánjuk tisztázni a testhőmérséklet és a testsúly szabályozásában, különös tekintettel az életkor függvényében bekövetkező változásokra.

A kapszaicin receptor (újabb nevén TRPV1 ioncsatorna) korábbi vizsgálatok alapján kiemelkedő szerepet tölt be a normál testhőmérséklet és testtömeg fenntartásában. Funkcionális TRPV1 ioncsatornától megfosztott (kapszaicin deszenzitizált) patkányok felhasználásával a csatorna hiányának hatását tudjuk modellezni in vivo. Szisztémásan  és intra-abdominálisan deszenzitizált patkányok testhőmérséklet és tesstömeg változásainak, valamint ezekben az állatokban a centrális és perifériás an/orexigén mediátorok hatásváltozásainak mérésével szeretnénk felderíteni, hogy a TRPV1 ioncsatorna hiánya miként befolyásolja a különböző energetikai folyamatokat az életkor függvényében.

A kapszaicin-érzékeny idegvégződésekből felszabaduló neuropeptidek fontos szerepet töltenek be a gyulladásos folyamatokban. Ismert továbbá az is, hogy a kapszaicin deszenzitizáció – eddig nem tisztázott mechanizmussal – befolyással bír a bakteriális lipolopiszacharid (LPS) által kiváltott lázválasz kialakulására. Vizsgálni kívánjuk a kapszaicin-érzékeny idegrostokból felszabaduló neuropeptidek (pl. substance P, PACAP) és receptoraik szerepét a LPS-indukálta testhőmérséklet változások kialakulásában, illetve hatásukat a maghőmérséklet változást létrehozó thermoeffektorok (hőtermelés, hőkonzerválás) aktivációjára.

Társtémavezető: Dr. Nyaka Bernadett, szakgyógyszerész

Szakirodalmi adatok alapján valószínűsíthető, hogy a gyógyszeres terápia során átlagosan 2-5 %-ban komoly, klinikai következményekkel is járó káros kölcsönhatás alakulhat ki. Napjainkra elengedhetetlen (lenne), hogy a gyógyszeres terápia szerves részét jelentse az ismerten klinikai következményekkel járó kölcsönhatások figyelembevétele, már a gyógyszerek szedését megelőző kiszűrésük, különösen a kölcsönhatás tekintetében fokozottan veszélyeztetett betegcsoportoknál (több gyógyszert is együtt szedő betegeknél, időseknél, bizonyos alapbetegségek esetén, stb.). A gyógyszermetabolizáló citokróm P450 enzimrendszeren alapuló kölcsönhatások a farmakokinetikai interakciók leggyakoribb típusa. Mivel a gyógyszerhatóanyagok nagy része a CYP izoenzimek kis csoportjának valamelyikén metabolizálódik, az interferencia valószínűsége nagy, a potenciális kölcsönhatások valódi klinikai relevanciáját azonban számos tényező befolyásolja: a CYP indukció vagy gátlás erőssége, a szérumszint-változás következménye, a beteg egyéni érzékenysége, stb.

Társtémavezető: Dr. Nyaka Bernadett, szakgyógyszerész

A gyógyszerhatóanyagok közötti kapcsolati mátrix létrehozása a bioinformatika korszerű és a gyakorlatban is hasznosítható területe. A gyógyszerhatóanyagok bioinformatikai-hálózati mátrixának felépítése kapcsán a szakmai elemzés és kölcsönhatás előrejelzés érdekében szükséges az előzetesen választott clusterek (pl. ATC alapú gyógyszerhatóanyag-csoportok) kijelölése. Azaz bizonyos hatóanyagcsoportok önálló, izolált elemzésének biztosítása, valamint a már teljes hatóanyagkincset tartalmazó adatbázissal való kapcsolatrendszerének vizsgálata. A hatóanyagpárok kapcsolati eloszlás-függvényének általános leírását követően, szükségesek további szempontrendszer alapján történő vizsgálatok is. Ilyen szempontok a hatóanyag-interakciós párok (1.) kölcsönhatás-súlyosság szerinti osztályozása, vagy (2.) a nemzetközi ATC kód szerinti csoportok és alcsoportok szerinti vizsgálata. Így a cluster(ek) tagjainak a komplex hálózat kapcsolati eloszlás-függvényének megváltozására gyakorolt hatásai is elemezhetők, ezáltal új összefüggések tárhatók fel.

Társtémavezető: Szabóné Dr. Schirm Szilvia, szakgyógyszerész

A klinikai táplálás az a tudományos és gyakorlati diszciplína, amely a tápanyagok megfelelő bevitelével a gyógyító terápiák hatékonyságát javítani képes. Tudományos vizsgálatok igazolják, hogy a táplálásterápiának fontos szerepe van a klinikai gyakorlatban, s egyre több bizonyíték támasztja alá a kórházi/klinikai gyógyszertárakban készülő teljes értékű („all in one”) parenterális tápoldatok hasznosságát. A tudományos diákköri munka a táplálásterápia gyógyszerészeti vonatkozásaira és klinikai alkalmazására fókuszál.

A PTE ÁOK Biofizikai Intézetben kutatócsoportunk hagyományos kutatási profilja az aktin citoszkeleton vizsgálata. Ezen programba jól illeszkednek a relatív új és érdekes területnek számító membrán nanocsövek kialakulására irányuló kísérletek. A membrán nanocsövek hosszú, időszakosan megjelenő, sejteket összekötő membrán kitüremkedések, amelyek egy lehetséges kommunikációs útvonalat biztosíthatnak bizonyos sejtek között (pl. T limfociták, neuronok, vesesejtek, mieloid sejtek, rákos sejtek) különböző anyagok vagy kémiai jelek továbbításával. Az elmúlt években kiemelkedő figyelem irányult a sejtbiológia ezen területére, amelynek eredményeként bizonyítást nyert, hogy a nanocsövek képesek többek között vírusok, prionok, különböző sejtorganellumok, sejtfelszíni proteinek, bizonyos lipidek egyik sejtből egy szomszédos sejtbe való átvitelére.

Célunk a membrán nanocsövek kialakulásában és funkciójában szerepet játszó molekuláris szintű folyamatok, kölcsönhatások feltárása, a fehérje szerkezeti és sejt morfológiai átalakulások minél pontosabb leírása és megértése.

(A képen Alexa 488 falloidinnel jelölt, fixált egér B-limphocyta (A20) sejtek, 63x-os nagyítása látható. SIM, azaz structured illumination microscopy kép. A nyíllal jelölt részen egy nanocső látható.)

Társtémavezető: Dr. Gaszner Tamás, egyetemi tanársegéd

A depresszió kialakulásáért genetikai hattér, epigenetikai változások és szerzett stresszfaktorok játszanak szerepet. Mivel a PACAP génhiányos egér depresszó-jellegű viselkedési eltéréseket mutat, epigenetikai etléréseket kiváltó anyai depriváció, majd későbbi krónikus stressz kialakíthatja a depressziót. A modell validálásához viselkedési vizsgálatokat, hormonszint méréseket, az agyi ingerületátvivő anyagok valamint neuromodulátorok, és az idegsejt aktivitásának mérését válaszottuk. 

Társtémavezető: Dr. Pétervári Erika, egyetemi adjunktus

Számos idegrendszeri érintettséggel járó kórképről  (depresszió, anorexia nervosa, pánikbetegség stb.), tudjuk, hogy gyakrabban jelentkeznek bizonyos életszakaszokban. A központi idegrendszerben kifejeződő neuromodulatorként működő neuroeptidek szerepe régóta ismert és vizsgált kérdés. Kevés adat áll rendelkezésre arról, hogy állhat-e az életkorral összefüggő neuropeptid expresszió változás részben e betegségek jellegzetes korcsoport beli halmozódásának hátterében. 

Társtémavezető: Dr. Kovács László Ákos, egyetemi tanársegéd

Az életkor előrahaladtával alkalmazkodóképességünk a stresszhelyzetekben változik. Aktivációs markerjelölések révén a stressz által kiváltott idegsejt aktiválódás szövettani metszetben vizsgálható. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy mely agyterületek hogyan változtatják meg működésüket az életkor függvényében.  

Társtémavezető: Dr. Kvell Krisztián, egyetemi docens

Az emberi szervezet (a tüdő is) elkerülhetetlenül öregszik. Az öregedési folyamatok vizsgálata gyulladásos és daganatot kiváltó behatások kapcsán, jelátviteli folyamatok, szöveti szerkezet, génexpressziós módosulások vizsgálata történik a témakörben.  

Az urocortin1 neuropeptid a corticotropin releasing factor peptidcsalád tagja, és fő kifejeződési helyén az Edinger-Westphal magban számos modellben láttuk a sejtek aktivitás változását. A téma célja, hogy a mag működését jobban megismerjük különféle stresszmodellek hatásának tanulmányozása illetve amag összeköttetéseinek feltérképezése révén. 

A tüdő daganatai milliók halálát követelik évente világszerte, és a tüdőrák az egyik vezető halálozási ok Magyarországon is. Kutatásaink a nem-kissejtes-tüdőrákra (NSCLC) koncentrálnak, melyek differenciáldiagnosztikai markerei, avagy terápiás lehetőségei is limitáltak. A vizsgálatokhoz a disztális tüdő daganatos modellezésével, a daganatot kiváltó behatások molekuláris vizsgálatára, jelátviteli folyamatok, szöveti szerkezet, génexpressziós módosulások analízisére koncentrálunk.  

A tüdő megbetegedései milliók halálát követelik évente. A gyulladásos tüdőbetegségek, különösen a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenvedők kezelése csak tüneti, mivel a betegség molekuláris háttere még a mai napig nem feltárt. Ehhez a disztális tüdő szöveti modellezése és gyulladást kiváltó behatások indukálta jelátviteli folyamatok, szöveti szerkezet, génexpressziós módosulások vizsgálata zajlik.  

A tüdő megbetegedéseinek kezelése szempontjából nagyon fontos a drog-transzporterek funkciójának analízise.   Noha a transzporterek expressziós mintázata sok esetben korrelációt mutat a betegség progressziójával, információ –különösen a tüdőre vonatkozóan- igen kevés, hogyan is befolyásolják ezek a változások a betegség kialakulását és progresszióját.

A tímusz öregedése –adipoid involuciója- már fiatal korban megindul, és a szerv szinte teljes elzsírosodásához vezet 50 éves kor körül.  A folyamatot szabályozó molekuláris változásokat vizsgáljuk, mivel a fertőzések ellen védő immunsejtek (T-sejtek) ebben a szervünkben fejlődnek és válnak funkcióképessé.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

A gyógyszerek ára központi szerepet tölt be az egészségügyi finanszírozási döntéshozatal során. A gyógyszerárak összehasonlítása nemzeti és nemzetközi szinten is megvalósul, azonban az összevetések során alkalmazható számos metodika önmagában való alkalmazása nem ad objektív képet és hiteles eredményeket. Minden esetben szükséges az adott területre jellemző specifikumok figyelembevétele, valamint a különböző módszertanok adott kérdésben alkalmazható elemeinek együttes figyelembevétele.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

A klinikai gyógyszerészeti szemlélet – a betegek terápiájának nyomon követése és a gyógyszeres terápia hatékonyságának növelése – átültetése a közforgalmú ellátásba, majd ott egyre nagyobb mértékű térhódítása az 1990-es évektől kialakított egy új fogalmat, melyet ma gyógyszerészi gondozásnak (angolul pharmaceutical care, medication therapy management) nevezünk. A tevékenység során a gyógyszerész nem csupán az öngyógyítás-öngyógyszerelés területein vállal felelősséget a betegért, hanem részt vesz az elsődleges prevencióban és a népbetegségek elleni harcban, a betegek életmódjának alakításában, a biztonságos és eredményes terápia megalapozásában, valamint a gyógyszerelési problémák kiküszöbölésében is. A gyógyszerészi gondozási tevékenység vizsgálata és értékelése kiemelkedő fontosságú, hiszen a gyógyszerészek ezen tevékenysége a betegek gyógyulását, az egészségügyi kiadások csökkentését és a gyógyszerészek szakmai fejlődését is egyaránt szolgálja.

A XXI. században a gyógyszerészet egyik legfontosabb szakmai feladatává és egyben kihívásává vált, hogy a gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel és az alternatív gyógymódokkal kapcsolatban megbízható, hiteles információt szolgáltasson a betegek és az orvos kollégák felé is. A gyors és szakmailag megalapozott tájékoztatást segíti a bizonyítékokon alapuló orvoslás módszertana. A kutatómunka célja a gyógyszeres terápia objektív értékelési metodikáinak megismerése valamint konkrét klinikai szituációkban, a mindennapi gyakorlatban való alkalmazása.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

Az utóbbi évek szembetűnő jelensége, hogy a betegeket és egészséges fogyasztókat is egyre több és hatásosabb kampánnyal ösztönzik különböző nem gyógyszernek minősülő, gyakran „szuper minőséget”, „csodás gyógyulást”, „betegséget száműző, megelőző”, hivatalos gyógyászat által még „fel nem ismert” (esetleg mellőzött), „káros, kellemetlen mellékhatásoktól mentes”, „ártalmatlan” termékek rendszeres fogyasztására. Az ilyen információk és termékek gyors és könnyű terjesztésére pedig soha korábban nem látott lehetőségek nyíltak, szinte robbanásszerű jelenséget kiváltva a gyógyászat ezen piacán. A zárt gyógyszertári ellátási láncon kívül forgalmazott termékeknek azonban számos nem kívánt hatása és káros következménye (hatástalan terápiák, mellékhatások, gyógyszer-interakciók, stb.) lehet. Ezek feltárása, valamint a szakma és a betegek objektív tájékoztatása meghatározó gyógyszerészi feladatkör.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

Fejlett országokban, a krónikus betegségekben szenvedőknél a beteg-együttműködés aránya 50% körüli érték, a nem megfelelő beteg-együttműködés az elsődleges oka például a nem kontrollált magas vérnyomásnak, valamint az Európai Unióban évente 194 500 haláleset egyértelműen a gyógyszerek hibás adagolására és az adherencia hiányára vezethető vissza. A gyógyszerészek jogszabályban előírt kötelessége a „megfelelő gyógyszerhasználatának szakmai segítése, együttműködő készségének növelése”, így a hatékony és biztonságos gyógyszerhasználat vizsgálata és elemzése nagyban hozzájárulhat a sikeres gyógyszerterápia eléréséhez.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

A WHO állásfoglalása szerint a fejlődő országokban a hamis gyógyszerek aránya 10-30%-ra tehető, míg hazánkban a gyógyszerforgalom 3-5%-ára becsülhető a hamisítványok aránya. Ezen készítmények szedése számtalan negatív egészségügyi és gazdasági következménnyel jár. Számos módszer jelenthet alternatívát a gyógyszeripar, a gyógyszerész és a fogyasztó számára a gyógyszerhamisítás elleni küzdelemben. A nondestruktív módszerek lehetővé teszik a hamisítványok kiszűrését anélkül, hogy károsodás érné a készítményt. A destruktív módszerek olyan klasszikus, gyógyszerkönyvi és analitikai vizsgálatok, melyek alkalmazásával a szakember azonosítani tudja a kétes eredetű termékeket és meg tudja állapítani a minőségbeli eltéréseket. Ezen módszerek egyidejű alkalmazásával átfogó képet kaphatunk a bizonytalan eredetű és/vagy minőségű termékekről.

Társtémavezető: Dr. Krucsóné dr. Hornyák Judit, szakgyógyszerész

A kórházi, klinikai gyógyszergazdálkodás és költséghatékony gyógyszeralkalmazás kulcskérdése a megfelelő intézményi formulária kialakítása és folyamatos aktualizálása, amelyben kiemelkedő szerepet kapnak a gyógyszerterápiás bizottságok. Az úgynevezett formulária menedzsment legfőbb célja, hogy a szakmai szempontok mellett a költséghatékonysági szempontok is hatékony módszertan révén jussanak érvényre a kórházi, klinikai működés során. Ez az átfogó módszertani eljárás segít az innovatív szerek “kórházi terápiába” lépésének előzetes szakmai és gazdasági értékelésében, egy-egy terápiás eljárás költségeinek hiteles analízisében és követésében, a helyettesíthetőségek megalapozott és konszenzuson alapuló alkalmazásában, a gyógyszer alaplisták kialakításában, a gyógyszer- és betegbiztonsági szempontok eredményesebb érvényesülésében.

Társtémavezető: Dr. Fittler András, egyetemi docens

Az internet megváltoztatta mindennapjainkat ezen belül könnyebbé tette az egészségügyi információkhoz és gyógyító hatású (vagy annak vélt) termékekhez való hozzájutást is. A betegek mindinkább a saját kezükbe veszik az egészségükkel való törődés kérdését, így egyre elterjedtebbé válik a gyógyszerek online beszerzése is. Az online gyógyszerforgalmazás kapcsán legtöbbször csak a hamis gyógyszerekről és azok veszélyeiről beszélnek, pedig ez nem feltétlenül elegendő. Jelenleg még viszonylag kevés legálisan működő internetes gyógyszer-értékesítés végző online patika érhető el hazánkban, sajnos azonban ezek mellett azonban Magyarországon és szerte a világon több tízezer illegális honlap üzemel. Az internetes gyógyszerforgalmazók szakmai érékelése fontos eleme ezen új gyógyszerbeszerzési forrás részletesebb megismerésének, veszélyeinek és előnyeinek feltárásának.

Társtémavezető: Dr. Somogyi-Végh Anna, központi gyakornok

Napjainkban nagy népszerűségnek örvendenek a különböző öngyógyítás vagy egészségmegőrzés céljából alkalmazott „gyógyszerekhez hasonló” termékek, melyek ugyanakkor nem estek át szigorú szakmai értékelésen. Ezek a sokszor szinte csodaszerként hirdetett készítmények számos kérdést vetnek fel az egészségügyi szakemberben. Milyen bizonyíték áll a jól csengő állítások hátterében? Milyen kockázatai lehetnek az alkalmazásnak? Mit tartalmaz egyáltalán a készítmény? A hallgató TDK munkája során a már feldolgozott témákhoz (patikai só, lúgosítás) hasonlóan göngyölítheti fel valamely aktuálisan népszerű készítmény hátterét a gyakorló szakemberek számára is hasznos eredményeket szolgáltatva ködoszlató tevékenysége eredményeként.

A témakörben kifejtett munka alapvető célja, hogy számos fontos nézőpontból körbejárja, megvizsgálja napjaink egyik legtöbb vitát kiváltó kérdését, az „eredeti vagy/és másolat” problémakörét. Általános vélekedés, hogy a szabadalmi védettségüket elvesztett gyógyszereket követő készítmények, azaz a generikumok nem többek, mint leegyszerűsített, időnként rosszabb minőségű másolatok. Ez annak ellenére jellemző álláspont, hogy jobbára jól ismert az ilyen készítmények hatósági engedélyezése, minőségi követelményei. Egyértelmű szakmai álláspont, hogy kívánatos és kedvező, ha a közvetlen betegekkel találkozó egészségügyi szakemberek megalapozott információk alapján tájékoztatják a betegeket. A betegek és fogyasztók hazánkban, nagy arányban és élesen elutasítják a „másolatokat”, „biztosítójuk által diktált kényszert” és „patikusi érdeket, üzletet”, szemben azokkal az országokkal, ahol ez a piaci- és szemléletváltás már évekkel korábban bekövetkezett. Ezek a problémák az orvosi rendelőkben és gyógyszertárakban jönnek elsősorban felszínre, nem kis mértékben kiváltva a szakemberek frusztrációját, problémakezelésük „fásultságát”. Az erre is felkészült szakemberek helytálló, időnként akár mindkét irányban kritikus, kommunikációs útvesztőben is eligazodó, önálló és megalapozott értékítéletre képes és kész szakemberek jelenthetik az innovatív és generikus gyártók, nem utolsó sorban a betegek számára egyaránt a megfelelő garanciát a „jó gyógyszerterápiás” gyakorlat közös kialakítására. A bizonyítékokon alapuló gyógyszerértékelés módszertanával történne a problémakör kibontása, értelmezése, majd az ajánlások megfogalmazása.

Társtémavezető: Dr. Takács Gábor

A SOJA (System of Objectified Judgement Analysis) módszer segítségével a gyógyszerterápiás gyakorlat a klinikailag releváns szempontok (klinikai hatékonyság, tolerálhatóság, biztonságosság, gyógyszerinterakciók, elérhető gyógyszerformák, indikációk száma, farmakokinetikai paraméterek, költség-hatékonyság) súlyozott értékelése alapján objektíven megítélhető. A kutatás eredményeként a hazai kórházi és járóbeteg ellátásra jellemző gyógyszerválasztási és felhasználási szokások összevethetővé válnak a gyógyszerterápia tudományos bizonyítékokon alapuló értékelésének következtetéseivel.

Irodalmi adatok alapján a zsírszöveti humorális faktorok, adipokinek szérumban mérhető szintje prognosztikai szereppel bírhat – nemcsak elhízásban, diabéteszben és érelmeszesedésben - hanem stroke esetén is. A vizsgált adipokinek közül az adiponektin és rezisztin mutatja a legmarkánsabb jelenségeket stroke-ban: emelkedett vérkoncentrációjuk rosszabb prognózist sejtet. Ellentmondásosak azonban a szérumszintjük stroke kapcsán bekövetkező változásaira vonatkozó adatok (egyes vizsgálatok az adiponektin korai csökkenését jelezték). Nem ismert továbbá, hogy az adipokinek változása milyen korrelációban van egymással és egyéb klinikai és laboratóriumi tényezőekkel. Ennek vizsgálatára a stroke korai szakában ismételten vett vérminták adiponektin és rezisztin koncentrációinak Luminex rendszerrel történő mérését és az adatok egyéb tényezőkkel történő együttes elemzését kívánjuk elvégezni.

Friss irodalmi adatok alapján stroke után a hypophysis elégtelenség – kitüntetetten a növekedési hormon hiánya – meglehetősen gyakori. A folyamat hátterében a hypothalamus beidegzésének változása valószínűsíthető. Ezen kórállapot felismerése és esetleges kezelése fontos gyakorlati probléma lehet. Ugyanakkor rutinszerű szűrése – szemben pl. a traumás koponyasérültekkel – nem szerepel az aktuális ajánlásokban. A korábbi vizsgálatok stroke után a növekedési hormon felszabadulást fokozó hormon (GHRH) nagy adagjával történtek. Nem ismert azonban, hogy egyéb stimulációs formák, így kisebb GHRH adagok, illetve egyéb hormonok (pl. glükagon) alkalmazása növeli-e a hypophysis elégtelenség kimutatásának érzékenységét. Azt is tisztázni kívánjuk, hogy milyen típusú különbségek vannak a stimulációs tesztek eredményei között

A hyponatraemia súlyos formája életet veszélyeztető állapot, a hospitalizáció gyakori oka. Kiváltásában számos gyógyszer, endokrin betegség és malignoma szerepet játszhat. Kezelése máig sem megoldott. A vizsgálat célja a hyponatraemia gyakoriságának és lehetséges etiológiájának felmérése kórházi felvételt igénylő betegekben. A gyógyszer-indukált formáknál a kiváltó szer elhagyása alapvető jelentőségű az ismétlődő epizódok elkerülése érdekében.
Módszer: betegadatok feldolgozása
 

A 2-es típusú diabetes és a visceralis obesitas szoros összefüggésben van egymással, a betegek testsúlyát azonban az eltérő kezelési módszerek is befolyásolják. Ismert az inzulin, a szulfanilureák és a glitazonok testsúlynövelő hatása, a metformin és a DPP-IV gátlók ebből a szempontból semlegesek, míg a GLP-1 rendszeren ható szerek a testsúlyra kifejezetten előnyös hatással rendelkeznek. A vizsgálat célja a testösszetétel elemzése bioimpedancia módszer segítségével az adott terápia kezdetekor, majd 3-6 hónap múlva. Az adatok elemzésével követhető a testsúly, a testzsírszázalék és a visceralis obesitas mértékének változása. Ezzel egyidejűleg a HbA1c értékek alapján az anyagcsere-helyzet változását is felmérjük az egyes kezelések során.
Módszer: betegek mérése testösszetétel-mérő eszközzel, adatok elemzése
 

Az axilláris nyirokcsomó status az egyik legfontosabb fontos prognosztikai faktor az emlőrák esetében.  A világszerte alkalmazott sentinel nyirokcsomó biopsziával kapcsolatban azonbanaz évek során több kritika fogalmazódott meg.   Munkacsoportunk nagy beteganyagon évek óta alkalmazza az alacsony axilláris blockdissectiot ezek kiküszöbölésére. A vizsgálatokcélja az általunk alkalmazott eljárás klinikai vizsgálata melynél az onkológiai biztonság a morbiditás növekedése nélkül érhető el. Irodalmi és klinikai munka.

A reconstructios sebészet célja az emberi testen keletkezett hiányok pótlása. A saját anyaggal történő reconstructio hosszútávon jobb eredményt ad, azonban a műtéti eljárások gyakranbonyolultak, hosszú idejűek.  Megoldást jelenthet a saját zsírszövet eltávolítása után, kellő előkészítést követően annak visszajuttatása. Az eljárás alkalmazható elsősorban arc rejuvenációs technikaként is. A tanulmány célja különböző zsírnyerési eljárások, valamint zsírelőkészítési technikák összehasonlítása az eredmények függvényében. Irodalmi és klinikai munka.

Napjainkban  az emlőreconstructios műtétek között a hasi lebennyel történő helyreállítás gold standard műtétté vált.  Az eljárással elérhető rövid és hosszú távú eredmény is kiváló. Hátrányként hozható fel a műtét hosszúsága, valamint az, hogy nagy tapasztalatot igényel. A hasi lebenyek lebenyen belüli keringése a mai napig teljes körűen nem tisztázott.  A mikrokeringés további anatomiai feltérképezésével valamint annak fizilogiai vizsgálatával javítható lehet a lebeny keringése, valamint a műtéti idő is csökkenthető lehet. Irodalmi és kísérletes munka.

A daganatkialakulás környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatásának eredménye. A környezeti karcinogén hatások az egyéni érzékenységünk (ami genetikailag meghatározott) függvényében érvényesülnek. Humán eset-kontroll vizsgálatokban próbáljuk meg feltárni a külső karcinogén tényezők (táplálkozási, illetve környezeti expozíciók) és egyes genetikai faktorok (pl. metabolizáló enzimek, tumor szuppresszor gének, DNS reparációs gének allélpolimorfizmusai) közötti kapcsolatot.

E témán belül elsősorban a különböző típusú zsírsavak karcinogenezisre gyakorolt hatását, illetve egyes növényi eredetű kémiai anyagok (tiszta formában vagy különböző keverékekben /pl. étrendkiegészítők/) potenciális daganatmegelőző hatását vizsgáljuk. A vizsgálatok állatkísérletekben kémiai karcinogénekkel indukált vagy átoltott daganatokon történnek, az in vitro vizsgálatok pedig többek között génexpresszió-változásokat céloznak meg, valamint az apoptotikus vagy éppen sejtproliferatív hatást mérik, illetve epigenetikus markereket alkalmaznak (pl. DNS-metilációs mintázatok).

A karcinogenezis folyamatában részt vevő gének allélpolimorfizmusai, az e tekintetben fennálló egyéni eltérések jelentősen befolyásolhatják a daganatkialakulás kockázatát. Olyan újabb genetikai tényezőket igyekszünk azonosítani az allélmegoszlások daganatos és kontroll csoportok közötti összehasonlításával, amelyek egyéni daganatkockázatunkat befolyásolják.

A vastagbéldaganatok a második legfontosabb daganatos halálokot képezik Magyarországon. Olyan genetikai tényezőket igyekszünk azonosítani az allélmegoszlások daganatos és kontroll csoportok közötti összehasonlításával, amelyek e daganat kialakulásának kockázatát befolyásolják. A high-risk személyek vagy csoportok azonosítása segíthet ún. személyre szabott prevenciós programok kidolgozásánál, és így a vastagbélrák előfordulási gyakorisága a jövőben hatékonyabban csökkenthető.

Számos karcinogén hatású tényező nem okoz mutációkat a DNS-ben (nem genotoxikus), de hatását mégis az expozíció után hosszú idővel (akár a következő generációban) is kifejtheti. Mint az utóbbi időben egyre inkább bebizonyosodott, ebben nagy szerepe lehet az úgynevezett epigenetikus módosulásoknak, hatásoknak. A „gének feletti” öröklődés legismertebb mechanizmusa a DNS metilációs mintázatainak megváltozása, ami az érintett gének kifejeződésnek megváltozását eredményezheti. E témában különböző potenciálisan karcinogén (vagy ellenkezőleg, kemopreventív) anyagok hatását vizsgáljuk egyes gének metilációjára.

A genetikailag módosított élelmiszereknek elsősorban a potenciális karcinogén hatásait vizsgáljuk, in vitro (génexpresszió-változások, apoptózisra gyakorolt hatás), illetve állatkísérletekben (hosszú távú karcinogén hatás).

A kábítószer-fogyasztás/kábítószerhelyzet és az aktuális jogi környezet közötti kapcsolatot vizsgáljuk, a hazai szabályozást összevetve más országokéval valamint a magyarországi szabályozás időbeli változását, alakulását is elemezzük (pl. kriminalizálás vagy elterelési lehetőségek).

A rendszerváltozás óta a hazai joggyakorlatban folyamatosan fejlődik, pontosabbá válik az emberi élet jogi szabályozása. Az ide vonatkozó kérdések (pl. az eutanázia egyes formái) gyakran konkrét esetek, akár bírósági döntések kapcsán merülnek fel. Több esetben fordultak már az Alkotmánybírósághoz is egyes alapelvek tisztázása érdekében. A téma keretében ezen alkotmánybírósági döntések elemzését, vizsgálatát végezzük el.

A hazai piacon számos étrendkiegészítő készítmény kapható. A jelenlegi szabályozás azonban meglehetősen szűk körben engedélyezi, hogy ezen készítményeknek a gyártó (vagy forgalmazó) egészségi hatásokat tulajdonítson. A hihetetlenül szerteágazó piacon kapható termékek közül jó néhány rászolgál a tudományos érdeklődésre, mert olyan anyagokat tartalmaz, amikről betegségmegelőző hatásokat írtak le. Jelen téma keretében egyes étrendkiegészítők – vagy azok bizonyos hatóanyagai – karcinogenezisre gyakorolt molekuláris szintű hatásait vizsgáljuk in vitro és állatkísérletekben.

A hazai roma közösségek egészségi állapota az eddigi vizsgálatok szerint sokkal rosszabb, mint a többségi populációé. A vizsgálatok azonban számos betegség tekintetében nem adnak pontos képet a halálozási/megbetegedési viszonyokról, illetve a romák nem minden csoportjára nézve vannak adataink. Jelen téma keretében a Somogy-, Baranya- és Tolna megyei roma népesség egészségi állapotát, illetve annak főbb determinánsait vizsgáljuk.

A roma népesség egészségi állapotának javítása elsősorban a gazdasági-szociális elmaradottság felszámolásán keresztül érhető el. Emellett nagy szerepe van az egészségre vonatkozó ismeretek bővítésének, illetve az egészségmagatartás megváltoztatásának. Ilyen projektek kidolgozásában és végrehajtásában való részvételre kínálunk lehetőséget.

Részvétel különböző iskolai, munkahelyi és egyéb színterekben végzett egészségnevelési programokban, azok kidolgozásától kezdve (szükségletek felmérése, képzési anyag összeállítása) a programok gyakorlati végrehajtásáig.

A környezeti eredetű genotoxikus anyagok és mutagének kimutatására alkalmas sejtszintű módszer gyakorlatilag bármilyen környezeti elemből származó minta, bármilyen eukarióta sejten történő vizsgálatát lehetővé teszi. A módszer a DNS egy-, vagy kétszálas töréseit képes detektálni tárgylemeznyi agarózgélre felvitt sejtszuszpenzió és mikroelektroforézis segítségével. A fluoreszcens festés és -mikroszkóp, valamint a számítógépes képanalízis segítségével az egyes sejtekről felvett mérések statisztikailag feldolgozhatók.

A Kárpát-medence termál- és gyógyvizeinek szervesanyag-tartalmát frakcionálás után biológiai tesztekben vizsgáljuk. Eddig a gyógyhatást pusztán a szervetlenion-tartalomhoz kötötték, azonban ennek mindmáig semmilyen bizonyítéka nincs. Lehetőségeinkhez mérten megpróbáljuk a töményített szerves frakciók viselkedését feltárni, hatékonyságát állatkísérletben, toxicitását ökotoxicitási és genotoxicitási vizsgálatokban tisztázni. Kutatásainknak irodalmi előzménye nincs, így teljesen új témának tekinthető.

Élelmiszerszínezékeket széles körben alkalmaznak az élelmiszeriparban. Egyes mesterséges színezékek esetén felmerült a hiperaktivitás, a figyelemzavar és a daganatok kialakulásában betöltött kockázatnövelő szerep, azonban a területen még számos bizonytalanság található. A mesterséges élelmiszerszínezékeket vizsgáló tanulmányok átfogó elemzése meta-analízise a téma. A munka főleg adatbázisok elemzéséből áll.

A táplálkozási szokások kialakulásában a gyermekkorban szerzett tapasztalatok fontosak. A megszerzett tudás elsősorban a családtól, másodsorban az iskolai neveléstől és az egyéb külső hatásoktól (barátok, reklámok) függ. A felsorolt tényezők hatásait elemezzük az iskolások táplálkozására és ezen keresztül a várható egészségi állapotukra. A munka kérdőívek tervezéssel kezdődik, majd ezek feldolgozása következik.

Társtémavezető: Dr. Ajtay Zénó, klinikai főorvos

Szívműtéteket követően a betegek egy jelentős kisebbségénél figyelhetők átmeneti vagy tartósabb neurológiai tünetek illetve kognitív zavar. Az eddigi kutatások alapján vitatott, hogy mely tényezők jelzik előre a műtét követő kognitív zavarokat. Az azonban egyértelmű, hogy a kognitív zavar felismerése és kezelés nagymértékben befolyásolja a szívműtött betegek életminőségét.
Vizsgálatainkban azt szeretnénk pontosabban meghatározni, hogy mely kognitív működések zavarai érzékenyebbek a szívműtét hatására. Hogyan változnak a műtétet követő kognitív zavarok és ezek mennyire befolyásolják az életminőség egyes aspektusait.
 

Társtémavezető: Dr. Fülöp Gábor, klinikai főorvos

A II. típusú cukorbetegség és a depresszió közötti összefüggést több szinten is leírták az elmúlt évtizedek kutatásai. A vércukorszint és a depressziós tünetek szintje közötti korreláció hátterében a kutatások több ok-okozati összefüggést is valószínűsítenek. A legkézenfekvőbb kapcsolat abból adódik, hogy a cukorbetegség súlyossága és annak következményei összefüggésben állnak az erre adott pszichés (depressziós) reakcióval. Arra is van azonban bizonyíték, hogy mindkét betegség fontos kockázati tényezőjének tekinthető a krónikus stressz. Az is elképzelhető, hogy a két betegségnek részben hasonló genetikai háttere van.
Kutatásunk első lépésében a depresszió gyakoriságát mérjük fel II. típusú cukorbetegek körében, összehasonlítjuk a néhány gyakrabban használt depresszió kérdőív sajátosságait ebben a betegpopulációban. Megvizsgáljuk a cukorbetegség és a depresszió súlyossága, illetve a betegek alkalmazkodása, terápiás együttműködése és életminősége közötti összefüggést.
 

A krónikus betegek gondozásában a beteg adherenciájának meghatározó fontossága van. Az irodalmi adatok alapján a  2-es típusú cukorbetegek együttműködésében számos probléma mutatható ki, ami nagymértékben befolyásolja a gondozás eredményességét. Ezeknek a tényezőknek a megismerése, a felmerülő problémákra kidolgozott orvos-beteg együttműködési technikák javíthatnak a jelenlegi helyzeten.
(A tudományos munka: - retrospektív adatelemzés háziorvosi praxis, klinikai     szakrendelő betegei körében, irodalom kutatás, orvos-beteg kommunikációs módszerek adaptálása).

Társtémavezető: Prof. Dr. Figler Mária, egyetemi tanár

A gyulladásos bélbetegségek hátterében a klasszikus pszichoszomatikus orvoslás markáns pszichológiai okokat feltételezett. Az empirikus kutatásokon alapuló korszerű megközelítések alapján bár a stressz és a depresszió gyakran megfigyelhető a gyulladásos bélbetegek körében, ez azonban inkább következménye a súlyos organikus betegségnek. Az elmúlt évtizedekben kialakult pszichoneuroimmunológiai megközelítés a depressziós és a gyulladásos betegségek kapcsolatát új perspektívába helyezi: a depressziós állapot és a krónikus stressz hatással van az immunműködések szabályozására, másrészt a gyulladás során termelődő citokinek idegrendszeri hatásaként gyakran figyelhető meg depresszió szerű állapot, ún. „sickness behavior”.
Kutatásunkban a gyulladásos bélbetegségek megfelelő indikátorainak és a depresszió megfelelő mérőeszközeinek kiválasztását követően a depresszió és a gyulladásos aktivitás kapcsolatát hosszabb távon egy követéses vizsgálat keretében szeretnénk vizsgálni.
 

A Magyar Terápiás Konszenzus Konferencia ajánlásai tartalmazzák a különböző kardiovaszkuláris kockázattal rendelkezők számára javasolt terápiás ajánlásokat.       A lipid célértékek elérése kiemelt fontosságú ezekben a betegekben. Nemzetközi adatok és hazai vizsgálatok adatai jelzik az elmaradást a célértékek vonatkozásában.    Saját beteganyag (háziorvosi vs. szakrendelői gondozottak) felmérése, az adatok összevetése után a felmerülő problémák gyakorlati megoldására keresünk megoldást.
(A tudományos munka: - retrospektív adatelemzés háziorvosi praxis és klinikai     szakrendelő betegei körében, irodalom kutatás, orvos-beteg kommunikációs módszerek adaptálása).

A 2-es típusú cukorbetegek gondozását az MDT módszertani ajánlása és a Háziorvosi Hatásköri Lista az alapellátás kompetenciájába sorolja. A gondozás elmélete és gyakorlata között esetenként jelentősek az eltérések. A leggyakoribb problémák felderítése mellett a gondozás folyamat elemzése révén keresünk válaszokat és megoldásokat a felmerülő kérdésekre.     
(A tudományos munka: - folyamat elemzés, audit, gondozási módszerek adaptálása).

Az elmúlt évtizedek intenzív gerontológiai kutatásainak keretében az öregedés pszichoszociális összefüggései is egyre nagyobb figyelmet kaptak. Sokszorosan megerősített tapasztalat, hogy az idősek többsége jól alkalmazkodik a helyzetében és a testi állapotában bekövetkezett változásokhoz, életminőségét, pszichés állapotát meglepő stabilitás jellemzi.
Kutatásunkban az szeretnénk vizsgálni, hogy egy átfogó biopszichoszociális modellben mely tényezők befolyásolják leginkább az idős emberek mindennapi testi és szellemi aktivitását.
 

Az onkológiai betegségek gyógyítási lehetőségeiben hatalmas előrelépések történtek az elmúlt évtizedekben. A betegek kilátásainak javulása ellenére azonban a rákos betegségekkel történő együttélés jelentős stresszt jelent az érintettek számára. Az onkológiai betegek életminősége nagymértékben azon múlik, hogyan tudnak a betegség okozta stresszel megküzdeni. Az elmúlt évtizedek orvosi pszichológiai kutatásainak meghatározó témája volt a megküzdési folyamatok hatása a rákos betegek pszichoszociális helyzetére. Az utóbbi időszakban egyre nagyobb figyelmet kap, hogy az egyéni megküzdési folyamatokon túl, meghatározó jelentőséggel bír a társas támogatás és a kapcsolati szintű megküzdés.
Kutatásunkban azt szeretnénk tisztázni, hogyan függ össze az egyéni és a kapcsolati megküzdés és azok kölcsönhatása hogyan befolyásolja a betegek pszichés állapotát és életminőségét.
 

Társtémavezető: Dr. Ajtay Zénó, klinikai főorvos

Szívműtéteket követően a betegek kardiológiai állapotában többnyire jelentős javulás következik be. A betegek szomatikus állapotának, tüneteinek és terhelhetőségének javulását azonban gyakran nem követi szorosan pszichés és szociális helyzetük fejlődése.
Vizsgálatunkban a szívbetegek életminőségének változását szeretnénk nyomon követni, illetve azt megérteni, hogy milyen tényezőkön múlik a műtétet követően a betegek élettel való elégedettségének és szociális aktivitásának változása.
 

A szisztémás sclerosis egy szisztémás autoimmun betegség, melynek egyik jellegzetessége a bőr − kezdetben ödémás, később fibrotikus − megvastagodása, majd fokozatos elvékonyodása. A módosított Rodnan féle bőrpontszám egy nemzetközileg elfogadott, egyszerű fizikális vizsgálat, mely a sclerodermás betegek követésében és prognózisának felállításában döntő fontosságú. Korábbi kutatásaink során kifejlesztettünk egy ‒ a módosított Rodnan féle bőrpontszámhoz hasonló ‒ módszert, mely révén a betegek is képesek megítétlni a bőrvastagodás, illetve vékonyodás mérétkét egy önkitötltős kérdőív segítségével. Egy kérdőív akkor vállik érvényessé (validdá), ha az ún. igazságát (truth), elkülönítő képessékét (discirimination) és használhatóságát (feasibilty) tudományos módszerekkel bizonyították. Kutatásunk célja ezen kérdőív teljeskőrű validálása.

Társtémavezető: Dr. Vermes Csaba, egyetemi docens

A műtéti korrekció harapásmintázatra gyakorolt hatásának pre- és posztoperatív vizsgálata fiatalkori idiopátiás gerincdeformitásokban, a változások 3-dimenzionális modellezése segítségével, fogászati CT vizsgálat alapján. A munka a Fogászati Klinikával való szakmai együttműködésben történik.

Az utóbbi évtizedben a képalkotó eljárások dinamikus fejlődésének lehettük tanúi, melyet jelentős mértékben támogatott a nagy számítási teljesítménnyel bíró számítógépek széleskörű elérhetősége. Ez a fajta fejlődés természetesen nemcsak mennyiségi szinten éreztette hatását, hanem bővült mind az adatfeldolgozási módszerek, mind pedig a vizsgálható jelenségek köre is. A TDK munka keretén belül két összetett  MR képfeldolgozási eljárást szeretnék bemutatni, a voxel-alapú morfometriát vagy röviden VBM-et és a funkcionális MRI-t, valamint  ezek különféle felhasználási módjait a neuropszichológia különböző területein. Mind az fMRI, mind pedig a voxel-alapú morfometria egy komplex, több lépcsős statisztikai eljárás.  A munka során ezeket a komplex eljárásokat, valamint a tudományos  kísérletetek  megtervezésének általános módszereit lehet elsajátítani. 

Klinikai-epidemiológiai munkáink a szisztémás sclerosis, a gyulladásos izombetegségek és a szisztémás lupus erythematosus prognózisának vizsgálatára illetve a betegség aktivitás valamint szervi károsodás megítélésére terjednek ki. Az életminőség és életkilátások mérésének lehetőségei kötőszöveti betegségekben, valamint új eljárások kidolgozása szintén a kutatási tevékenységünk részét képezi. További célunk a kötőszöveti betegségek prognózisának vizsgálata, új prognosztikus markereket keresünk, amelyekkel az egyes szervi tünetek kimenetelét az eddiginél jobban előre lehet jelezni.

A szisztémás kötőszöveti betegségek számos szervrendszert érinthetnek, a betegek mortalitása szempontjából azonban a belső szervi manifesztációk a meghatározóak. Kutatásaink célja a kölönböző belsőszervi ‒ elsősorban pulmonális, cardiális, gasztrointesztinális és renális ‒manifesztációk gyakoriságának, súlyosságának, és lefolyásának értékelése a különböző szisztémás autoimmun kórképekben (pl. szisztémás sclerosis, szisztémás lupus erythematosus, polimyositis stb.). A klinikai, laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményenk összesítése mellett önkitöltős betegkérdőívekből nyert adatokból dolgozunk.

Az antinukleáris antitestek a szisztémás sclerosisban szenvedő betegek közel 100%-ában kimutathatók. Ezen autoantitestek, bár önmagukban nem jelentenek betegséget, jelentős szerepük van a scleroderma diagnóziásának felállításában, a betegség alcsoportba történő besololásában, a kórjóslat megállapításában, illetve egyes un. ovarlap betegségek kimutatásában. Pl. az Scl-70 autoantitestek jelenléte a diffúz cután systémás szclerosis jelenlétét, valamint súlyos intersticiális tüdőbetegség és perifériás vaszkuláris károsodás kialakulásának veszélyét jelzi; az anti-PM-Scl antitestek jelenléte inkább a limitált cután subtipusra jellemző, és myositis overlap jelenlétét jelezheti. Kutatásunk célja a klinkánkon gondozott szisztámás sclerosos betegek klinikai, epidemiológiai és immunszerológiai adatainak összesítése és elemzése további prognosztikai tényezők megállapítása céljából.

A szisztémás autoimmun betegségek kezelésekor a betegség aktivitás mérétékének megállapítása döntő jelentőségű. A szisztémás sclerosisban esetében ez különösen nehéz, mivel a betegség számos szervrendszert érint. Az Európai Scleroderma Kutató Csoport (European Scleroderma Study Group) kidolgozott egy aktivitási indexet szisztémás sclerosisos betegek számára, melyet tovább fejlesztettünk és egy új scleroderma aktivitási indexet hoztunk létre. Kutatásunk célja ezen aktivitási indexek tanulmányozása és validálása, klinikai- és laboratóriumi paraméterek, valamint a betegek által kitöltött kérdőívek segítségével.

A szisztémás sclerosis egy szisztémás kötőszöveti betegség, mely a belső szervek mellett, a bőrt és a mozgásszerveket is súlyosan károsítja, így jelentősen rontja a betegek életminőségét. Célunk egy összetett, bőr és mozgásszervi károsodási index létrehozása, illetve validálása, mely alkalmasak a betegek állapotának felmérésére és követésére. További célunk a szükséges tesztek (pl. Hand Mobility in Scleroderma, Manual Muscle Test 8, Mouth Handicap in SSc) validálása. A klinikai, laboratóriumi és eszközös vizsgálatok eredményeinek összesítése mellett önkitöltős betegkérdőívekből nyert adatokból dolgozunk.

A krónikus betegségek megjelenését számos környezeti tényező befolyásolja. A születés évszaka és egy adott betegségre való hajlam közötti összefüggés régóta ismert. Előzetes vizsgálatunk a Spondylitis ankylopeticara való hajlam és a születés évszaka között összefüggést mutatott ki. A téma célja, hogy a betegség kialakulásának és a környezeti tényezőknek a kapcsolatát vizsgálja egyéb autoimmun és reumatológiai betegségekben.

Társtémavezető: Dr. Hárságyi Ágnes, reumatológus

A differenciáldiagnosztikát segítő fizikális módszerek és kérdőívek alkalmazásával vizsgáljuk azok szenzitivitását és specificitását a különböző gerincbetegségek esetében. Az Aktív Hullám Fizioterápia vezető főorvosával együttműködve végezzük a vizsgálatokat.

Elsősorban szisztémás sclerosisos és SLE-s betegek laborértékeinek, a gyulladásos aktivitásával összefüggő laboratóriumi paramétereit vizsgáljuk, valamint, hogy a klinikai gyakorlatban ezek mennyire alkalmazhatók követésre.

Társtémavezető: Dr. Gulyás Katinka, rezidens orvos

Az idiopathiás gyulladásos myopathiák diagnosztikájában fontos EMG, szövettani vizsgálatok és a klinikai kép finomabb, részletes összefüggéseit vizsgáljuk.

A scleroderma változatos kórkép. A jól ismert egyes alcsoportok nagyon különböznek a betegség lefolyásában és kimenetelében is. Azonban az egyes alcsoportokon belül is a diagnosztikus módszerek finomodásával és a kezelési elvek fejlődésével javíthatóak a túlélési mutatók annak ellenére, hogy továbbra sincs olyan bevállt eszköz a kezünkben, amiről ki lehetne jelentkeni, hogy a scleroderma kezelésében hatásos volna. Ezen összefüggések vizsgálatáról szól a kutatási tevékenység, elemezve a centrumunk több mint 15 éves gondozott beteganyagának változásait.

A szisztémás vasculitisek a szisztémás autoimmun kórképek egy olyan csoportja, mely változatosságával és időnkénti kifejezetten nehéz differenciáldiagnosztikai lehetőségeivel még az autoimmunitáson belül is külön felkészültséget igényel. A hétköznapi gyakorlatban időd és energiát szánva rá azonban az egyik legizgalmasabb feladatot jelenti a klinikusnak. Eddigi tapasztalatok összegzése és elemzése volna a kutatási tevékenység központi eleme, amiből hétköznapi munkavégzés számára is fontossággal bíró adatok volnának nyerhetőek – sok munkával.

A psoriasis vulgaris gyakori betegség, az európai populáció 1-3%-t érinti. A betegségben 10-20% gyakorisággal mozgás szervi érintettség, arthritis psoriatica alakul ki. A kórkép gyulladásos bélbetegséggel, uveitissel való kapcsolata jól ismert. Számos komorbiditás megjelenésével is számolni kell, így az elhízás, köszvény, cardiovascularis megbetegedések a leggyakoribbak.
Klinikánkon több száz psoriasisos beteget gondozunk. Klinikai-epidemiológiai munkánkban az arthritis psoriatica típusainak, a mozgás szervi érintettség fajtáinak gyakoriságát vizsgáljuk, nagy hangsúlyt téve a komorbiditások meglétére. A cél a különböző manifesztációk gyakoriságának, súlyosságának, és lefolyásának értékelése.  Az éveken át tartó kezelések nyomon követésével választ keresünk a betegek hosszú távon való gondozásában az optimális terápia kiválasztására.

A szisztémás autoimmun betegségek egyik első tünete lehet a mozgásszerveket érintő tünet, panasz. Az izmokat, inakat, ízületeket, csontszerkezetet érintő elváltozások azonosítása sokszor a differenciál diagnózisban is segíthet. Ezek feltérképezése a várható mozgásszervi károsodások prognózisában, és ezeket megelőző terápiák kiválasztásában is fontos. Kutatásunk célja a beteg fizikális vizsgálata során észlelhető jellegzetes eltérések, képalkotó vizsgálatok (rtg, ultrahang, CT, MR, szcintigráfia) eredményei alapján mozgásszervi prognózis megítélése.

Genetikai hajlam és provokáló környezeti tényezők együttesen sok emberben vált ki subklinikus zavart az immunrendszer működésében, melyek jól detektálhatóak. Tekintettel arra, hogy tapasztalati tényként az autoimmun kórképek a korai stádiumban kezelhetőek jól, ezért alapvető a betegségek minnél korábbi felismerése. A korai esetek csak egy kisebb részéből fog végül is definitív szisztémás autoimmun kórkép kifejlődni. Vizsgálatunk tárgya olyan klinikai és laboratóriumi jellemzők keresése volna, melyek segítségével korán fel lehetne ismerni a szitémás autoimmun betegségben szenvedőket, s ezek közül kiválasztani azokat, akik kezelését is meg kell kezdeni.

A tudat filozófiai megközelítésének rövid áttekintése.
A természettudományos megközelítés kezdetei.
Az un. mind-body probléma.
A modern természettudományos eredmények.
 

Az akut kardiovaszkuláris események, beleértve az akut myocardialis infarktust, arrhytmiákat, heveny szívelégtelenséget, aortadissectiot és vénás thromboemboliát, jelenleg vezető okai a nem fertőző halálozásnak. Megjelenésük lehet drámai, tüneteik azonban gyakran aspecifikusak (mellkasi fájdalom, fulladás, vérnyomásesés), hasonló formában jelentkezhet bármelyik betegség. A prehospitális diagnosztika és terápia korlátozott eszköztárral (fizikális vizsgálat, EKG, vérnyomásmérés) rendelkezik, ugyanakkor meghatározó (életmentő) a beteg további sorsa szempontjából. Definitív terápia kevés kivételtől eltekintve – egyes ritmuszavarok, akut myocardialis infarktus thrombolysise – csak kórházban történhet, ezt általában meg kell előzze speciális diagnosztikai eljárás, amely történhet egy ülésben is a terápiával.

A designer drogok szintetikus vegyületek, melyek hatásspektruma közel azonos már ismert, a fogyasztók által kedvelt illegális szerekkel. Csoportosításuk hatásspektrum alapján történik. Fogyasztásuk éveken keresztül legális volt, azonban egy kormányrendeletben, az úgynevezett „C-listában” szerkezeti tiltást vezettek be, mely által többségük illegálissá vált. Népszerűségüknek és a potenciális fogyasztók körében kevéssé ismert veszélyeknek köszönhetően a Sürgősségi Osztályokon növekvő esetszámmal találkozunk. Ennek köszönhetően az akut toxicitás klinikai képéről rendelkezünk már tapasztalattal, ugyanakkor továbbra is csekély adat hozzáférhető a krónikus szerhasználat szervezetre gyakorolt hatásairól.

Akut coronaria szindróma gyanúval kórházba érkező beteg az elsődleges anamnézisfelvétel és állapotfelmérés alapján három csoportba kerülhet, melyek meghatározzák további sorsát: ST-elevációs myocardialis infarctus, ST-elevációval nem járó akut coronaria szindróma (NSTEMI), valamint valószínűtlen akut coronaria szindróma. Amennyiben a beteg elsődleges diagnózisa helyesnek bizonyult, a laboreredmények (Troponin-I/-T) ezt rövid időn belül megerősítik, megkezdődhet az ellátás, melynek ajánlott menete napjainkban is folyamatosan változik, köszönhetően a kutatások eredményinek. A megkezdett gyógyszeres kezelés mellett (pl. oralis antithromboticum, statin, ß-blokkoló, ACEI/ARB) a kórházi és hazabocsátást követő halálozásra vonatkozó rizikóbecslés a legfontosabb a kezelési stratégia szempontjából. A jelenleg legelfogadottabb Grace-pontrendszer egyszerűen mérhető/vizsgálható adatokat – mint a kor, szívfrekvencia, szisztolés vérnyomás, szérum-kreatinin, Killip-osztály, ST-depresszió, emelkedett necroenzimek, valamint a keringésleállás ténye – figyelembe véve sorolja a betegeket magas, közepes, illetve alacsony rizikójú kategóriába. Eszerint javasolja sürgős, korai (<72h) vagy halasztható (elektív) invazív stratégia követését. Ugyanakkor emellett több más, nemzetközileg is elfogadott osztályozási és kezelési stratégia létezik egymással párhuzamosan, melyek összehasonlító analízise előmozdítaná a betegellátást.

A placebo hatás az orvosok és a laikusok körében is közismert és nagy érdeklődéssel övezett jelenség. Az utóbbi évtizedekben azoknak a kutatásoknak a száma is megsokszorozódott, amelyek a placebo hatás mértékét és működési mechanizmusait az evidencia-alapú orvostudomány eszközeivel igyekeznek feltárni. Mára már jó néhány adat igazolja, hogy többek között a szívelégtelenség, a gyomorfekély, a Crohn-betegség, az asztma, a Parkinson-kór, a depresszió vagy éppen a hétköznapi meghűlés egyaránt jól reagál a placebo kezelésekre. Mindezek ellenére arról, hogy pontosan mit is nevezünk placebo hatásnak, és hogy a placebo hatás miként van jelen a mindennapi orvoslás keretei között, még mindig ellentmondásos nézetek élnek a köztudatban. A TDK kutatási program elsősorban ezekre a kérdésekre helyezi a hangsúlyt, illetve az ezekből eredő etikai megfontolásokra.

Társtémavezető: Dr. Nagy Tamás, egyetemi adjunktus

A bipoláris-affektív tünetegyüttes előfordulása hazánkban mintegy 1.2 %-ra tehető. A hangulatstabilizáló kezelésben a lítium gyakran használt gyógyszer, bár a hatásmechanizmusáról több elmélet is létezik. Így például, a lítium hatásosan gátolja a foszfoglükomutáz enzimet (PGM). Ez az enzim, a glükóz-1-foszfát (Glc-1-P) és a glükóz-6-foszfát (Glc-6-P) közötti reverzibilis reakciót katalizálja, a glikogén és galaktóz metabolizmusok alapvető enzime. Működéséhez magnéziumra van szükség, amit a lítium leszorit.
Érdekes módon, a PGM enzim zavarai az intracelluláris kalcium szabályozás megváltozását okozhatják. S. cerevisiae modellben korábban igazoltuk, hogy a PGM enzimet lítiummal gátolva jelentősen megemelkedtek a sejtek kalcium raktárai, ugyanakkor a sejtek stimulálásra adott kalcium válasza viszont lecsökkent. Jelen kutatásban azt vizsgáljuk, hogy mi lehet az összefüggés a PGM gátlás okán létrejött metabolikus változás, és a kálcium szabályozás között? Elméletünk és előzetes eredményeink alapján az endoplazmás retikulumnak és bizonyos fehérje poszt-transzlációs folyamatoknak döntő szerepe lehet.

Társtémavezető: Dr. Osváth Péter, egyetemi docens

A lítium az egyik legrégebben használt gyógyszer, a bipoláris-affektív pszichiátriai kórkép hatásos kezelési módja mind a mai napig. Azonban hatásmechanizmusa nem teljesen feltárt, ezért az sem egyértelmű, hogy miért reagálnak bizonyos betegek jól (lithium responder), míg mások kevésbe jól (lithium non-responder) lítium kezelésre. Irodalmi adatok és saját korábbi in vitro kísérleteink arra utalnak, hogy a lítium gátolja a foszfoglükomutáz enzimet (PGM).  Ez az enzim, a glükóz-1-foszfát (Glc-1-P) és a glükóz-6-foszfát (Glc-6-P) közötti reakciót katalizálja. A sejtek által felvett galaktóz fő metabolikus útvonalának része a PGM, aktivitása nélkül a galaktóz csak nehezen használható fel a glikolízisben.
Mivel jelentős mennyiségű galaktóz forrás szinte kizárólag tej és tejtermékekben van, kutatásunkban arra keressük a választ, van-e összefüggés a tejfogyasztási szokások és a lítium terápia hatékonysága között. Továbbá, kísérleti állatmodellben megvizsgáljuk a lítium hatását különböző mennyiségű galaktózt/glükózt tartalmazó tápanyagok fogyasztása esetén.  

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd, klinikai szakorvos

A gasztrointesztinális endoszkópia minőségi mutatóinak kidolgozása az utóbbi évek eredménye. Ezen faktorok befolyásolják az endoszkópos vizsgálatok eredményességét és a beteg biztonságot. A malignus / premalignus folyamatok felismerése az endoszkópos vizsgálatok egyik fő célja, ezen állapotok néhány százalékban azonban endoszkópia során azonban rejtve maradnak. A minőségi mutatók ismerete, folyamatos ellenőrzése felderítheti azokat a tényezőket, melyek változtatása a vizsgálatok kimenetelét javítja. A beavatkozások szövődményeinek figyelése, követése a minőségi endoszkópia másik kulcs kérdése. A minőséget jelző indikátorok elemzése a klinikai kutatás fő célkitűzése.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd, klinikai szakorvos

Az endoszkópos retrograd cholangiopancreatographia az egyik legmagasabb szövődményrátájú endoszkópos beavatkozás. A szövődmények kialakulásában betegfüggő és beavatkozás függő faktorok játszanak szerepet. Különböző kanülálási technikák, nem szteroid gyulladáscsökkentők és pancreas stent alkalmazásával a pancreatitis kockázata csökkenthető. A klinikai kutatás célja ezen faktorok prospektív elemzése beteganyagunkban.
 

A szisztémás sclerosis egy szisztémás autoimmun kórkép, melynek patogenezisében három tényező szerepel: kiterjedt fibrosis a bőrben és a belső szervekben, a kiserek nem gyulladásos, obliteratív vasculopathiája és kóros immunológiai aktiváció specifikus autoantitest-képződéssel. A különböző folyamatok különböző mértékben jelentkeznek az érintett betegekben, ezért a klinikai kép és a kórlefolyás igen változatos. A betegek egy részében a We és CRP emelkedés a betegség aktiválódását jelzi, a CRP emelkedés saját beteganyagunkban rossz prognosztikus tényezőnek is bizonyult.
A kutatásunk célja további akut fázis fehérjék fehérjék (alpha2-HS glycoprotein = AHSG, pentraxin 3,  haptoglobin,  fibrinogen,  serum amyloid A,  serum amyloid P component= SAP,  alpha-2  macroglobulin) vizsgálata szisztémás sclerosisos betegeinkben, valamint a különböző klinikai paraméterekkel (tüdőérintettség, szívérintettség, gastrointestinális érintettség, laborparaméterek) való összevetése.

A Raynaud-kór egy viszonylag gyakori kórkép, a lakosság mintegy 5-8 százalékát érinti, a betegek háromnegyede nő. Az esetek kis százalékában szisztémás autoimmun kórképekkel társulhat. Az angol nyelvű Raynaud’s Condition Score kérdőív a Raynaud jelenség egyénre kifejtett össz hatását méri (pl. napi Raynaud attackok száma, súlyossága, időtartama). Ennek segítségével azonosítani lehet a súlyosabb eseteket, akik esetlegesen agresszívabb értágító kezelést igényelnek, feltételezhetően megbízhatóan követni lehet egy már beállított kezelés hatékonyságát.
Kutatásunk célja az angol nyelvű kérdőív magyar nyelvre adaptálása és validálása, illetve tesztelése a különböző Raynaud szindrómában szenvedő betegcsoportokon, illetve a későbbiekben további biomarkerek meghatározását is tervezzük (döntően endothel aktivációs markerek), amelyeknek a szintjét tanulmányoznánk a Raynaud jelenség súlyosságának függvényében.

Az orvosképzés számos, részben specifikus stresszel járó folyamat, mely a medikusok jóllétét, tanulmányi teljesítményét és pályaszocializációját egyaránt befolyásolja. Az érzelmi zavarok – szorongás, depresszió, alkalmazkodási zavarok és következményeik – megelőzését segíti a képzés kockázatainak felismerése és megfelelő stresszkezelő technikák, vagy más intervenciók alkalmazása. Az orvosi szocializáció kihívásai kölcsönhatásban állnak a medikusok életszakaszából fakadó megterhelésekkel. A kutatási téma egészségpszichológiai nézőpontból vizsgálja a hallgatók kockázati tényezőit, a stresszcsökkentés és a prevenció lehetőségeit.

Az orvoslás korszerű, bio-pszicho-szociális paradigmája, az egészségpszichológiai szemlélet térnyerése nagy figyelmet fordít a szomatikus betegségek kialakulásában szerepet játszó pszichológiai tényezőkre, például a beteg életének stresszoraira, viselkedésének és személyiségének sajátosságaira (érzelmi munkamódok, megküzdés stb.). A stressz hatásainak enyhítése, a kockázatok csökkentése, az egészségtudatos életmód elősegíti a betegégek megelőzését. Hatékony stresszkezelés és viselkedésváltoztatás kialakult betegségek esetén is jelentősen javíthatja az életminőséget, kedvezőbbé teszi a lefolyást, jobb prognózist és hatékonyabb terápiát eredményez. A kutatási téma klinikai szakterületeken vizsgálja a fenti tényezők szerepét és összefüggéseit.

A rendszeres fizikai aktivitás kedvező hatásai a hypertonia vonatkozásában mind a prevencióban, mind manifesztálódott hypertonia esetében érvényesülnek. Kutatásunk során felmérjük, hogy a praxishoz tartozó sportolók között kiknél diagnosztizálható hypertonia, összefoglaljuk állapotfelmérésük, gondozásuk legfontosabb elemeit, gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelésüket. Kitérünk arra is, hogy a hypertonia súlyosságától függően milyen jellegű sportágak engedélyezhetők. Különös figyelmet fordítunk a gyógyszeres kezelés során az aktuális doppinglista tartalmára.

A hypertrigliceridaemia  harmadik leggyakoribb oka  pancreatitis kialakulásának.
A vizsgálat célja Az elmúl évek során apheresis kezelésben részesült pancreatitises betegek kórtörténetének feldolgozása., a betegség familiaritásának feltérképezése. Szezonalitás, és recidívák felmérése.
 

Haemophiliás betegek a szubsztitúciós kezelésnek két módja van az on demand kezelés, valamint a profilaxis. A profilaktikus kezelés megtervezése korábban a beteg testsúlya alapján történt. Az egyénre szabott kezelés megtervezése farmakokinetikai vizsgálatok alapján történik. Minden esetben fontos a völgyérték meghatározása. Az egyénre szabott profilaxis bevezetése után a beteg vérzéses epizódjainak követését végezzük. Cél a vérzésmentes betegség, így a további szövődmények kialakulása nagy vérzések elkerülhetőek.
A vizsgálat célja a betegek valós farmakokinetia eredményének összehasonlítása az előzetesen kiszámított (kalkulált)  paraméterekkel.
 

 
Prevenció és Kuració egymástól elválaszthatatlan tevékenységek. Bölcs Tanáraink szerint az egészségnevelést már a gyermek megszületése előtt kellene elkezdeni.
Tudatos gyermekvállalás mellett a csecsemő- és kisdedkori időszak a legfontosabb a betegségek megelőzése, a jó somato-mentalis fejlődés, az anyatejes táplálás, majd egészséges táplálás és a jól kialakított életmódbeli szokások szempontjából. Ezek járulhatna egy egészséges fiatal-, felnőttkor és időskor megélhetéséhez.
Praxisunkban nagy súlyt fektetünk a gyógyítás mellett a megelőzésre és az egészség megőrzésére.

Szeretnénk feltárni egy sejten belüli új mechanizmust, 
mely képet adhatna a nukleáris lokalizációjú PARP-1 citoplazma felé 
közvetített hatásáról. A kísérletes téma középpontjában jelenleg a 
PARP-1 fehérje és a PJ-34 Parp-inhibítor citoprotektív 
hatásmechanizmusának vizsgálata áll oxidatív stressz indukálta 
sejthalálban. A PARP-1 alapvetően az egyes szálú DNS hibák
kijavításában játszik szerepet. Bár a PARP-1 egy nukleuszban 
elhelyezkedő enzim, azonban ezen kívül a citoplazmából, 
mitokondriumból irányuló sejthalál útvonalakra is hatással van. A 
PARP-1 aktiváció növeli a citoplazmatikus mitogén aktiválta protein 
kinázok (MAPK) szintjét oxidatív stressz körülményeknek kitett 
sejtkultúrában, mely sejthalált indukál egy eddig nem ismert 
mechanizmuson keresztül.
A meghirdetett témán keresztül a hallgatók megismerkedhetnek a 
mindennapi laboratóriumi munkával,megtanulhatják az alapvető 
laboratóriumi módszereket (sejttenyésztési technikák,mikroszkópos 
technikák és festések, sejtfeltárás, western blott és más fehérje 
kimutatási módszerek,stb.).

A zsírszövet egy endokrin szerv mely számos hormont (pl. leptin, adiponektin, rezisztin stb.) és citokint (pl. TNF-α, MCP-1, IL-6 stb.) termel, melyek révén többek között a szövetek inzulin érzékenységét is befolyásolja. Az elhízás talaján kifejlődő szöveti inzulin érzékenység csökkenése, az ún. inzulin rezisztencia a 2. típusú diabétesz és a kardiovaszkuláris betegségek egyik jelentős rizikófaktora.
A lizofoszfatidsav (LPA) egy olyan lipid mediátor mely sejtfelszíni és nukleáris receptorain keresztül számos fiziológiás folyamatot szabályoz, többek között a sejtek proliferációját, differenciációját, migrációját és túlélését. A legfrissebb kutatási eredmények alapján a fehér zsírszövet jelentős mennyiségű LPA-t termel, illetve termeli az LPA szintézis egyik kulcsenzimét, az autotaxint. Az autotaxin fokozott expresszióját kimutatták elhízott, inzulin rezisztenciában szenvedő egerekben és emberekben egyaránt. Ezen túlmenően leírták, hogy az LPA csökkenti az inzulin szekrécióját a pankreaszból és a glükóz toleranciát. A kutatás során megvizsgáljuk az LPA hatását a szöveti inzulin érzékenységet befolyásoló zsírszöveti hormonok (leptin, adiponektin, rezisztin) és citokinek (TNF-α, MCP-1, IL-6) termelődésére izolált egér zsírszöveti sejteken, LPA receptor génkiütött egér modellen, illetve az LPA hatását közvetítő receptorokat és intracelluláris jelátviteli útvonalakat.

A háziorvosnak napi munkája során számos speciális ellátási szempontot figyelembe kell vennie, hiszen különböző nemzetiségű, vallású, kulturájú betegek ellátást végezheti. A nemzeti kisebbségek közül Magyarországon a romák száma a legmagasabb. Magas színvonalú egészségügyi ellátásukhoz meg kell ismerni a rigány társadalom szerkezetét, szokásait, hagyományait, az egészségről, betegségről alkotott képet, a hatékony prevenciós munkához a cigány populációban előforduló gyakori betegségeket.

A családorvosnak –első sorban a vidéken dolgozó családorvosnak – munkája során el elsődleges ellátásban kell részesítenie baleset, rosszullét, hirtelen egészségi állapot romlás miatt hozzá forduló betegeket.
Ezen esetek ellátásához olyan ellátási szabályokra van szükség, melyet a családorvos, egyedül, minimális eszközös segítséggel el tud végezni a mentők érkezéséig.
A vidéki családorvos munkáját a teljes populációban végzi, így a téma keretében a gyermekkori sürgősségi esetektől az idősek gyakori sürgősségi megbetegedéséig sokféle betegség és terület vizsgálható.

A családorvosi munka során az orvos nem csak a hozzá forduló egyénnel kerül kapcsolatba, hanem az egyén családjával és a közösséggel is, ahol munkáját végzi.
A hozzá fordulók jelentős része nem priméren egészségügyi probléma miatt keresi fel a családorvost,  hanem gyakran olyan problémahalmazzal jelentkezik, mely szociális, jogi, időnként munkaügyi területeket is érint.
A tünettel, panasszal érkező betegek is a tünetek, panaszok sokféle variációjával jelentkeznek, mely multidiszciplináris ismereteket igényel az ellátó orvostól.
E területek kutatása, feltérképezése számos lehetőséget kínál a vizsgálódásra,  és a kutatás aktualitása megkérdőjelezhetetlen.

A gyermek alapellátáshoz forduló családok többsége már az orvosi ellátás előtt elkezd valamilyen otthoni kezelést. Nem kis anyagi terhet vállalnak ezzel, a kezelés hatásossága sokszor már eleve megkérdőjelezhető. Mi befolyásolja a döntésüket? Honnan szerzik a lehetőségekkel kapcsolatos információikat? Elvesztették az orvosi ellátásba vetett bizalmukat? A TDK munka során ezekre a kérdésekre keresünk választ. Önálló munka, kérdőíves és személyes interjúk során gyűűjtünk adatokat,

Gyermekkorban az akaratlan vizeletvesztés (inkontinencia) nem feltétlenül vezethető vissza szervi elváltozásokra. A vizelet tárolás és ürítés zavara a húgyhólyag működésének funkcionális eltéréseire vezethető vissza. A korai felismeréssel az életminőséget alapvetően befolyásoló szövődmények előzhetők meg. A tapasztalat az, hogy a szülők tanácstalanok a problémával kapcsolatban, ezért a gyerekek csak későn jutnak megfelelő ellátáshoz. Hogyan lehet ezen változtatni? A megoldást, a megfelelő módszert dolgozzuk ki a gyermek alapellátás mindennapjaiban! Önálló, gyakorlati munka.

Társtémavezető: Dr. Horváth Gábor, rezidens orvos

Az ingergazdag környezet neuroprotektív hatása egyre szélesebb körben kutatott terület. Bizonyított, hogy fokozza a szinaptikus plaszticitást és a neurogenesist, növeli a dendrittüskék számát, stimulálja különféle neurotrophicus faktorok expresszióját, és jótékony hatása van a kognitív funkciókra. Vizsgálataink során az ingergazdag környezet hypoxiás károsodás elleni védő szerepét vizsgáljuk patkány modellen, a hypoxiás eltérésekre rendkívül érzékeny és egyben követést lehetővé tevő mangán kontrasztanyagos MR képalkotással.

Oxytocin inhaláció magatartási hatásait vizsgáljuk rhesus majmokon. Későbbiekben ezeket a kísérleteket bővítjük elektrofiziológiai vizsgálatokkal

A gyermekkorban végzett húgyhólyag-megnagyobbító és -pótló műtéteket követően metabolikus (ion és pH) eltérésekkel, csontanyagcsere-elváltozással, növekedésbeli elmaradással kell számolni, mely eltérések az operációt követő első néhány évben számottevőek. A műtétek utáni első 10 évben a malignitás kialakulásának kockázata alacsony, 8-10 év után azonban pre-malignus, malignus szövettani elváltozások jelenhetnek meg.

Vizsgálatainkat a Pécsi Gyermekklinika sebészeti osztályán operált és hosszú távon (prospektive) nyomon követett betegekben valamint állatkísérletesen végezzük. Tanulmányozzuk, hogy a húgyhólyag-megnagyobbító és -pótló műtétek után kialakuló anyagcsere változások (zavarok) hosszabb távon - a felnőtt életkort elérő betegekben - összefüggésbe hozhatóak-e a megnagyobbított húgyhólyagban létrejövő szövettani elváltozásokkal. Olyan molekuláris markerek (Muc-1, -2 és -5) minőségi és mennyiségi változásait vizgáljuk, melyek a pre-malignus, malignus szövettani eltéréseket előre jelezhetik.

A gyermekurológiában is egyre inkább teret nyernek a minimálisan invazív módon (laparoscopos úton) végezhető műtétek. A Pécsi Gyermekklinika sebészeti osztályán végzett gyermekurológiai laparoscopos műtétek (Varicocele ligatúra, retroperitonealis nephrectomia) eredményeit kívánjuk feldolgozni, értékelni

Társtémavezető: Dr. Toldi János, egyetemi tanársegéd

Szeptikus betegeknél jól ismert a mellékvesekéreg kimerülése, amit szteroid szubsztitucóval gyógyítunk. A terápia elkezdésének ideje pontosan nem ismert, általában az inotrop terápia emelésekor kezdjük el. Célunk a MIF szerepének szepszisben való vizsgálata, koncentrációjának szintje korrelál-e a betegség végkimenetére. A vizelettel ürített szteroidok összefüggésbe hozhatóak-e a mellékvesekéreg kimerülésével, és az exogén szubsztizució hatással van e rá. Megfigyelnénk a vizelettel ürített szteroid hormonokat, amit a proinflammatorikus citokinek (pl.IL-1, IL-6, TNF-α), valamint akut fázis fehérjék (procalcitonin,C-reaktív protein) ill. mikroalbuminuria szintjének mérésével egészítenénk ki. A sepsis hatására kialakuló terhelés nem csak az ismert stressz reakciókat válthatja ki, a MIF-et, mint a sepsis potenciális markerét vizsgálnánk. A munka beteg közeli, intenzív osztályos tevékenységet jelentene a hallgató számára.

Társtémavezető: Dr. Várnagy Ákos, egyetemi adjunktus

Központunkban jelenleg folyó kutatásaink célja az asszisztált reprodukciós eljárások hatásfokának jelentős növelése, a kialakult terhességek számának emelése és az esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességek megelőzése. A szérumból, a tüszőfolyadékból és az embriológiai tápoldatból detektált kémiai anyagok jelenlétét és mennyiségüket összevetjük en az in vitro fertilizációs eljárás klinikai paramétereivel (embrió mikroszkópos megjelenése, biokémiai és klinikai terhesség létrejötte) hasonlítjuk össze.

 A Tudományos Diákkori Hallgató részére ebben a folyamatban nyújtunk kutatási lehetőséget. Feladata a részlegen rendszeresített dokumentumokban szereplő adatok elemzése, a laboratóriumi mérések megszervezése, laboreredmények, vizsgálati eredmények rögzítése, statisztikai összefüggés felállítása a vizsgált mintákban mért karnitin szintek és az IVF kezelések kimenetele között.

Társtémavezető: Dr. Várnagy Ákos, egyetemi adjunktus

Központunkban jelenleg folyó kutatásaink célja az asszisztált reprodukciós eljárások hatásfokának jelentős növelése, a kialakult terhességek számának emelése és az esetlegesen előforduló fejlődési rendellenességek megelőzése. A szérumból, a tüszőfolyadékból és az embriológiai tápoldatból detektált kémiai anyagok jelenlétét és mennyiségüket összevetjük en az in vitro fertilizációs eljárás klinikai paramétereivel (embrió mikroszkópos megjelenése, biokémiai és klinikai terhesség létrejötte) hasonlítjuk össze.

 A Tudományos Diákkori Hallgató részére ebben a folyamatban nyújtunk kutatási lehetőséget. Feladata a részlegen rendszeresített dokumentumokban szereplő adatok elemzése, a laboratóriumi mérések megszervezése, laboreredmények, vizsgálati eredmények rögzítése, statisztikai összefüggés felállítása a vizsgált mintákban mért D vitamin szintek és az IVF kezelések kimenetele között.

A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni.

A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni.

A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni.

A HELENA, ENERGY, IDEFICS Európai Uniós projektek adatainak feldolgozása alapján történnek a vizsgálatok, illetve a jelenleg folyó I. Family Európai Uniós projekt felméréseibe lehet bekapcsolódni

Társtémavezető: Dr. Oberritter Zsolt, egyetemi adjunktus

.

A pectus excavatum műtéti korrekciója gyakran gyermekkorban megtörténik, a korábbi invazív műtéti technikát egy u.n. minimál invazív váltotta fel. (MIRPE - Minimally Invasive Repair of Pectus Excavatum) A műtét hosszú távú eredményességét eddig döntően subjectív módszerekkel értékelték, hisz az ionizáló sugárterhelés kockázata miatt a mellkasi CT végzése kontraindikált.

Az általunk kidolgozott mérési módszernek köszönhetően noninvazív módon objektív adatokat nyerünk, melyek alkalmasak a műtéti eredmények hosszú távú követésére.

A zsírsavak igen fontos szerepet játszanak az emberi szervezetben és számos gyermekgyógyászati kórképben (elhízás, diabetes, gyulladásos bélbetegségek) találtak eltérést az egészségesek értékeitől a zsírsavellátottságban. Bizonyos kórképekben a diéta kiegészítése zsírsavszupplementációval a terápia részét is képezheti.

Az utóbbi években ismét fontos téma lett a csecsemőtáplálás, ezen belül a szoptatás támogatása és a hozzátáplálás. A hozzátáplálás területén belül a legfontosabb témakör az új ételek, illetve az allergének bevezetésének ideje és szerepe a későbbi allergiák kialakulása szempontjából.

Az anya táplálkozása a várandósság alatt és a szoptatáskor hatással van nem csak az anya egészségi állapotára, a magzat és újszülött idegrendszeri fejlődésére, de befolyásolhatja a gyermek későbbi egészségi állapotát is.

A bizonyítékokon alapuló orvoslás (BAO) új megközelítést jelent a mindennapi orvosi gyakorlatban, ahol figyelembe vesszük a rendelkezésre álló szakirodalom eredményeit és rangsoroljuk a vizsgálat minősége alapján, majd az eredmények kritikus kiértékelése alapján alkalmazzuk azokat a gyakorlatban.

Társtémavezető: Prof. Dr. Mangel László Csaba, egyetemi tanár

A műtét előtti sugárkezelés, illetve radio-kemoterápia a végbél daganatok ellátása során teljesen elfogadott eljárás. Kérdés azonban az optimális kezelési algoritmus, a kezelések hossza, sorrendje, az 1 hetes, illetve az 5 hetes besugárzás alkalmazása. A vizsgálat célja az utóbbi időszakban gyakrabban alkalmazott rövid besugárzási kurzus hatékonysága és mellékhatásai.

Korszerű középfül-sebészeti rekonstrukciós eljárások irodalmi áttekintése, üvegionomer cement felhasználása a medícínában és ezen belül a fülsebészetben, előnyök-hátrányok kifejtése. Állatkísérletben (nyúl) a glass ionomer cement egyik komponensének, az alumíniumnak a belsőfülbe jutásának vizsgálata perilympha minták elemzésével. Az incudo-malleolaris ízület cementtel történő fixálását követően a preparátumok hisztológai vizsgálata, esetleges ankylosis detektálása. Incudo-stapediális ízület helyreállítása cementtel, hisztológiai vizsgálatok. Stapes superstuctura pótlása glass ionomer cementtel és autogen corticalis csont columellával, hisztológiai vizsgálatok. Különböző üvegionomer cementek (pl.:resin modified) felhasználhatóságának vizsgálata a dobüregben, szöveti tolerabilitás megítélése, védő nyálkahártya burok képződés megfigyelése implantátum körül, idegent típusú reakció keresése.

-

-

A pneumoniák egy harmada-fele jár mellkasi folyadék felszaporodásával, melyek az esetek döntő többségében a pneumonia kezelésével együtt meggyógyulnak. 2011 óta egységes protokoll alapján látjuk el azon eseteket, ahol a mellkasi folyadékgyülem légzészavart okoz. A TDK munka során részben retrospektíven, a korábbi esetek feldolgozása történik, továbbá az új esetek prospektív nyomonkövetésére van lehetőség.

A PSP főleg egészséges, magas fiatalembereknél fordul elő. Korábban pneumothorax kialakulása esetén azonnal mellkascsövezést végeztünk. Protokoll revíziót követően a PTX ellátása átalakult, előnybe részesítjük az egyszeri aspirációt a mellkascsövezéssel szemben. Ezzel kapcsolatos tapasztalataink alapot adhatnak egy államvizsga dolgozathoz.

A TDK téma során a PTE Gyermekklinika elmúlt 30 évében gondozott diabeteses gyermekek klinikai dokumentációjának feldolgozása történik majd, különös tekintettel a diabetes mellitus diagnózisakor és kezelése során észlelt különböző klinikai megjelenésére. További cél a diabetes mellitus ritkább, monogénes formái, leginkább a MODY (maturity onset diabetes of the young) eseteinek külön feldolgozása, genetikai vizsgálata.

Az elhízás és diabetes mellitus multifaktoriális megbetegedések, melyeknek ismert genetikai heterogenitása. A TDK program célja a PTE Gyermekklinikán gondozott elhízott és cukorbeteg gyermekek klinikai adatainak feldolgozása, majd mindkét betegség  esetén a különböző gén-gén és gén-környezet interakciók vizsgálata molekuláris genetikai módszerekkel. A gyermekkori elhízás és diabetes prevenciója elsődleges cél, népegészségügyi szempontból is, ezért vizsgálatainkban a csecsemőkori környezeti hatások, nutricionális és maternális tényezők analízisét, valamint a genetikai és metabolikus interakciók szerepét próbáljuk analizálni.

Ismert tény, hogy az elmúlt 20 évben az autoimmun betegségek incidenciája és prevalenciája növekszik, ezért a PTE Gyermekklinika Endokrinológiai osztályán megjelent autoimmun pajzsmirigybetegek klinikai adatainak és a betegség előfordulási gyakoriságának  felmérését tervezzük.

Klinikánkon gondozott gyulladásos bélbetegségben szendveő gyermekek körében alkalmazott biológiai terápia felmérése: kezelés indikációi, hatásossága, időtartama, komplikációi, kimenetel.

Klinikánkon PEG beültetésen átesett gyermekek nyomonkövetése: indikációk, tápláltsági állapot változása, PEG viselés időtartama, komplikációi, kimenetel.

Társtémavezető: Prof. Dr. Koppán Miklós, egyetemi tanár

Azok a hallgatók, akik ezzel a témával szeretnének mélyrehatóbban foglalkozni, elsősorban a női vizelettartási zavarok kialakulásának okaival, előfordulásának gyakoriságával, komplex diagnosztikájával és terápiájával kapcsolatos eredményeket kellene feldolgoznia. Kórlapok segítségével a különböző inkontinenciák gyakoriságát, kivizsgálásának menetét mérhetik fel. A megfelelő terápiák (konzervatív és operatív) eredményességét tanulmányozhatják, összehasonlítva a nemzetközi szakmai irodalomban publikákált eredményekkel.

A recidív inkontinenciák esetén alkalmazott urodinámiás vizsgálatok korrekt és objektív összegzéseit a korábbi terápiák hatékonyságával összehasonlíthatják.

Lehetőség volna arra is, hogy a harkányi Zsigmondi Vilmos Gyógyfürdőkórházban Klinikánk kihelyezett nőgyógyászati részlégén alkalmazott konzervatív kezelések (hüvelykocka és golyók) eredményeit feldolgozzák. Az ilyen konzervatív kezelések során a hüvelyizomerő pozitív irányú változását - objektív, számítógépes módszerrel történő elemzéssel - a kezelések eredményességét is megismerhetik. 

 A betegek hasonló klinikai tüneteket mutatnak nem bakteriális eredetű SIRS esetén, mint infekció okozta szepszisben. Elkülönítésük komoly kihívást jelent és nagyon fontos a korai célzott kezelést illetően.

A vasanyagcserét szabályozó faktorok egyike az ezredfordulón azonosított hepcidin. Először mint egy, a máj által termelt, a baktériumok életciklusát gátló peptidet azonosították, ezen antimikrobiális hatása miatt kapta a nevét is.  A szérumban mind az érett, funkcióképes 25 aminosav hosszúságú hormon, mind a prohormon forma kimutatható. Klinikai vizsgálatokkal igazolták, hogy a hepcidin expresszióját a hipoxián, és a plazma vas szint változásán túl a gyulladásos folyamatok is befolyásolják, a peptid az akut fázis fehérjék közé is tartozik. Szintézisét befolyásolja az egyik legfontosabb gyulladásos citokin, az IL-6, mely a gyulladásos kaszkád beindításában játszik szerepet.

Prospektív tanulmányunkkal olyan markereket keresünk, melynek szenzitivítása magas és specifikusan jelzik a súlyos bakterémiás fertőzést és a gyulladásos folyamat lezajlását. Ezek közé tartozna a szérum és vizelet prohepcidin, hepcidin szint meghatározása a szokásos markerek (CRP, PCT) mellett.

A téma célja a genetikai hajlamosító tényezők jelentőségének vizsgálata gyulladásos bélbetegség miatt gondozott beteganyagunkban, colitis ulcerosában és Crohn-betegségben. Elsősorban olyan alcsoportokat vizsgálunk/ keresünk, melyek jellegzetes genetikai konstellációval bírnak, segítve ezáltal a betegség prognózisának, kimenetelének és terápiára adott válaszának predikcióját.

Társtémavezető: Dr. Bódis Emőke, egyetemi adjunktus

Ha eddig azt gondoltad, hogy a baktériumok egyszerű élőlények, akkor bizony nagy tévedésben voltál.

Az utóbbi pár évtizedben fény derült arra a tényre, hogy ezek a parányi lények sokkal összetettebben működnek, mint azt valaha is gondoltuk. Megtalálhatóak bennük a legfontosabb eukarióta fehérjék homológjai, melyek az összekötő kapcsot jelenthetik az ősi és a filogenetikailag fejlettebb szervezetek között.

Intézetünkben olyan rekombináns fehérjéken végezhetsz kutatásokat, melyek nélkülözhetetlenek a "bakteriális citoszkeleton" felépítésében. A kutatómunka keretein belül megtanulhatsz és gyakorlatban is alkalmazhatsz DNS és fehérje elválasztási módszereket, és lehetőséget kapsz arra, hogy a célfehérjéket különböző biokémiai, és spektroszkópiai módszerekkel tanulmányozd, úgy, mint kromatográfia, fotometria, fluorimetria, és nagy felbontású mikroszkópia.

Csatlakozz TDK hallgatóként a kutatócsoportunkhoz, használd a már nagyrészt tanult technikákat, és írj belőle izgalmas, magas színvonalú diplomamunkát!

Képek: (bal) A Thermotoga maritima aktin homológ MreB fehérjéjének szerkezete (PDB ID: 1JCG). (jobb) Filamentumrendszer a Caulobacter crescentus baktériumban.

A miozinok elsősorban sejtmozgásokért és sejten belüli transzportért felelős motorfehérjék, amelyek az ATP energiáját mechanikai munkává alakítják át. Egyik nemrégiben felfedezett és kevéssé ismert motorfehérje a miozin16, amely elsősorban a fejlődő idegsejtekben mutatható ki, de pontos szerepéről nagyon keveset tudunk.

Célunk, hogy megértsük ennek a különleges domén-szerkezettel bíró fehérjének az alapvető tulajdonságait. Ehhez rekombináns technikával fehérje fragmentumokat állítunk elő bakteriális, illetve bakulovírus expressziós rendszerekben, majd azokat enzimkinetikai szempontból vizsgáljuk gyors-kinetikai, spektroszkópiai és mikroszkópiai módszerekkel. A miozin16 partner fehérjéit idegszövetben (újszülött patkányagy) keressük kötési tesztek segítségével, a kölcsönhatásokat felületi plazmon rezonancia technikával vizsgáljuk. A miozin16 sejten belüli elhelyezkedését, migrációját fluoreszcens mikroszkópiával vizualizáljuk mikroinjektálást követően.

A szerteágazó projekt számos pontján be lehet kapcsolódni a kísérletekbe, hogy megismerve a legmodernebb orvosbiológiai technikákat, együtt próbáljunk választ kapni izgalmas és a tudományos közéletben sokakat foglalkozató kérdésekre.

Ábra: Fluoreszcens mikroszkópos képen Cos7 sejtek láthatóak: a) transzmissziós kép; b) aktin citoszkeleton hálózat GFP-vel jelölve; c) Alexa568-jelölt miozin16 mikroinjektálás után bejut a sejtmagba.

Társtémavezető: Dr. Szekeres Sarolta

A Datscan vizsgálat (123I-Ioflupán) a striatum leképezésére, a presynapticus dopamin receptor sűrűség kimutatására, azaz a működőképes dopamin idegvégződések elvesztésének detektálására szolgáló eljárás. A vizsgálatok fő célja a Parkinson-kóros betegek (klinikailag egyértelműen még nem bizonyított esetek) elkülönítése a Parkinson-syndroma különböző eseteitől (pl.Essentialis tremor, MSA, PSB). A vizsgálat során detektált eltérés összefügg a betegség klinikai stádiumával, alkalmas a betegség progressziójának monitorizálására.

Társtémavezető: Dr. Grama László, egyetemi docens

A természetben számos fehérje - rodopszinok, xantofinok, fototropinok vagy például flavoproteinek - vesz részt a fény érzékelésében. Molekuláris szinten ezek a fehérjék nagyon különböző módon reagálnak a fény abszorpciójára. Jelen projekt keretén belül két fotoaktív fehérjecsalád – fotoliáz/kriptokróm és BLUF – funkcionális dinamikáját vizsgáljuk.

Tekintettel arra, hogy ezekben a fehérjékben a fényabszorpciót követő változások nagyon gyorsan – több száz femtoszekundum és néhány száz pikoszekundum között – zajlanak le, a vizsgálatok során használt elsődleges módszerünk az ultragyors lézer spektroszkópia. 

Társtémavezető: Prof. Dr. Nyitrai Miklós, egyetemi tanár

Kutatócsoportunk vizsgálatai a relatív új és érdekes területnek számító membrán nanocsövek kialakulására irányulnak. A membrán nanocsövek hosszú, időszakosan megjelenő, sejteket összekötő membrán kitüremkedések, amelyek különböző anyagok vagy kémiai jelek továbbításával egy lehetséges kommunikációs útvonalat biztosíthatnak bizonyos sejtek között (pl. T limfociták, neuronok, vesesejtek, mieloid sejtek, rákos sejtek). Az elmúlt évek kiemelkedő munkájának eredményeként bizonyítást nyert, hogy a nanocsövek képesek többek között vírusok, prionok, különböző sejtorganellumok, sejtfelszíni proteinek, bizonyos lipidek egyik sejtből egy szomszédos sejtbe való átvitelére.

Célunk a membrán nanocsövek kialakulásában és funkciójában szerepet játszó molekuláris szintű folyamatok, kölcsönhatások feltárása és megértése szuperfelbontású mikroszkópia alkalmazásával.

A szuperfelbontású mikroszkópok csak néhány éve jelentek meg a kutatásokban. Elnevezésüket a kivételesen jó felbontásuk, vagyis a velük készített képek részletgazdagsága miatt kapták. A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában működő szuperfelbontású mikroszkóp egy Zeiss Elyra típusú berendezés, amely akár 100 nanométeres, azaz kétszer jobb felbontásra képes, mint a hagyományos mikroszkópok. A kiváló felbontás mellett a műszer és a kiválasztott módszer (SIM: structured illumination) további előnye, hogy ellentétben más szuperfelbontású technológiákkal, alkalmazásához nincs szükség különleges jelölőkre.

Ábra: Élő egér (A20) B-limfocita sejtek, DiO lipofil membránjelölővel festve, 63x-os nagyítás, SIM (structured illumination microscopy) kép. A nyíllal jelölt részen egy nanocső látható.

Társtémavezető: Salamon Csaba, pszichológus

Az utóbbi években az EU és a WHO prioritásként jelölte ki a hátrányos helyzetű csoportok, romák égészség-kilátásait javító projektek, intézkedések kidolgozását. Kiemelt cél az egészségügyi ellátást és az egészséges életmódot támogató szolgáltatások, törekvések multikulturális kompetenciájának fejlesztése. A cél eléréséhez az érintett csoportok, ellátó rendszerek, támogató civilszervezetek közötti egységes narratíva, értelmezési keret valamint cselekvési konszenzus kialakítása elengedhetetlen.

Társtémavezető: Dr. Vámos Zoltán, egyetemi adjunktus

Mind a tervezett, mind pedig a traumás szájsebészeti beavatkozások sokszor jelentős vérveszteséggel járó műtéti eljárások. Korábbi közleményeinkben igazoltuk, hogy a nem-szteroid tartalmú gyulladáscsökkentők mind a ciklooxigenáz, mind pedig az ADP útvonalat jelentősen sokszor irreverzibilisen gátolják, egészséges fiatal férfiakban. Vizsgálatunk célja hogy standardizált körülmények között összehasonlítsuk az effektív tromobcitaaggregáció gátló terápiában részesülő valamint a korábban fájdalomcsillapítót (Metamizol, diclofenac, paracetamol) szedett betegek, vérzés és trombocita-aggregációgáltásra kifejtett hatását.

Társtémavezető: Dr. Mérei Ákos, orvos gyakornok

Érsebészeti műtétek során a meglévő alapbetegség miatt fennálló acut vagy chronicus szöveti hypoperfúzió káros hatása mellett hypo-, aperfúzióval jár az operáció során végzett érszakasz kirekesztése. A csökkent szöveti perfúzió következtében kialakuló szövet- és sejtkárosodás mértékét az ischaemia foka és ideje mellett, a sejtek eltérő hypoxiatűrő képessége és az extracellularis környezet is befolyásolja.  A perfúzió megszűnésekor kialakult hypo-, anoxiás periódus után a keringés helyreállításával a szövetek, szervek perfuziója visszatér (reperfúzió, „re-flow” állapot), mely során komplex gyulladásos folyamatokkal járó állapot alakul ki. A „Revascularizációs érsebészeti műtétek” címmel meghirdetett kutatási témánkban vizsgáljuk a carotis endarterektómiák során mérhető pro-oxidáns markerek, az endogén antioxidánsok, citokinek és a szöveti mátrix metalloproteinek valamint azok inhibitorainak szintjében bekövetkezett változást. Ehhez a betegcsoporthoz összhasonlításként 25-50 sebészi beavatkozás nélküli, endovascularis carotis stent behelyezéssel kezelt betegek választunk be etikai engedéllyel. A két vizsgált csoport összehasonlítását tervezzük, hogy megtudjuk a fenti reperfúziós és gyulladásos válaszreakciókban mutatkozik-e különbség. Adatgyűjtés helyszíne: PTE KK Idegsebészeti Klinika. A hallgató feladata: aktív részvétel az endovascularis beavatkozások alatt, a beteg adatainak, vérmintáinak begyűjtése, előkészítése, az adatok statisztikai elemzése. 

Társtémavezető: Dr. Hegedűs Emőke, rezidens orvos

A súlyos állapotú, több szervelégtelenségben szenvedő betegeknél az intravénás kontrasztanyag (KA) adása veseelégtelenséget képez okozni, illetőleg a meglévő azotaemiát komplettálhatja teljes akut uraemiává. A nefrológusok által javasolt prevenció az akut KA okozta nephropathia megelőzésére a vénás N-acetilcisztein (NAC). Nagy esetszámú vizsgálatok ezt mindeddig nem bizonyították, a NAC prevenció és annak pontos dózisa ajánlásban nem szerepel. Célunk: az ITO-n fekvő betegeknél megvizsgáljuk, hogy van-e értelme a NAC prevenciónak. Nem csak a vesefunkciókat ellenőrizzük, ha kialakul veseelégtelenséget score rendszer alapján beosztjuk azt (RIFLE, AKIN), vér és vizelet mintát veszünk NGAL és cistatin-C, TIMP-2, IGFBP-7 mérésére. Ha a súlyos, többszerv elégtelenséghez vezető betegségben a beteg elhuny, az amúgy is szükséges boncolás során a vizsgálatba bevont halottak veséjéből szövettani mintavétel és elemzés történik.  Etikai engedély folyamatban. A hallgató az intenzív osztályon végzi betegmegfigyelést, vitális és laborparaméterek begyűjtését, az adatokat feldolgozza és elemzi. A nyert eredményeken nem csak TDK, hanem egyéb szakmai kongresszuson ismerteti.

Társtémavezető: Dr. Nagy Judit, egyetemi adjunktus

A súlyos szeptikus betegek nagy hányada gépi lélegeztetésre szorul, melynek elengedhetetlen feltétele a beteg megfelelő szedálása. Az általánosan elfogadott módszer a propofol perfúzorban történő adagolása, mely az artériás vérnyomást jelentősen csökkentheti, így szükségessé válhat vazopresszor adása, illetve növelni kell katecholaminok mennyiségét, melynek számos negatív mellékhatása lehet a szívre és a perifériás keringésre.  Az elsőként adandó noradrenalin vazokonstriktor hatása ronthatja a splanchnicus keringést, a sebészi bél- vagy egyéb varratok gyógyulását. A sevoflurane-ról bizonyított, hogy elhanyagolható a negatív inotróp effektusa, kevésbé jellemző alkalmazása során vérnyomáscsökkenés. Szeptikus betegeink egyik csoportja propofolt, másik az AnaConDa adagoló műszer segítségével sevoflurane-t kap gázmonitorral kontrollált módon. Prospektiv analízisünkben a hallgató gyűjti és elemzi a betegek laborparamétereit, gépi lélegeztetési és vitális paramétereit, a betegágy mellett részt vehet a gyógyító munka aktív megfigyelésében. Az alvásmélységet BIS (Bispektrál Index) monitorral mérjük, az optimális folyadéktöltés, a folyamatos percérfogat, szívindex, a perifériás érellenállás mérésére invazív haemodinamikai monitorozást végzünk, és a mérések adatait használjuk (PiCCO monitorozás) alacsony esetszámú előtanulmányunkban. A két csoport adatait összevetjük, hogy igazoljuk feltételezésünket, mely szerint előnyösebb a sevoflurane szedálás a gépi lélegeztetéshez.

A harántcsíkolt izom összehúzódásáért felelős parányi gépezetek a szarkomerek. A szarkomerek működése az aktin és miozin alapú filamentumok kölcsönhatásán alapul. Tudjuk, hogy az aktin filamentumok a szarkomeren belül rendkívül szabályos, szinte kristályokhoz hasonló elrendeződést mutatnak. Érdekes módon, úgy tűnik, hogy a rendezett szerkezet kialakításában fontos szerepe van egy jól meghatározott 3D szerkezettel nem rendelkező, úgynevezett rendezetlen fehérjének, a SALS-nak. A SALS hiánya a szarkomer funkciójának defektusát, s ezen keresztül letális fenotípust eredményez már embrionális korban. Kutatásaink célja, hogy megismerjük ennek a különleges fehérjének a biológiai funkcióját irányító mechanizmusokat. Vizsgálataink során a fehérje különböző szakaszainak a működését írjuk le. A kutatómunka során megtanulhatsz fehérje expressziós és tisztítási eljárásokat (E. coli, baculovirus rendszerekben és szövetből), fluoreszcencia spektroszkópiai és mikroszkópiai technikákat, valamint a képelemzés módszereit.

Ábra: Szarkomerek (Drosphila melanogaster modell) vad típus (bal oldali ábra) és a SALS WH2 régióinak túltermelése esetén (jobb oldali ábra). Piros: aktin filamentumok, zöld: Z csík. Lépték: 5 mikrométer. A SALS WH2 régióinak túltermelése a szarkomer aktin filamentumainak rövidülését eredményezi.

A biomimetika az élő rendszerek által már „kitalált” megoldások alkalmazása összetett problémák megoldása érdekében, tulajdonképpen a természet által inspirált innováció. Biztosan hallottál már a tépőzárról, amihez a növényi tüskék felszínén található kis kampók adtak ötletet, illetve a termeszvárak motiválta természetes hőháztartást fenntartó épületekre. A biomimetika fontos vizsgálati eszköze az aktin sejtváz működésének. Kutatásaink során olyan biomimetikus rendszereket dolgozunk ki, amelyek a sejten belüli aktin hálózatok szerveződését és működését rekonstruálják a celluláris és intracelluláris mozgások során. A modellek vizsgálata hozzájárul az aktin sejtvázat irányító molekuláris események megértéséhez. A kutatómunka során megtanulhatsz fehérje expressziós és tisztítási eljárásokat (E. coli, baculovirus rendszerekben és szövetből), fluoreszcencia spektroszkópiai és mikroszkópiai technikákat, valamint a képelemzés módszereit.

A sejtmembrán kitüremkedéseinek létrehozásáért felelős aktin hálózat biomimetikus modellje. (A) Fázis-kontraszt mikroszkópiás felvétel. A sejtmembránt mikrogyöngyök felszíne modellezi (fehér pont), amely egy aktin hálózatot növeszt (szürke, csóvaszerű struktúra). Az aktin hálózat a gyöngyök mozgását eredményezi.  (B) Fluoreszcencia mikroszkópiával készített felvétel. (forrás: Bugyi Beáta és mtsai EMBO Journal 2010)

Az aktin filamentumok a sejt vázát építik fel, szerepük van a sejt alakjának megtartása mellett a sejtszintű dinamizmus fenntartásában is. Intézetünkben olyan fehérjéket vizsgálunk, melyek hatással vannak az aktinra, és ily módon mind sejt-, mind pedig szövet szinten az egész organizmusra.

Ahhoz, hogy a szervezetben aktin monomerekből (egyedi aktin molekulákból) filamentum, tehát a sejt vázát alkotó polimer alakuljon ki, szükséges az úgynevezett nukleációs faktorok jelenléte. Ezek a fehérjék teszik lehetővé, hogy a sejten belül, szervezett módon hosszabb vagy rövidebb aktin filamentumok, esetlegesen kötegelődött, erős aktin szálak alakuljanak ki. A nukleációs faktorok egyik típusa a forminok családja. Ezeknek a fehérjéknek a jelentőségét igen jól szemlélteti, hogy ha az ezeket kódoló génben hiba alakul ki, akkor a fejlődő embrió vagy életképtelen, vagy súlyos végtagdeformitással jön a világra.

Vizsgálataink során fényt deríthetünk a formin fehérjék aktinnal való közvetlen kölcsönhatásának tulajdonságaira, megállapíthatjuk, hogy a formin milyen módon változtatja meg az aktin monomerből filamentummá alakulás folyamatát, mely lépéseiben működik katalizátorként, és hol lassítja annak dinamikáját. Végeredményben így a sejten belüli funkció biofizikai alapjait találhatjuk meg az intézetünkben rutinszerűen alkalmazott molekuláris biológiai, valamint fluoreszcencia spektroszkópos és mikroszkópos módszerek segítségével.

Társtémavezető: Varnyuné Kis-Bicskei Nikolett, egyetemi tanársegéd

Az eukarióta sejtek mechanikai stabilitását egy belső vázrendszer (citoszkeleton) adja, amelynek egyik fő komponensét képezik az aktin filamentumok. Ugyancsak ezek a struktúrák felelősek a sejt mozgásainak jelentős részéért. Az aktin rendszert több száz szabályozó fehérje működteti, melyek nemcsak az aktin filamentum tulajdonságait szabják meg, hanem egymás tevékenységét is befolyásolják. A megnyúlt tropomiozinok a filamentumok oldalához kötődnek hosszirányban. Számos formájuk fordul elő egyazon sejttípuson belül is, aminek a jelentősége egyelőre kevéssé ismert. A gelsolin családba hasonló szerkezetű fehérjék tartoznak más-más funkcióval.

A gelsolin képes szétdarabolni a filamentumokat, illetve elősegíteni a képződésüket, vagy lezárni az egyik végüket. Az is ismert, hogy a tropomiozin és a gelsolin nemcsak az aktinhoz, hanem egymáshoz is képes kapcsolódni. Célunk, hogy megvizsgáljuk ennek a két fehérjetípusnak (valamint később a gelsolin család más tagjainak is) a kölcsönhatásait, illetve azt, hogy hogyan befolyásolják egymás szabályozó hatását az aktin filamentumra. Ezáltal megpróbálunk egy olyan molekuláris modellt felépíteni, amely egy lépéssel közelebb vihet ahhoz, hogy ennek a bonyolult rendszernek a működését megértsük. Munkánk során molekuláris biológiai eszközöket éppúgy alkalmazunk, mint fluoreszcens spektroszkópiai méréseket, vagy mikroszkópos képalkotást.

A fehérjékbe tetszőleges helyre beépíthetők olyan aminosavak, amelyek fluoreszcens tulajdonságúak, de a természetben nem fordulnak elő. Így akár élő sejteken belül is specifikusan megjelölhetők egyes fehérjék, amelyek azután spektroszkópiai vagy fluoreszcens mikroszkópos módszerekkel közvetlenül vizsgálhatók. A módszer lényege leegyszerűsítve, hogy a módosítani kívánt helyre egy stop kodont ültetünk a génbe, és a rendszerhez olyan megváltoztatott tRNS-t adunk, amely ezt a stop kodont ismeri fel, és amelyet a fluoreszcens aminosavval kapcsolunk össze. Így a speciális aminosav csak a kívánt helyre épül be.

Célunk, hogy olyan aktin mutánsokat készítsünk, amelyek fluoreszcens aminosavat hordoznak eddig nem jelölhető helyeken. Ezáltal lehetővé válna az aktin molekulán belüli mozgások pontosabb mérése és feltérképezése különböző vizsgálati körülmények között. Ugyanakkor a jelölt molekulák in vivo sejtes kísérletekben az aktin morfológia változásainak a követésére is alkalmasak lennének. A munka során a fenti módszereken kívül molekuláris biológiai és eukarióta fehérje expressziós technikákat alkalmazunk.

Társtémavezető: Leipoldné Vig Andrea, egyetemi tanársegéd

A természetes körülmények között előforduló toxinok mérgező hatásukat a sejtek aktin vázával kölcsön hatva is kifejtik.  Ilyen toxin például a falloidin (Gyilkos galóca, Amanita Phalloides), mely fehérjékhez és nukleinsavakhoz is kötődik. Patológiai hatása mellett fontos szerepet játszik a kutatásokban is, mivel erősen kötődik az aktin filamentumokhoz, stabilizálva azokat. A falloidinhez kötött jelölő (festék) molekulákat széleskörűen alkalmazzák a mikroszkópiában a citoszkeleton vizsgálatára, egyszerre kihasználva a falloidin erős kötődését és filamentum stabilizáló hatását, és a jelölő detektálhatóságát.

A jasplakinolid toxin is egy ciklikus peptid (Jaspis johnstoni), mely ugyancsak képes kötődni az aktin filamentumokhoz megmerevítve azokat. Lényeges különbség azonban, hogy míg a jasplakinolid képes a sejtek membránjain keresztül hatolni, addig a falloidin ezt nem tudja megtenni.

Kutatásaink során ezeknek a toxinoknak nemcsak a biológiai/patológiai hatásmechanizmusait szeretnénk megismerni, hanem felhasználjuk a már ismert hatásaikat a citoszkeletont utánzó modellrendszerek felépítéséhez. Ezen modellrendszerek segítségével tudjuk a citoszkeleton működését és szerepét részleteiben kutatni, megérteni.

TDK munkája során a hallgató betekintést kap az intézetben zajló kutatómunkába és megtanulhatja a citoszkeleton kutatáshoz szükséges biofizikai, biokémiai és sejtbiológiai módszerek használatát is.

Ábra: Alexa 488 és Alexa 568 –falloidin jelölés, 5 nM aktin Olympus IX981 mikroszkóppal 100x nagyításban, készítette Dr. Barkó Szilvia a Biofizikai Intézetben

A projekt során olyan speciális fehérjék tulajdonságaival foglalkozunk, amelyek a funkciójukat a fény hatására fejtik ki. Ezek közé a fehérjék közé tartoznak  például a fotokromikus fehérjék, amelyek fény hatására különböző állapotokba "kapcsolhatóak". A projekt során fluoreszcencia és tranziens abszorpciós spektroszkópiai módszerekkel tanulmányozzuk a fotoaktív és fotokromikus fehérjéket.

Hámsejtek és strómális elemek interakciójának vizsgálata a tüdő regenerációjában - 3 dimenziós in vitro tüdőszöveti modell alkalmazása a gyakorlatban.

Társtémavezető: Dr. Kun József, tudományos munkatárs

Munkacsoportunk nagy hangsúlyt fektet az állatkísérletek eredményeinek emberi betegségekre való extrapolálhatóságára, transzlációs relevanciájára. Klinikai együttműködéseinknek köszönhetően rendelkezésünkre állnak betegektől származó szövetminták. Ezeket, továbbá különböző, gyulladással és fájdalommal járó betegségek állatkísérletes modelljeiből származó szövetmintákat molekuláris biológiai (kvantitatív PCR, Western blot, ELISA, Luminex mikrogyöngy citokin assay) és immunhisztokémiai módszerekkel vizsgáljuk. Célunk az egér és humán receptor-, neuropeptid- és citokinexpresszió mintázatból és fehérjelokalizációból a patogenezisben betöltött szerepre történő következtetés. Jelenlegi klinikai kollaborációink keretében vizsgált témák közé tartozik: gyulladásos bélbetegségek (IBD), tüdőtumorok, valamint orális lichen planus (OLP).

Társtémavezető: Pohóczky Krisztina, tudományos munkatárs

A TRPV1 és TRPA1 receptorok expresszióját az utóbbi években számos nem-neurális struktúrán (pl. keratinocytákon, endotélsejteken) leírták. Mivel a nem-neurális TRPV1/TRPA1 receptorok funkciója, élettani, illetve kórélettani jelentősége tisztázatlan, az utóbbi 5-6 évben ez a kutatási irány az érdeklődés középpontjába került. Endometriózisban az endometriumhoz hasonló szövet található a méh üregén kívül, elsősorban a kismedencében és a hashártyához tapadtan. Az ektópiás endometriózis gócokban mind a neurális, mind a nem-neurális TRPV1 receptor expressziójának emelkedését kimutatták az elmúlt néhány évben, azonban a TRP receptorok funkcionális jelentősége ebben a kórképben egyelőre tisztázatlan. Kísérleteinkben qPCR és immunhisztokémiai módszerrel vizsgáljuk az endometriózis léziók mRNS- és fehérjeszintű szintű változását a normál endometriumhoz képest.

A regionális anesztézia jelentősége a nocicepció és fájdalom percepció folyamatában és fogalmi modelljében meghatározó. A képalkotó vizsgálatok, ultrahang technika bevezetése javítja a sikerarányt, minőségi és megfelelő időbeli kiterjedésű anesztéziát és posztoperatív analgesiát biztosít.

A téma tanulmányozása során számos értékes információ vizsgálatára nyílik lehetőség, pl. különböző lokális anesztetikumok, dózisok, technikák és módszerek összehasonlítására, beteg és személyzet elégedettségi mutatókvizsgálatára, stressz markerek, fájdalommal összefüggő endogén farmakológiai struktúrák értékelésére.

Társtémavezető: Dr. Katona Krisztián, PhD hallgató

A szisztémás autoimmun betegségek vizsgálata kapcsán eltávolított kisnyálmirigy biopsiás minták feldolgozását végezzük. A vizsgálat célja a pathologiai elváltozások feltárása, súlyosságának meghatározása, különös tekintettel a lobularis fibrosisra, acinaris atrophiára, ductalis metaplasiara illetve a zsíros infiltrációra. Mindemellett a gyulladásos beszűrődés értékelésére is sor kerül. A kapott eltéréseket a klinikum függvényében értékeljük. A vizsgálatokhoz hisztokémiai festéseket illetve a 3D Histech image analysis rendszerét használjuk.

A tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rák típus, melynek manapság is igen csekély a túlélési aránya a terápiás kezelést követően (~15%). A multidrog rezisztencia központi szerepet játszik ebben a problémakörben, mely akkor jelentkezik, ha a sejtek gyakran kapnak citosztatikumos kezelést. Célunk megérteni az ABCG2 drog-transzporterek szerepét a drog rezisztens tüdő adenokarcinoma sejtvonalban, hanging-drop technika alkalmazása révén.

A végrehajtó funkciók megnevezéssel általában egy komplex, számos komponensből álló képességhalmazt jelölnek, amely centrális szerepet tölt be a viselkedésszervezésben. Komponensei közé tartoznak például a viselkedéskontroll, a munkamemória, a figyelem akaratlagos kontrollja, valamint a kognitív flexibilitás is. Mivel a személyiség és a viselkedés egymást kölcsönösen meghatározó jelenségek az ember esetében, fontos tapasztalatokra tehetünk szert a kettő kapcsolatának megértése által. A szubklinikus vonások olyan személyiségtényezők, melyek nem patologikusak, azonban nagyon hasonlatosak azokhoz a vonásokhoz (pl.: szubklinikus pszichopátia és szubklinikus nárcizmus). Elterjedésük gyakoribb az egészséges populációban, ugyanakkor viselkedési jegyeikben nagy hasonlóságot mutatnak a patologikus vonásokkal. Tervezett vizsgálatainkban e két jelenségkör egymásra gyakorolt hatását, illetve egymással való kapcsolatát vizsgáljuk kísérleti-, és neuropszichológiai vizsgálatok, valamint kérdőíves lekérdezés segítségével.

Az életmenet elmélet szerint a fejlődésünk, növekedésünk során tapasztalt környezeti feltételek döntő hatást gyakorolhatnak felnőttkori viselkedési stratégiáinkra, illetve arra, hogy miként küzdünk meg a mindennapi stressz-tényezőkkel. A bejósolhatatlan, hátrányos, vagy érzelmi szempontból negatív gyermek-, és fiatalkori életkörülmények impulzív, alul-kontrollált magatartásformák kialakulásához vezethetnek felnőttkorban. Továbbá, a rossz korai életkörülmények ronthatják a jövőorientált, egészségtudatos életszemlélet kialakulását is. Ezekhez a viselkedési stratégiákhoz például meghatározott személyiségtípusok, illetve diszfunkcionális viselkedésformák (pl. függőségek) társíthatók. A tervezett vizsgálatokban ezen vonások egészségmagatartásra, egészséggel kapcsolatos attitűdökre gyakorolt hatását vizsgáljuk, elsősorban kérdőíves és kísérletes módszerekkel.

Társtémavezető: Prof. Dr. Bogner Péter

A legújabb kvantitatív MR módszerekkel a glióma in vivo jellemezhető. Az MR perfúzió alkalmas a hipervaszkularizált tumor területek kimutatására, ami alapján a prognózis és a tumor grádus a műtét előtt megbecsülhető. Mindemellett az MR perfúziós vizsgálat használható lehet a biopszia helyének meghatározására, a kiújult daganat és a sugárnekrózis elkülönítésére és a terápiás válasz meghatározására.

A kutatás során a glióma- gyanús betegek először MR vizsgálaton vesznek részt. Ezek után a biopszia vétel az MR perfúzióból számolt „relative cerebral blood volume” (rCBV) térképek alapján történik. A biopsziás mintákból a szövettanon kívül 1H-NMR vizsgálat készül, mely a tumor szövetben lévő metabolitokról részletes spektrumot ad.

Korábbi kutatásunk során mikrostrukturális eltéréseket találtunk a tumorhoz képest ellenoldali féltekében.  Jelenleg ezen eltérés okát is vizsgáljuk diffúzió súlyozott MR képalkotással.
A diákoknak a TDK munka során részt vehetnek az MR vizsgálatokon és az 1H-NMR méréseken, jelen lehetnek a műtőben a biopsziás minta vételekor, elsajátíthatják a perfúziós és diffúziós képkiértékelés lépéseit és az idegtudományi képalkotás során használt szoftverek használatát.

Társtémavezető: Dr. Vető Ferenc, klinikai főorvos

Hydrocephalusos betegekben az intracranialis liqour tér volumene ismert, míg a spinalis liqour térről nincsenek kielégítő információk annak ellenére, hogy egy teret alkotnak. A primer hydrocephalus és az Alzheimer kór következtében kialakult kamratágulat nehezen elkülöníthető.  A hipotézisünk szerint a tág lumbosacralis liqourtér krónikusan fennálló, primer hydrocephalust jelez, így a beteg nagyobb valószínűséggel reagál a shunt kezelésre.  A kutatás célja a lumbosacralis és intracranialis liquor terek térfogatának megmérése hydrocephalusos betegekben. A kutatómunka során a diáknak lehetősége lesz a méréseken részt venni, az MR gépkezelést elsajátítani. Ezen kívül a liquor terek szegmentálásában aktívan részt vehet.

Az elmúlt 20-30 évben az ultrahang vezérelt ideg blokkádok elterjedésével, betegeink fájdalomcsillapítására új módszer került az aneszteziológusok kezébe. Néhány műtét esetében egyes ideg blokkádok műtéti anesztéziát eredményeznek, vagy egyéb fájdalomcsillapító módszerek mellett mint a multimodal analgesia része fejtik ki a fájdalomcsillapító hatásukat. E témákörben szeretnénk lehetőséget biztosítani a hallgatóknak, hogy betekintést kapjanak ezen eljárások kivitelezésébe és vizsgáljuk hogyan lehet optimalizálni a beavatkozásokat és a betegekre kifejtett hatásait.

Társtémavezető: Dr. Riba Ádám, PhD hallgató

Doxycyclin PARP-gátló és jelátviteli utakra gyakorolt hatásának vizsgálata szívelégtelen patkány modellben

Környezetünk számos olyan komponenst tartalmaz, amelyek direkt vagy indirekt módon befolyásolják az emberi szervezet és az ökoszisztémák működését. Ezek az anyagok számos úton kerülhetnek környezetünkbe (talaj-, légszennyezés stb.) és onnan több féle úton (táplálékláncon keresztül) az emberi szervezetbe. Ezeknek az anyagoknak a hatása különböző öko- és genotoxikológiai végpontok vizsgálatával lehetséges. A munka során lehetőséget biztosítunk különböző tesztek alkalmazási területeinek megismerésére, különböző környezeti minták vizsgálatával.

A neuroblastos tumorok csoportja az egyik leggyakoribb a gyermekkori daganatok között. Biológiai viselkedése jelentős változatosságot mutat, a megállíthatatlan progressziótól a spontán regresszióig minden előfordulhat. A progresszió nehezen jósolható meg, de az alkalmazott kezelés intenzitása a várható viselkedéstől függ. A neuroblastos tumorok pathogenesise is enigmatikus, nagy valószínűséggel többlépcsős. A projekt célja az ALK gén mutációs státuszának és expressziójának vizsgálata a Neuroblastoma Referencia Centrum anyagában.

Társtémavezető: Dr. Tamás Andrea, egyetemi docens

A PACAP (pituitary adenylate cyclase activating polypeptide) hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid legnagyobb koncentrációban a központi és perifériás idegrendszerben található, de a legtöbb szervben előfordul. A központi idegrendszeren belül nagy mennyiségben van jelen a hypothalamusban, de a kéregállományban, a középagyban, az agytörzsben, a thalamusban, a hypophysisben és a kisagyban is jelentős mennyiségű PACAP tartalmú sejt található. A PACAP neuroprotektív hatását a peptid felfedezése óta számos kísérlet bizonyította. Kimutatták, hogy in vitro védi a neuronokat különféle toxikus hatással szemben. Neuroprotektív, sejttúlélést segítő hatását in vivo vizsgálatok is megerősítik. Traumás vagy ischaemiás agykárosodás, Parkinson kór és stroke állatmodelljeiben jelentős védő hatást mutat.

A gyógyszeresen nem kezelhető mozgászavarok, epilepszia, és egyes pszichiátriai kórképek esetén az agy mélyén elhelyezkedő bazális ganglionok elektromos ingerlése rutin idegsebészeti beavatkozásnak számít világszerte. A leggyakrabban ingerelt struktúrák a szubthalamicus nucleus, a globus pallidus belső szegmense, és a motoros thalamus, illetve epilepsziában a thalamus principális magcsoportja.

Eddigi ismereteink szerint nincs adat arról, hogy a mozgászavarban, ill. epilepsziában szenvedő betegek mély agyi stimulációs, illetve ablációs idegsebészeti kezelése miképpen befolyásolja a -központi idegrendszerben jelenlévő, és neuroprotektív hatással is rendelkező- vérplazma PACAP koncentrációját.

A kutatás már folyamatban van az Anatómia Intézetben és az Idegsebészeti Klinikán. A statisztikai elemzéshez további műtétileg kezelt beteg adatainak feldolgozására van szükség.

Tervezett vizsgálatok:

1. Preoperatív és reguláris időszakban posztoperatív vérplazma PACAP koncentráció mérés mozgászavar ill. epilepszia miatt mély agyi stimulációval vagy ablációval kezelt betegnél.
2. Adatok statisztikai feldolgozása

Társtémavezető: Dr. Kovács Norbert, egyetemi adjunktus

A gyógyszeresen nem kezelhető mozgászavarok esetén az agy mélyén elhelyezkedő bazális ganglionok elektromos ingerlése, és lézionálása rutin idegsebészeti beavatkozásnak számít világszerte. A módszer Parkinson-kór, essentialis tremor, és primer disztóniák esetében bizonyítottan hatékony terápiás lehetőség. A leggyakrabban ingerelt struktúrák a szubthalamicus nucleus, a globus pallidus belső szegmense, és a motoros thalamus.

A műtét részeként éber betegeknél intraoperatív mikroelekródás elektrofiziológisai vizsgálatot végzünk. A célterületeket a kóros elektromos aktivitás helyének bizonyításával (mikroelektródás rekording), valamint intraoperatív elektromos stimulációval határozzuk meg.

Az mikroelektródás vizsgálatok során eltérő amplitúdójú, frekvenciájú idegsejtaktivitást észlelünk. Istmeretes, hogy a betegek tünetei testfelenként különböző súlyosságúak lehetnek. Különösen Parkinson-kór esetén figyelhető meg ez a tüneti aszimmetria. Mindemellet a tünetek súlyossága is eltérő betegenként.

Nincs adat arra vonatkozóan azonban, hogy a tünetek súlyossága, és az agy mélyéből -mikroelektródás intraoperatív regisztrációval- elvezetett elektromos jelek aktivitása között van-e összefüggés.

A műtét előtt a betegség tüneteinek klinikai vizsgálata nemzetközileg standardizált pontozó skálával, valamint video vizsgálattal felmérésre kerül. Ugyanazen vizsgálatokat a műtét után ( a stimulációs ill. ablatív műtétek) is elvégezzük. Ezekből az adatokból a műtétek terápiás hatása megítélhető.

Tervezett vizsgálatok:

1. Intraoperatív mikroelektródás vizsgálatok végzése a célterületekben, és a felfogott elektromos jelek (frekvencia, amplitúdó, ritmicitás analízis) vizsgálata statisztikai módszerekkel
2. Identikus betegek klinikai tüneteinek statisztikai elemzése az adatbankban rendelkezésre álló nemzetközi pontozóskálák adatai alapján.
3. Klinikai és elektrofiziológiai adatok korrelációjának vizsgálata.

Társtémavezető: Dr. Balás István, egyetemi docens

A gyógyszeresen nem kezelhető mozgászavarok, epilepszia, és egyes pszichiátriai kórképek esetén az agy mélyén elhelyezkedő bazális ganglionok elektromos ingerlése rutin idegsebészeti beavatkozásnak számít világszerte. A módszer Parkinson-kór, essentialis tremor, epilepszia, és primer disztóniák esetében bizonyítottan hatékony terápiás lehetőség. A leggyakrabban ingerelt struktúrák a szubthalamicus nucleus, a globus pallidus belső szegmense, és a motoros thalamus, illetve epilepsziában a thalamus principális magcsoportja.

Voxel-based MR-morphometriai vizsgálatok bizonyítják, hogy Parkinson –kóros (PD) betegeknél a kognitív teljesítményben bekövetkezett romlás az agy egyes területeinek, elsősorban a kortikális és szubkortikális szürkeállomány térfogatvesztésével jár együtt. A nem demens PD betegeknél a frontális lebeny szürkeállományában mutattak ki térfogat csökkenést. A demenciával járó PD betegeknél kétoldali occipitális, temporális lebenyekben, valamint subcortikális területek (thalamus, nucleus accumbens, és putamen) szürkeállományi volumenvesztése volt kimutatható a nem demens PD betegekhez viszonyítva. Hippocampalis volumencsökkenés mindkét PD csoportban kimutatható volt. Demenciával járó PD-ben elsősorban a limbikus területek, valamint az agykéreg kiterjedt atrophiája megfigyelhető meg volumetriás vizsgálatokkal.

Tervezett vizsgálatok:
Jelen tanulmányban a korábbi adatokra alapozva a következő kísérleteket tervezzük:
Négy kísérleti időpontban vizsgálnánk az agyi térfogatot MRI volumetriás módszerrel:

1. Az elektródák behelyezése előtt egy évvel (nem stimulált beteg).
2. A mély agyi stimulációs műtét időpontjában. A műtéti morfológiai célpont meghatározásához, az agyi erek láthatóvá tételéhez kontraszt agyag beadására van szükség, ami a műtéti tervezés része, nem jelent extra vizsgálatot.
3. Az elektródák behelyezése után 1-5 nappal, (akut térfogat változás megítélése).
4. Az elektródák behelyezése után egy évvel (krónikus stimulációs hátás vizsgálata)

Társtémavezető: Dr. Kovács Norbert, egyetemi adjunktus

A gyógyszeresen nem kezelhető mozgászavarok esetén az agy mélyén elhelyezkedő bazális ganglionok elektromos ingerlése, és lézionálása rutin idegsebészeti beavatkozásnak számít világszerte. A módszer Parkinson-kór, essentialis tremor, és primer disztóniák esetében bizonyítottan hatékony terápiás lehetőség. A leggyakrabban ingerelt struktúrák a szubthalamicus nucleus, a globus pallidus belső szegmense, és a motoros thalamus.

A Pécsi Idegsebészeti Klinikán 2001 óta alkalmazunk mély agyi stimulációs műtéteket, az eltelt időben közel háromszáz sikeres beavatkozást végeztünk.

A műtét részeként éber betegeknél intraoperatív mikroelekródás elektrofiziológisai vizsgálatot végzünk. A célterületeket a kóros elektromos aktivitás helyének bizonyításával (mikroelektródás rekording), valamint intraoperatív elektromos stimulációval határozzuk meg.Az intraoperatív elektromos ingerlések során az ingerköszöb vizsgálatával állapítjuk meg a célterület pontos helyét, valamint a célterület körül elhelyezkedő anatómiai képletek közelségét. A küszöbinger erőssége betegenként eltérő.

Nincs adat arra vonatkozóan azonban, hogy a tünetek súlyossága, és az intraoperatív köszöbinger erőssége, és a tartós posztoperatív ingerléssel elért terápiás hatás között van-e összefüggés.

A műtét előtt a betegség tüneteinek klinikai vizsgálata nemzetközileg standardizált pontozó skálával, valamint video vizsgálattal felmérésre kerül. Ugyanazen vizsgálatokat a műtét után ( a stimulációs ill. ablatív műtétek) is elvégezzük. Ezekből az adatokból a műtétek terápiás hatása megítélhető.

Tervezett vizsgálatok:

1. Intraoperatív mikroelektródás stimulációs vizsgálatokkal az ingerlési küszöbértékek meghatározása a célterületekben, és ezen adatok vizsgálata statisztikai módszerekkel
2. Identikus betegek klinikai tüneteinek statisztikai elemzése az adatbankban rendelkezésre álló nemzetközi pontozóskálák adatai alapján.
3. Klinikai pontozóskálák, és intraoperatív stimulációs küszöbérték adatok korrelációjának vizsgálata.

Az egészségünk megőrzésében jelentős szerepet játszó, antioxidáns tulajdonságú, növényi eredetű polifenolok, a mai napig a tudományos kutatások szerves részét képezik. A mai modern, nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás (HPLC) módszerek lehetővé teszik a komplex mintákban kis koncentrációban jelenlévő bioaktív molekulák elválasztását, analízisét. A vizsgálatok célja a különböző, növényi eredetű polifenolok optimális extrakciós eljárásának kidolgozása, az egyes polifenolok minőségi valamint mennyiségi meghatározása. A HPLC segítségével azonosított polifenolok jelenlétét a vizsgált mintákban további tömegspektrometriás mérésekkel bizonyítanánk.

A mitokondriumok optimális körülmények között hálózatot alkotnak, mely bizonyos hatásra (pl. hiperglikémia esetén, oxidatív stresszben) feldarabolódhat. A fonalas és a „szemcsés” formák fiziológiás körülmények között dinamikus egyensúlyban vannak egymással, azonban a mitokondriális dinamika fragmentáció irányába történő eltolódása fontos szerepet játszhat a sejthalál folyamatában. Vizsgáljuk a ROS/hiperglikémia indukálta mitokondrium fragmentációt különböző sejtes és állat (patkány, egér) modelleken

A korábbi években készített preoperatív MRI vizsgálatok összehasonlítása a műtétnél talált elváltozásokkal váll betegeknél. Majd a kapott eredményekből meghatározzuk a MRI vizsgálat validitását, valamint megvizsgáljuk, hogy a preoperatív vizsgálatból meghatározható a posztoperatív és a gyógyulási időszak hossza különböző váll betegségekben.

A mindennapi rutin során különböző indikációkkal elvégzett számos mellkasi CT vizsgálat során gyakran mellékleletként felfedezett 3 cm-nél kisebb gócok sokszor nem karakterizálhatóak. Különösen igaz ez a 8 mm-nél kisebb „nodulusokra”. Munkánk során a különböző méretű és morphológiájú gócok nemzetközi ajánlások szerinti beosztását, felfedezésük esetén szükséges diagnosztikus lépések, algoritmusok összefoglalását, napi munkába történő átültetését tervezzük elvégezni. Továbbá a korábban elvégzett vizsgálatok, és az eddigi algoritmusok alkalmazásának eredményességének ellenőrzését is tervezzük. A diagnosztikus lépések és kontrollok megfelelő megtervezése és alkalmazása nem csak a felesleges vizsgálatok számának csökkentését, de az intrpulmonalis malignitás korai felismerését is elősegítheti.

Az elhúzódó konstipáció miatt orvoshoz forduló betegek életminőségét jelentősen rontó kórképek kivizsgálása és kezelése komplex szemléletet és speciális vizsgálatokat igényel. A tükrözések és hasi ultrahang/CT vizsgálatok mellett a vastagbelek funkciójának tranzit vizsgálattal és defekogáfiával való megítélése is szükséges. Munkánk során a klinikánkon működő funkcionális vizsgálatok módszertani optimalizálását, a korábbi vizsgálati eredmények elemzését tervezzük. Továbbá egy új, interdiszciplinális munkacsoport felállításában és működtetésében is részt veszünk.

A BGP-15 egy érdekes, új inzulinérzékenyítő gyógyszerjelölt, melynek számos biológiai és farmakológiai hatását kimutatták korábban. Bár számos elképzelés született a hatását illetően, de a pontos mechanizmus még nem világos. Kísérleteink során vizsgáljuk a BGP-15 oxidatív stresszre gyakorolt hatását különböző sejtvonalakon fluoreszcens mikroszkópia, illetve Western blot technika segítségével.

A primer ciliumok szerepe a cuprizone által indukált kísérletes demyelinizációs modellben

A TDK téma célja amfoter anyagok (pl. fehérjék és peptidek) elválasztására alkalmas, nagy felbontású kapilláris izoelektromos fókuszálás módszerek fejlesztése. A kísérletek során, a makromolekulák fali adszorpciójának kiküszöbölése érdekében különféle kapilláris bevonatokat fogunk tesztelni. Továbbá különböző adalékanyagokat (glicerin, karbamid) is alkalmazunk azzal a céllal, hogy elkerüljük az izoelektromos pontjukon fókuszált fehérjék kicsapódását.

Az O-glikoziláció a fehérjék poszttranszlációs módosulása, melynek szerepét kiterjedten vizsgálják különböző élettani és patológiás folyamatokban (stressz, diabetes mellitus, Alzheimer kór, stb). Ismert, hogy magas glükózkoncentráció esetén a glikozilált fehérjék aránya nő. A vörösvérsejt-koncentrátumokban az additív oldat magas glükózkoncentrációja biztosítja a vörösvérsejtek energiaszükségletét a 35 napos tárolás során. A sejtek a tárolás alatt különböző mértékű károsodásokat szenvednek, amelyek transzfúzió után a sejtek funkcióját, túlélését csökkentik. Vizsgálatunkban a vértartósító oldat glükóz-koncentrációjának hatását vizsgáljuk a vörösvérsejtek O-glikozilációjára és a tárolás alatti sejtkárosodásra.

A hidrofil karotinoidszármazékok antioxidáns aktivitása, biológiai hozzáférhetősége meghaladja az apoláros természetes karotinoidokét. Kevés ilyen vegyületről tudunk jelenleg, ezért célunk ilyen származékok előállítása és farmakológiai vizsgálata. Érdekesek lehetnek továbbá az ezen származékokból képzett, már nanorészecskének tekinthető dendrimerek is.

A karotinoidok természetes antioxidáns vegyületek, melyek biológiai hatása fokozható szerkezetük kémiai módosításával. A paprikák piros színéért felelős ún. kappa-karotinoidokat a legjobb antioxidánsok között tartják számon, ám ezek szintetikus módosításait eddig nem tanulmányozták. Szénhidrátok, fullerének és egyes antibiotikumok kovalens kapcsolását vizsgáljuk kappa végcsoportot tartalmazó és egyéb természetes karotinoidokhoz. Az előállított vegyületek antioxidáns hatását in vitro és in vivo körülmények között is tanulmányozzuk.

A tüdő rosszindulatú daganatai a leggyakoribb és legmagasabb halálozással járó daganatok világszerte. A leggyakoribb szövettani típus az adenokarcinóma, melynek számos szubtípusa ismert.

Kutatásunk célja, hogy meghatározzuk a tüdő adenokarcinómák  különböző hisztológiai subtípusainak gyakoriságát saját anyagunkban. Továbbá összefüggéseket kerestünk a tekintetben, hogy mennyire befolyásolja a metasztatizáló-képességet a tumor mérete, hisztológiai mintázata, centrális illetve perifériás elhelyezkedése, valamint a daganatban illetve körülötte lévő gyulladás jelenléte.

A HPV pathogenetikai szerepe cervix karcinómában bizonyított, azonban a tüdő laphám karcinómákban az erre vonatkozó adatok korlátozottak. Immunhisztokmiai és moekoláris módszerekkel vizsgáljuk a HPV előfordulását tüdő tumor mintákon.

Különböző vizsgálatok rávilágítottak, hogy szignifikáns összefüggés van a daganatsejtekben előforduló EGFR mutáció és az adenocarcinomák bizonyos szubtípusai között: a lepidic, az acinaris, illetve a papillaris hisztotípus gyakrabban társul a géneltéréssel. A KRAS mutáció az invazív mucinózus altípussal asszociálható. Célunk megvizsgálni, ezen mutációk előfordulási gyakoriságát a Intézetünkben vizsgált különböző hisztomorfológiájú tüdő adenokarcinómákban.

Tekintettel arra, hogy egyes tüdő adenocarcinomák esetében terápiás fontossággal bír az ALK gén átrendeződése, célunk megvizsgálni, hogy az immunhisztokémiai eljárással vizsgált ALK fehérje túlexpresszió, korrelál-e a fluoreszcens in situ hibridizációval detektált genetikai változással. Továbbá vizsgálni szeretnénk, hogy a ALK gén aberrációjának jelenléte összefüggésbe hozható-e a beteg nemével, korával, dohányzási szokásával, a betegség stádiumával, a daganat szövettani megjelenésével, lokalizációjával és metasztatizáló képességével.

Kutatásunk célja, hogy meghatározzuk a tüdő különböző dignitású neuroendokrin daganatainak előfordulási gyakoriságát.

Társtémavezető: Ludánné Varga Edit, egyetemi tanársegéd

A téma keretén belül olyan sejtes ko-kultúrákat hozunk létre, melyben a sejtek fizikailag kapcsolódhatnak egymással, ugyanakkor külön vizsgálhatók. Elsődlegesen primér mikrogliák és differenciált SH-SY5Y (dopaminerg neuron) egymásra hatását vizsgáljuk különböző kezelések hatására. A kezeléseket követően a sejteket szétválasztjuk, és külön vizsgáljuk a vasanyagcsere és lipid anyagcsere génjeinek expressziós változásait. Továbbá vizsgáljuk azt is, hogy a sejtek milyen molekulák révén kommunikálnak egymással. A további kísérletekben pedig azt vizsgáljuk, hogy az asztrociták jelenléte hogyan befolyásolhatja az előbbi két sejttípus működését.

Társtémavezető: Dudás Réka, egyetemi tanársegéd

A máj fontos szerepet játszik a vasanyagcsere szabályozásában. A vashomeosztázis felborulása/megváltozása különböző betegségek kialakulásához vezethet. Vizsgálataink célja ezeknek a változásoknak a modellálása immortalizált májsejt-eredetű sejtvonalon (elsősorban WRL68), illetve primer májsejteken. Ezt megelőzően kidolgozzuk laborunkban a primer májsejt kultúra előállításának módszerét, és elvégezzük az így létrehozott kultúrák átfogó vizsgálatát.

Társtémavezető: Dr. Avar Péter Ágoston

A stressz (pl. oxidatív stressz) befolyásolja a sejt pusztulást, öregedéshez, apoptózishoz vagy nekrózishoz vezethet. A metabolomikai változások viszgálata  rengeteg új információt szolgáltathat, új megközelítésekhez vezethet. A metabolitok (pl kis savas molekulák, nukleozidok) mennyiségi változásának meghatározása a biokémiai folyamatok jobb megértését szolgálhatja.

Társtémavezető: Dr. Avar Péter Ágoston

A gyógyszermaradványok és kozmetikai és egészségügyi készítmények komponensei a természetbe jutva hatással vannak az ökoszisztémák működésére. Befolyásoló; biokémiai hatásuk követéséhez és a kiváltott problémák megoldásához szükség van a vegyületek pontos azonosítására, mennyiségi meghatározására. Természetes vizekből származó, illetve hal- és csiga szövetextraktumok vizsgálatát végezzük, pl. a fogamzásgátlókból származó ösztrogénszármazékok és bomlás termékeik vizsgálatára, az általuk kiváltott biokémiai folyamatok feltérképezésére.

A külső membrán fehérjék összetételében bekövetkező változások hatással lehetnek a baktérium adhéziós tulajdonságaira. A különböző növényi olajokkal történő kezelés után izoláljuk a membrán fehérjéket, melyeket többek között tömegspektrometriával azonosítunk.A fehérje összetétel és mennyiségi megoszlás változásainak vizsgálata közelebb vihet a kiváltott folyamatok megértéséhez és a leghatékonyabb antibakteriális természetes hatóanyag azonosításához.

Társtémavezető: Dr. Avar Péter Ágoston

Az oxidatív stressz gyakran okoz káros sejtszintű folyamatokat.Ezek apoptózishoz vagy nekrózishoz is vezethetnek. Ezen hatások csökkenthetők antioxidánsok alkalmazásával.  A polifenolok; mint a malvidin vagy a rezveratrol, a stilbének és a fitoösztrogének antioxidánsok, védő hatásuk van. A természetes hatóanyagok mennyiségi meghatározása és összehasonlító vizsgálata közelebb vihet a folyamatok jobb megértéséhez és hatékony gyógyszeres kezelés kidolgozásához.

Társtémavezető: Prof. Dr. Miseta Attila, egyetemi tanár

Jól tudjuk, hogy rendszeres testmozgásnak jótékony hatása van az emberi szervezetre, és azt is, hogy a rendszertelen, váltakozó erősségű edzés problémákat is okozhat. Sokféle kisebb nagyobb biokémiai változás történik a testmozgás során, aminek nem minden részlete ismert. A hirtelen elkezdett sporttevékenység vagy verseny stressz hatásnak is felfogható, míg a rendszeres testmozgás esetleg hozzásegít a stressztűrő képesség javulásához. A stresszhatások fontos jelző molekulái a katekolaminok. Kutatás célja annak vizsgálata, hogy a sporttevékenység mennyire befolyásolja a vizeletben mérhető katekolaminok mennyiségét.

Endoplazmatikus retikulum stressz vizsgálata
glioblastoma sejtvonalak és primer kultúrák túlélésére, génexpressziós
mintázatára és miRNS profiljára

 

Társtémavezető: Kőnigné Dr. Péter Anikó, egyetemi adjunktus

A természetbe kerülő vegyületek (pl. gyógyszerek, vegyszerek és egyéb káros anyagok) kibocsátása, biológiai aktivitásuk ellenére, nincs kellően szabályozva és kimutatásukra még nincs megfelelő környezetanalitikai módszer. Ezen anyagok a levegőből, táplálékkal vagy ivóvízzel bejutva a szervezetbe egészségkárosító hatásúak lehetnek. Célunk nagy érzékenységű elválasztástecnikai módszerek kidolgozása (GC/MS, HPLC/MS-MS, CE/MS), az eddig nem kellően vizsgált szennyező anyagok meghatározására. Mintáink biológiai forrásból származnak: vizelet, vér és anyatej.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit, egyetemi tanársegéd

TAVI (trans aortic valve implantation) beavatkozások megtervezésében az egyik és sok tekintetben leginformatívabb vizsgálati eredményt a CT angiográfiás vizsgálat szolgáltatja. A témában áttekintésre kerülnek a CT angiográfiás vizsgálatok vizsgálati technikái. Lehetőség nyílik a TAVI tervezéshez szükséges rekonstrukciók megismerésére és mérések végzésére.

Társtémavezető: Kőnigné Dr. Péter Anikó, egyetemi adjunktus

A természetbe kerülő vegyületek (pl. gyógyszerek, vegyszerek és egyéb káros anyagok) kibocsátása, biológiai aktivitásuk ellenére, nincs kellően szabályozva és kimutatásukra még nincs megfelelő környezetanalitikai módszer. Ezen anyagok a levegőből, táplálékkal vagy ivóvízzel bejutva a szervezetbe egészségkárosító hatásúak lehetnek. Célunk nagy érzékenységű elválasztástecnikai módszerek kidolgozása (GC/MS, HPLC/MS-MS, CE/MS), az eddig nem kellően vizsgált szennyező anyagok meghatározására. Mintáink: felszíni és felszín alatti vizek, palackozott vizek.

A B-sejtes malignus lymphomák kutatásának egyik gyakori modellje az egér B-sejtes daganatok vizsgálata. Intézetünkben azonosítottunk egy új, follikuláris lymphoma jellegzetességeket mutató egér daganatot, ami elsősorban a nyirokutak mentén terjed. A kutatás célja a daganat-sejtek szöveti partnereinek azonosítása és a túlélésüket elősegítő szignálok meghatározása.

Az egészségnevelés primer prevencióban betöltött kiemelkedő szerepe vitathatatlan, azonban a módszerek folyamatos fejlesztése, az életkori, társadalmi és szociális aktualitásoknak megfelelő adaptációja teszi teljessé és kellően hatékonnyá. Az egészségnevelési színterekre fókuszált módszertan kidolgozása és folyamatos aktualizálása jelentős kihívást jelent a megelőzés terén elhivatottak számára is, ugyanakkor a fókuszált, problémacentrikus gondolkodásmóddal egy új struktúra válik kidolgozhatóvá. A módszertan fejlesztése a gyakorlatban történő folyamatos visszajelzések alapján tökéletesíthető leghatékonyabban. A fenti téma iránt érdeklődő és azzal foglalkozó TDK hallgató mind a módszertan fejlesztésében, mind a megvalósításában - többek között általános és középiskolás tanulók rendszeres oktatásával is - mind az eredmények értékelésében részt vesz.

A téma legfőbb célkitűzése a hatékony ismeretátadási módszerfejlesztés mellett a fiatalkori egészségszemlélet kialakítása, a megfelelő attitűdváltozás elérése. Olyan folyamatos egészségnevelési módszerfejlesztés, mely az egészség mindennapi gyakorlatba történő beépülését eredményezi, nemcsak a passzív tudás kialakítását.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor, radiológus szakorvos

A témán belül a Klinika képi és leletanyagában vizsgáljuk a coronariák eredési, lefutási anomáliák egyes fajtáinak gyakoriságát és jelentőségét. Lehetőség van az egyes, kiválasztott csoportokon belüli további képi analízis végzésére, esetleges következményes morfológiai vagy funkcionális eltérések felfedésére.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit, egyetemi tanársegéd

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik a bal kamra funkció megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes, bal kamra funkciót rontó szívbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

Társtémavezető: Dr. Várady Edit, egyetemi tanársegéd

A Klinikán elvégzett szív CT vizsgálatok egy részében retrospektív EKG kapuzással történik mérés, melyet követően a rendelkezésre álló adathalmazból, morfológiai analízis során lehetőség nyílik egyes billentyűk morfológiai és részben funkcionális megítélésére.  A téma felöleli a szív CT vizsgálatok során alkalmazott EKG alapú vezérlés lehetőségeit, csakúgy, mint az egyes billentyűbetegségek CT morfológiai megjelenésének bemutatását, akár az egyes betegségcsoportokra lebontva.

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor, radiológus szakorvos

A szív CT vizsgálatok során több olyan információt, adatot nyerhetünk, ami módosíthatja a beteg cardiovasculáris rizikó besorolását. A témán belül lehetőség nyílik e paraméterek megismerésére, mérésére, társklinikákkal együtt működve bizonyos betegcsoportokon belüli szerepük feldolgozására.

Az epeúti elzáródások mintegy kétharmada malignus betegség következménye, az esetek jelentős része napjainkban is inoperabilis. Az endoszkópos megoldások sikertelensége esetén az egyetlen lehetőség a percutan beavatkozás. Kis megterheléssel, helyi érzéstelenítésben állítható helyre az epe elfolyás, a beteg állapotának javulása után pedig végleges megoldásként stent beültetés végezhető. A kombinált intervenciós radiológiai és onkoterápiás kezelési módszerek pedig jelentősen javítják a túlélést és az életminőséget. A kezelések, interdiszciplinális szemlélet megismerése mellett betegfeldolgozás végezhető.

Közismert, hogy egyes élvezeti cikkek (kávé, energia ital, dohányáruk…) vasculáris hatással rendelkeznek. Az ultrahangos e-tracking módszerrel ezen hatást szeretnénk elemezni. Egészséges, fiatal, önkéntes hallgatók beválogatásával, különböző szerek elfogyasztása után mérjük az érfal rigiditásának változásait. Célunk, hogy egy rizikóbecslést tudjunk felállítani a különböző élvezeti cikkek hosszú távú használatának az atherosclerosis kialakulására gyakorolt hatásáról. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

Az ultrahangos e-tracking módszerrel ma már mérni tudjuk az érfal rugalmasságának változásait. Munkánk során olyan betegeket válogatunk be, akik magas cardiovascularis rizikóval rendelkeznek, azonban még nem volt cardiovascularis történésük. Feltételezésünk szerint, a fizikai tréning hatására a nagyobb ejectios fractio megterhelheti az amúgy is károsodott vagy már teljesen rigid érfalat. Célunk annak a betegcsoportnak a kiszűrése, amelynek nem feltétlenül ajánlott a megnövelt fizikai aktivitás az érrendszer állapotának szempontjából. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

Társtémavezető: Dr. Nemes Katalin, rezidens orvos

A kontrasztanyagos ultrahanggal végzett mélyvéna vizsgálatokról ez idáig kevés tudományos közlemény született. Az alsóvégtag mélyvénáinak ezen képalkotó eljárással történő vizsgálatához egy új módszert szeretnénk kidolgozni. A vizsgálati alanyok normál mélyvénás, visszeres, de normál mélyvénás, valamint mélyvénás  trombózison átesett és egyéb vénás insuficientiaval rendelkező betegek lesznek. Munkánk során szeretnénk meghatározni a mélyvénák láthatóságát, a mélyvénás trombózis vizualizálhatóságát és specifikus jeleit ultrahangos kontrasztanyaggal. Mérni szeretnénk a különböző vénás telődési dinamikákat, a recurrens vénák billentyűfunkcióit. Későbbiekben szeretnénk eredményeinket összehasonlítani az egyes betegek phlebographiajaval, valamint a nemzetközi besorolásokkal. Lehetőség van a vizsgálatok elvégzésének megismerésére, mérések végzésére és a kapott adatok feldolgozására.

A hallgató részt vesz a klinikákról és elméleti intézetektől a tanszékre érkező statisztikai együttműködési munkákban. Ezek általában a vizsgálatok tervezésétől az adatgyűjtésen és az adatok értékelésén át a statisztikai következtetések megfogalmazásáig terjednek. De alkalmanként közvetlenül részt veszünk a szakmai következtetések megfogalmazásában is. A hallgatók a saját tudományos munkájukra készülhetnek fel több kutatócsoport munkáját megismerve, azok pozitív és negatív tapasztalatait megismerve.

Társtémavezető: Dr. Farkas Orsolya, egyetemi tanársegéd

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel, egyetemi tanársegéd

Nemrégiben indult új kutatási területünk, ahol az endogén PACAP végtag-iszkémiában betöltött szerepét vizsgáljuk. A kísérlet folyamán vad típusú és PACAP-génkiütött egerekben elkötjük az arteria femoralist, és egy lézer-doppler elven működő kamera segítségével detektáljuk a talpi régió vérátáramlását. Ezen kívül az iszkémiás izomszövetből mintát veszünk, az ebből készült metszetekben immunflourszecens festéssel mutatjuk ki az kapillárissűrűséget, és ennek eltéréseit vizsgáljuk a vad típusú és PACAP-génkiütött egerek között. Továbbá a károsodott izomszövetek fehérjeprofilját protein array kit-ek segítségével áll szándékunkban feltérképezni.

Társtémavezető: Dr. Opper Balázs, egyetemi adjunktus

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) sejtvédő hatású neuropeptid. Számos perifériás szervben bizonyították már védő szerepét. Kutatásunk célja a PACAP bélsejteken kifejtett hatásainak vizsgálata. Kísérleteink során vizsgáljuk a PACAP hatását különböző in vitro modellekben.

Társtémavezető: Dr. Gaszner Balázs, egyetemi docens

A PACAP (hipofízis adenilát cikláz aktiváló polipeptid) egy neuropeptid, amely komplex szerepet játszik a sejtkárosító hatások és neurodegeneratív betegségek elleni védelemben. Neuroprotektív hatását leírták Parkinson kór, Huntington kór és Alzheimer kór modellekben in vitro és állatkísérletes modellekben egyaránt. Célunk e hatások hátterében meghúzódó protein expressziós különbségek vizsgálata PACAP génhiányos és vad egerek különböző agyterületei között. Ehhez egy    tömegspektrometriás képalkotási technikát, a MALDI Imaging-et használjuk, mellyel közvetlen proteomikai vizsgálatot végezhetünk szövettani metszetek felszínéről. Az eredmények megerősítéséhez folyadékkromatográfiás-tömegspektrometriát és immunfluoreszcens festést használunk.

Társtémavezető: Balassa Tímea, egyetemi tanársegéd

A Progeszteron-Indukálta Blokkoló Faktor (PIBF) nevű fehérje fontos szerepet játszik a terhesség fenntartásában és a tumornövekedésben. Korábbi kísérleteink igazolták, hogy a teljes láncú (90 kDa) formája a sejtmagban lokalizálódik, transzkripciós faktorként fejti ki funkcióját, és részt vesz a sejtciklus szabályozásában. A PIBF kisebb izoformái a citoplazmában termelődnek, onnan szekretálódva fejtik ki citokin-szerű hatásaikat, és közvetítik terhesség alatt a progeszteron immunmoduláló hatásait. Az anyai limfociták, a placenta és a decidua termelnek PIBF-et, melynek fontos szerepe van az anyai immuntolerancia kialakulásában, magzatvédő immunológiai mechanizmusok aktiválódásában, az imlplantációban, valamint a trophoblast sejtek fiziológiás inváziójának szabályozásában. Daganatos sejtekben a PIBF progeszterontól függetlenül termelődik, és a sejtciklus befolyásolása révén elősegítheti a tumorsejtek túlélését, növekedését, ill. invazivitását.  Azt szándékozunk vizsgálni, hogy az intracelluláris PIBF befolyásolja-e a daganatos sejtek motilitását.

Társtémavezető: Dr. Fülöp Balázs Dániel, egyetemi tanársegéd

A munka célja az anatómia és határterületi tudományok összefüggéseinek vizsgálata, különös tekintettel a modern technika alkalmazási lehetőségeire. További cél még innovatív ötletek megvalósítása mind az oktatásban mind a kutatásban.

A TDK hallgató feladata az elérhető szakirodalom és az Intézet széleskörű nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül összegyűjteni, összehasonlítani és elemezni az Uniós migráns egészségügyi szűrővizsgálati gyakorlatokat és következtetéseket, javaslatokat megfogalmazni egy egységes, nemzetközi szűrővizsgálati protokol témájában

Az elmúlt évek során jelentősen erősödött az Európai Unió felé irányuló migráció. Származásukat tekintve, zömében olyan közel-keleti és afrikai országokból érkeznek, ahol egyes fertőző betegségek még endémiásnak számítanak, viszont Európából részben, vagy teljesen eltűntek. A jelentkező hallgató a hazánkba érkező menekültek egészségügyi adatainak retrospektív feldolgozásában, valamint a témához kapcsolódó szakirodalom-kutatásban működhet közre.

A multirezisztens kórokozók terjedésével egyre inkább felértékelődik azon antibakteriális eljárások jelentősége, melyek bizonyos körülmények közt alternatívát nyújthatnak a terápiás szempontból problémás fertőző ágensek eliminálásra. Egy lehetséges terápiás módszert kínál a bakteriofágok alkalmazása. A munka keretében egyes kórokozók elleni fágok kerülnek izolálásra és karakterizálásra, illetve in vitro (felületi) és in vivo (egér modell) rendszerekben hatékonyságuk tesztelése.  

A bakteriális eredetű enterális megbetegedések fő kórokozó ágense a Salmonellák mellett a Campylobacter jejuni. A nagyfokú genetikai változatosságot mutató izolátumok közös vonása az inváziós képesség, melynek számos részlete vár még tisztázásra. A rendelkezésre álló transzkriptom analízis eredményei alapján több olyan célgén funkcionális vizsgálatát végezzük, amelyek szerepének tisztázása közelebb vezethet a sejtinternalizációs folyamat, és ezzel a gazda kórokozó közti kapcsolat sajátságainak megértéséhez. 

Világszerte súlyos klinikai és közegészségügyi problémát jelentenek a különféle Gram-pozitív és Gram-negatív multirezisztens kórokozók. Vizsgálataink célja, hogy a PTE klinikáiról származó multirezisztens izolátumok esetében a rezisztenciaért felelős géneket azonosítsuk, azok előfordulását felmérjük, és terjedésük módját megismerjük. Az így nyert információk révén szeretnénk elősegíteni az újonnan felbukkanó multirezisztens kórokozók korai detektálását, továbbá hozzájárulni az infekció kontroll hatékonyabb működéséhez és helyi antibiotikum protokollok készítéséhez. A munka során a hallgatók különböző molekuláris biológiai technikákat sajátíthatnak el, és emellett lehetőségük nyílik a tradicionális bakteriológiai diagnosztikai módszerek megismerésére is.

Társtémavezető: Prof. Dr. Seress László, emeritus professzor

A vizsgálatok célja felderíteni azokat a fény- és elektronmikroszkópos módszerekkel megfigyelhető elváltozásokat az emberi temporális lebenyben, amelyek az epilepszia hátterében állhatnak.

Társtémavezető: Dr. Csontos Csaba, egyetemi docens

A politrauma  olyan  sérülés  kombinációt  jelent,  mely  során  az  egyes  sérülések következményei  hatványozódnak  –  pl.:  sokk állapot,  SIRS,  DIC fejlődik  ki  – illetve  a sérülések jellege lehetetlenné teszi minden egyes sérülés megfelelő időben történő ellátását. A több sérülés okozta szindróma  távoli szisztémás  reakciót  indít  be, melynek  kapcsán  a priméren nem sérült szervek is károsodhatnak (MOF/MODS). A politrauma okozta sérülések előfordulása világszerte nő, intenzív terápiás ellátása a balesetet követő órákban kezdődik. Az égés betegség nem csak a  kültakaró,  illetve  az alatta  elhelyezkedő szervek anatómiai károsodásával jár, hanem ez egész szervezetet érintő súlyos traumáról van szó. Ez többek között  a  neuroendokrin  rendszer felborulásával,  fokozott katabolizmussal, hipoproteinémiával, és az immunrendszer csökkent funkciójával társull. Ezen kórképek a mai napig komoly kihívást jelentenek a beteg, illetve az ellátásban résztvevőszakmák (baleseti  sebészet,  égéssebészet,  intenzív terápia,  stb.)  számára. 

A vírusokról alkotott képünk korántsem teljes, napjainkban nagymértékben változik. A vírusok genetikai állományának tulajdonságai és jellegzetességei azonban – mint az ujjlenyomat - segítséget adnak új vírusok azonosításában és a vírusok csoportosításában. A kutatás célja új – eddig nem ismert - vírusok azonosítása és jellemzése különböző állati gazdafajokból és emberből. A vizsgálatok során ígéretes mintákból a Laboratórium által kidogozott módszerek segítségével azonosítjuk („horogra akasztjuk”), majd a teljes genetikai állományuk meghatározásával jellemezzük az új vírusokat. A kutatás célja az új vírusok gazda spektrumának, kóroki és klinikai szerepének, pathogenezisének leírása és a zoonózis lehetőségének vizsgálata is. A kutatáshoz a klasszikus virológiai módszerektől, egészen a ma legkorszerűbbnek számító metagenomikai vizsgálati módszereket felhasználjuk szoros együttműködésben a világ vezető virológusaival és virológiai laboratóriumaival.

A vírusokról alkotott képünk korántsem teljes, napjainkban nagymértékben változik. Jelen ismereteink szerint az RNS genomú vírusok a DNS vírusoknál ősibbek, számosabbak és messze sokszínűbbek. A vírusok genetikai állományának tulajdonságai és jellegzetességei azonban – mint az ujjlenyomat - segítséget adnak új vírusok azonosításában és a vírusok csoportosításában. A kutatás célja új – eddig nem ismert - burok nélküli, pozitív, egyszálú RNS genomú vírusok azonosítása és jellemzése különböző állati gazdafajokból és emberből. A vizsgálatok során ígéretes mintákból a Laboratórium által kidogozott módszerek segítségével azonosítjuk („horogra akasztjuk”), majd a teljes genetikai állományuk meghatározásával jellemezzük az új vírusokat. A kutatás célja az új vírusok gazda spektrumának, kóroki és klinikai szerepének, pathogenezisének leírása és a zoonózis lehetőségének vizsgálata is. A kutatáshoz a klasszikus virológiai módszerektől, egészen a ma legkorszerűbbnek számító metagenomikai vizsgálati módszereket felhasználjuk szoros együttműködésben a világ vezető virológusaival és virológiai laboratóriumaival.

A klinikai mikrobiológiai laboratóriumi vizsgálatok egyik elsődleges célja, hogy segítse a klinikust a fertőző betegségek klinikai diagnosztikája során egy adott mikroba kóroki szerepének megerősítésében vagy elvetésében (igen/nem kérdés). A jelen vizsgálataink célja azonban ennél több: az évek során összegyűjtött klinikai eseteink törzsminta-gyűjteményéből molekuláris genetikai (szekvencia- és filogenetikai) vizsgálatokkal jellemezni a vírusokat, és összefüggéseket keresni a térben és időben látszólag független klinikai esetek, esethalmozódások és járványok között, helyi, regionális, országos és nemzetközi szinten. A teljesség igénye nélkül lehetőség van többek között a hepatitis A vírus (HAV), a hepatitis C vírus (HCV), a hepatitis E vírus (HEV), a HIV vírus, az adenovírus, a rotavírus, a calicivírus, az astrovírus, az enterovírus, az influenza vírus stb. molekuláris epidemiológiai (populációs szintű járványügyi) vizsgálatára. A vizsgálatok számos fontos kérdésre adhatnak molekuláris szintű választ az adott vírusfertőzés járványtanával kapcsolatban, melyek eredménye a megelőzésben hasznosul.

Társtémavezető: Dr. Maróti Péter

A komplett vagy parciális, veleszületett illetve szerzett végtaghiányos állapotok emberek milliót érintik világszerte. Az orvos- és műszaki tudományok közös eredményeinek köszönhetően protézisek széles skálája elérhető a piacon, azonban a 3D technológiák (CAD tervezés, 3D nyomtatás és szkennelés) megjelenésével és dinamikus térhódításával ezen gyógyászati segédeszközök egyre olcsóbban, illetve abszolút személyre szabottan előállíthatóak.  A kutatási téma a világon az egyik vezető és kiemelt interdiszciplináris tudományterületnek számít.

Tudományos munkánk célja a végtaghiányos gyermekek és felnőttek számára open-source 3D nyomtatási rendszerek alapján elkészíthető, költséghatékony és személyre szabott felső végtagi funkcionális protézisek preklinikai és klinikai szempontú vizsgálata. Hangsúlyosan a napi tevékenységek (AoDL - activities of daily life) kivitelezésének lehetőségét tervezzük elemezni, továbbá a protézisek funkcionalitását objektív szempontok alapján is vizsgáljuk. Az eredmények figyelembevételével pedig javaslatot teszünk egy standardizálható score-rendszer megalkotására, mely a mechanikus és myoelektromos protézisek funkcionalitását és a páciens elégedettségét egyaránt méri.

Társtémavezető: Leipoldné Vig Andrea, egyetemi tanársegéd

A formin fehérjék az aktin sejtváz szabályozásának egyik fő molekuláris elemei. Kutatócsoportunk a forminok egy családjával a DAAM (Disheveled-associated activator of morphogenesis) formin vizsgálatával foglalkozik. A DAAM formin sokszínűsége abban rejlik, hogy változatos biológiai funkciókban tölt be nélkülözhetetlen szerepet. Így meghatározó az idegrendszerben az axonális filopodiumok formálásában, és így az idegsejtek közötti kapcsolatok kialakításában. Ugyanakkor a harántcsíkolt izom megfelelő működéséhez is elengedhetetlen. Kutatásink célja annak megértése, hogy a DAAM miként képes ilyen változatos biológiai funkciókat ellátni. Vizsgálataink során a fehérje különböző szakaszainak a működését írjuk le. Vizsgálatainkat több más magyar kutatócsoporttal együtt végezzük.

A kutatómunka során megtanulhatsz fehérje expressziós és tisztítási eljárásokat (E. coli, baculovirus rendszerekben és szövetből), fluoreszcencia spektroszkópiai és mikroszkópiai technikákat, valamint a képelemzés módszereit. E mellett betekintést nyerhetsz abba hogyan zajlik a kutatócsoportok közötti együttműködés.

Kapcsolódó publikációink:

1. Molnár Imre, Migh Ede, Szikora Szilárd, Kalmár Tibor, Végh Attila G, Deák Ferenc, Barkó Szilvia, Bugyi Beáta, Orfanos Zacharias, Kovács János, Juhász Gábor, Váró György, Nyitrai Miklós, Sparrow John, Mihály József (2014) DAAM is required for thin filament formation and sarcomerogenesis during muscle development in Drosophila. PLOS GENETICS IF: 8.517
2. Barkó Szilvia, Bugyi Beáta, Carlier Marie-Francve, Gombos Rita, Matusek Tamás, Mihály József, Nyitrai Miklós (2010) Characterization of the biochemical properties and biological function of the formin homology domains of Drosophila DAAM. JOURNAL OF BIOLOGICAL CHEMISTRY IF: 5.328
3. Tamás Matusek, Rita Gombos, Anita Szécsényi, Natalia Sanchez-Soriano, Ágnes Czibula, Csilla Pataki, Anita Gedai, Andreas Prokop, István Raskó, József Mihály (2008)Formin proteins of the daam subfamily play a role during axon growth. J NEUROSCI

Kísérletes téma, mely során lehetőséget biztosítunk a mély agyi stimulátor beültetésen átesett betegeknél bekövetkezett javulás vizsgálatára. A betegek állapotfelmérése részben önállóan betegvizsgálattal, részben videofelvétel alapján végezhető előzetes betanítást követően. Amennyiben irodalmi munka érdekel, úgy javasoljuk a „Mély agyi stimuláció alkalmazása Parkinson- kórban, esszenciális tremorban és disztóniában” című témakiírást.

Mély agyi stimulációs kezelés 25 éves múltra tekint vissza. Annak ellenére, hogy világszerte már több mint 100.000 beteg részesült mély agyi stimulációs kezelésben, a módszer hatásmechanizmusa még nem kellőképpen tisztázott. A téma keretén belül funkcionális képalkotás segítségével próbáljuk a hatásmechanizmust megismerni.

Irodalmi áttekintés. Amennyiben kísérletes munka érdekel, úgy javasoljuk a „Mély agyi stimulációs kezelés hatékonyságának vizsgálata” című témakiírást.

Kísérletes munka, mely során lehetőséget biztosítunk a Parkinson-kórban és az esszenciális tremorban észlelhető remegés műszeres vizsgálatára. A vizsgálat előzetes betanítást követően részben önállóan is végezhető.

Kísérletes munka, mely során megismerkedhetsz a stimulátor beültetés technikájával, a műtét alatti elektrofiziológiai vizsgálatokkal és az elektrofiziológiai jelenségek értékelésével.

A téma az érdeklődésednek megfelelően lehet irodalmi és kísérletes is. Lehetőséget biztosítunk, hogy bekapcsolódj a Neurológiai Klinikán folytatott gyógyszeres, műtéti vagy egyéb non-invazív technikák hatékonyságának klinikai vizsgálatába. Előzetes betanítást követően részben önállóan is végezhető.

Társtémavezető: Dr. Lempel Edina

Az esztétikus fogászatban számos-generációkba sorolható- adhezív ragasztót alkalmaznak a restaurációk fogakhoz való rögzítése céljából. Ezen ragasztók összetétele és pH-ja gyártmányonként változhat, illetve a termékfejlesztők antimikrobás hatású anyagokat is kevernek az újabb generációjú ragasztóanyagokba. A sikeres restauráció előfeltétele, hogy az üregben visszamaradt baktériumok elpusztuljanak, valamint a tömés szélénél a bakteriális enzimek ne kezdjék el oldani a ragasztót. Kísérleteinkben a különböző generációjú ragasztók baktérium ellenes hatását vizsgáljuk, illetve hasonlítjuk össze in vitro különböző orális baktérium-tenyészeteken. Folyamatban van egy ex vivo extrahált fogakon történő antibakteriális hatást mérő modell kifejlesztése is, hogy minél inkább közelítsen a modell az in vivo viszonyokhoz.

Társtémavezető: Darnai Gergely, tudományos főmunkatárs

Kognitív funkciók vizsgálata sclerosis multiplexben

Társtémavezető: Darnai Gergely, tudományos főmunkatárs

Pszichoterápiás lehetőségek sclerosis multiplexben

Társtémavezető: Dr. Ács Péter, egyetemi adjunktus

Neuroimmunológiai betegségek klinikai lefolyása és a jelenleg alkalmazott kezelések hatékonysága

Társtémavezető: Dr. Mühl Diána, egyetemi docens

A súlyos szepszis még napjainkban is az intenzív osztályok vezető haláloka. A szövődményként kialakuló szervi elégtelenségek, különösen az akut vesekárosodás tovább súlyosbítják a klinikai képet, valamint rontják a betegség kimenetelét. A szepszis gyors diagnózisa elengedhetetlen, ehhez nélkülözhetetlenek a laboratóriumi vizsgálatok, azonban önmagában a klasszikus gyulladásos markerek vizsgálata nem elégséges. Ezért számos kutatás új szérum biomarkerekre fókuszál. A szérumfehérjék mellett a vizelettel ürített proteinek is alkalmasak lehetnek a feltételezett diagnózis megerősítésére, valamint hasznosak a vesefunkció megítélésében is. A vizelet mintavétel során a mintavétellel járó kellemetlenségeket is elkerüljük, így a betegek számára is különösen előnyös. Célunk olyan fehérjék vizsgálata, amelyek a szepszis korai diagnózisát segítik, valamint a kialakuló szervelégtelenségekről is információval szolgálnak. Ezért súlyos szeptikus betegek vér és vizelet mintáit elemezzük rutin labordiagnosztikai módszerekkel, valamint új, érzékeny mérési módszerek kidolgozását tervezzük a specifikus fehérjemérésekhez.

A dopping egy elfogadhatatlan illegális tevékenység, mely veszélyezteti a doppingot használó sportoló életét, a közreműködő orvos pedig ezzel a Hippocrates-i esküjét szegi meg. A dopping azonban a sportra is ártalmas tevékenység, hiszen a sportszerűséget, az egyenlő esély lehetőségét zárja ki a versenysportban. Mivel bizonyított dopping esetén a sportoló megfosztható elért eredményétől, és eltiltással is szankcionálható, rendkívül fontos a dopping vizsgálatok és az ahhoz tartozó eljárások precíz meghatározása, szabályozása. Különösen óvatosnak kell lenni a vérdopping területén, ahol az autológ transzfúzió esetén nem kerül idegen anyag a sportoló szervezetébe. Ez esetben mik a lehetőségeink arra, hogy mégis bebizonyítsuk a vérdopping jelenlétét? A doppingok élettani hatásainak objektív paramétereit próbálja kimutatni, de elsősorban követni a sportolók biológiai útlevele. Ez esetben a vizsgálatok nem a versenynapon, vagy az edzés időszakában egy-esetleg több alkalommal történnek, hanem azon paraméterek folyamatos nyomon követés zajlik -akár a sportoló teljes élete során- melyek utalhatnak a dopping tevékenység tényére. Az elsősorban irodalmi kutatás célja, hogy felleljen olyan vizsgálati sémákat, rendszereket, amik segítségével könnyen elkülöníthetők a dopping által okozott biológiai változások azon változásoktól, melyek az edzés folyamat során fiziológiásan következnek be. 

A szájsebészeti beavatkozások során gyakran kerül sor csontelvételre. A preparáció során nem kívánatos hőt közlünk a csonttal, mely extrém esetben osteonekrózishoz is vezethet. A csontelvétel különböző módozatait (fúró, piezo technika), különböző anyagok csontba ültetésekor keletkező hőmérsékleteket mérjük vizsgálataink során.

A kutatómunka célja egy számos sejtélettani folyamatban szerepet játszó fehérjemódosulás, az O-típusú protein glikoziláció vizsgálata in vitro körülmények között a PDL fibroblasztokabn mechanikai terhelés (nyomóerő) hatására.

A kutatómunka célja megvizsgálni, vajon a fogszabályozó kezelés megváltoztatja-e az alsó bölcsességfogak - elsősorban azok az ideg lefutásához vizsonyított -  helyzetét, ilteve növeli-e a fogak imapkciójának veszélyét.

A kutatómunka célja, hogy a vegyesfogazati időszakban használatos módszereket összehasonlítsa. 

Az oxidatív stressz témaköre az utóbbi időben intenzíven kutatott tudományterület. Számos vizsgálat talált összefüggést a betegségek megléte és az oxidatív stressz mértéke között. Az oxidatív stressz mértékére különböző markerek segítségével következtethetünk (pl.: malonilaldehid, fehérjekarboniláció mértéke, aszimmetrikus dimetilarginin stb.). Irodalmi adatok szerint az említett markerek bizonyos betegcsoportokban képesek előre jelezni a betegségek kimenetelét, és alkalmasak a rizikóbecslésre. Ezen markerek széleskörű alkalmazása a már meglévő rizikófaktorokkal együtt hozzájárulhat a prevenció különböző szintjeinek fejlődéséhez.

Világviszonylatban a kardiovaszkuláris betegségek állnak a mortalitási statisztikák élén, ezen belül a különböző mechanizmusú aritmiák nagymértékben befolyásolják a betegek életminőségét és életkilátásait. A ritmuszavarok közül az egyik legveszélyesebb a – gyakran előjelek nélkül bekövetkező – hirtelen szívhalál, gyakorisága 50-100/100 ezer főre tehető. A hirtelen szívhalál gyakoriságának csökkentéséhez elengedhetetlenül szükséges az egyéni rizikó felmérése. A kamrai utópotenciál a már jól ismert klasszikus rizikófaktorokkal karöltve kiválóan alkalmas a kardiális események és bizonyos ritmuszavarok előrejelzésére illetve rizikóbecslésére. Kutatócsoportunk által fejlesztett rendszer segítségével non-invazív módon képesek vagyunk a kamrai utópotenciálok detektálására. Rendszerünk alkalmazásával lehetőségünk van a magas kockázatú betegeket kiemelni, számukra egyénre szabott gyógyszerelést tervezni.

Társtémavezető: Dr. Kovács Krisztina, klinikai főorvos

A tüdő rosszindulatú daganatai a leggyakoribb és legmagasabb halálozással járó daganatok világszerte. A leggyakoribb szövettani típus az adenokarcinóma. Intézetünkben az adenokarcinómák  KRAS, EGFR és ALK mutációs státusz vizsgálata a célzott terápia érdekében rutinszerűen történik.  Célunk megvizsgálni, ezen mutációk előfordulási gyakoriságát az agy metastázist adó különböző hisztomorfológiájú tüdő adenokarcinómákban.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd, klinikai szakorvos

Benignus és malignus epeúti szűkületek ellátása.

A kurzus a perkután koronária intervenció indikációs körét tárgyalja, különös tekintettel az akut miokardiális infarktusra, illetve a következményesen kialakuló kardiogén shockra, ahol a teljes revaszkularizáció létjogosultsága a legnagyobb. Tárgyalásra kerülnek a különféle katéteres technikák, melyek mind a pontos lézió jellemzést segítő diagnosztika, mind az intervenció során segítségünkre vannak.

Az akut miokardiális infarctus két típusát különíthetjük el az ST elevációs (STEMI), illetve az ST elevációval nem járó (NSTEMI) formát. A két típus patofiziológiai alapja, epidemiológiája, terápiás stratégiája (terápiás időablak) alapvetően különbözik. Míg a STEMI esetén a 90 percen belüli ellátás (perkután koronária intervenció vagy lízis) a kívánatos, addig az NSTEMI esetén az ajánlás a 24-72 órán belüli is lehet.

A coronarographia során észlelt koronária léziók pontos identifikálása igen nagy jelentőséggel bír. Ugyanakkor a coronarographia során mindössze indirekt jeleket láthatunk a plakk természetét, illetve annak iszkémiás hatását illetően. Míg a nyomásmérő dróttal mért úgynevezett fractional flow reserve a szűkület funkcionális jelentőségét mutatja, addig az intravaszkuláris ultrahang (IVUS) és az optikai koherenciás tomográfia (OCT) a plakk összetételét, szövettani szintű karakterizálását teszi lehetősé, elkülönítve ezzel a stabil és instabil plakkokat.

Az elmúlt évek során a transzradiális behatolás egyre elterjedtebbé vált a transzfemorális behatolással szemben coronaria intervenciók során. Több hátránya mellett (a. radialis mérete, a behatolás és feljutás nehézségei, hosszabb sugárexpozíció, valamint tanulási folyamat) a technikának számos előnye vált ismertté: kevesebb szövődmény (vérzés a behatolási kapu helyén, észlelt haematomák, kisebb transzfúzió igény), s a fentiekből adódóan irodalmi adatok által igazolt javuló mortalitási tényező. Célkitűzésünk a coronaria intervenciók során alkalmazott fenti technikák összehasonlítása különböző indikációs csoportokban.

A trombocitaaggregáció gátló kezelés hatékonyságának laboratóriumi monitorozása fontos paraméter a TAG kezelésben részesülő betegek esetében. Az aggregáció gátlására jelenleg három gyógyszercsoport áll rendelkezésünkre: aszpirin, P2Y12-receptor blokkolók, GPIIb/IIIa inhibitorok. Ezen együttes alkalmazása a hatásának mérésének speciális esete mivel az különböző hatásmechanizmus ellenére az együttes adás befolyásolhatja az tesztek eredményét. Laboratórium vizsgálataink során a kombinált kezelés dózis-hatás összefüggéseit vizsgáljuk.

A témához kapcsolódás esetén a hallgató betekintést nyer az intervencionális kardiológia legmodernebb diagnosztikai eszközeinek működésébe, mindennapi használatába, indikációs területekbe. A kutatás fő irányvonala annak elemzése, hogy az egyes eszközök alkalmazása mennyiben javítja a terápiás beavatkozások sikerét, hosszútávú eredményeit.

Az új gyógyszerkibocsájtó stentek megjelenését követően is  stenten belüli visszaszűkülés az egyik fő probléma a PCI hosszútávú kimenetele szempontjából. A TDK munka során a hallgató a resztenózis részletes patofiziológiájával, az egyes rizikófaktorok jelentőségével ismerkedik meg. Kisérletes munka során mind prospektív, mind retrospektív vizsgálatot folytatunk a resztenózis pontos feltérképezése céljából, a fő hangsúlyt fektetve a diabetes betegpopuláció, illetve a prediabetikus állapot, mint rizikófaktor vizsgálatára.

A koszorúér elágazódásokat érintő sztenózisok intervenciója - mind a beavatkozás sikerességének, mind a hosszútávú eredmények szempontjából - rosszabb eredményt mutat, mint a bifurkációt nem érintő szakaszok terápiája. A TDK munka során a hallgató a lehetséges ellátási típusokat (1 vagy 2 stentes megoldások, dedikált bifurkációs stentek) vizsgálja a rövidtávú és hosszútávú eredmények alapján, retrospektív klinikai vizsgálat keretében.

A gyulladásos faktorok szerepe a plakk ruptura kialakulásában már több nagy nemzetközi vizsgálattal igazolt, azonban az egyes gyulladásos faktorok pontos szerepe, felhasználhatósága egy esetleges korai rizikóbecslésre a mai napig nem teljesen ismert. Vizsgálatunkban elektív és akut PCI-re kerülő betegtől veszünk többszörös vérmintát, melyből mikrogyöngy alapú immunoassay segítségével határozzuk meg az egyes anatómia pontokból, meghatározott időintervallumban levett plazma minták citokin és egyéb akut fázis fehérjék szintjét.

Ezen téma szorosan kapcsolódik a citokin vizsgálatainkhoz, azonban ebben az esetben akut miokardiális infarktusos betegek PCI-je kapcsán eltávolított thrombus massza teljeskörű vizsgálatát (szövettani és mikrogyöngy alapú immunoassay) végezzük.

A koronária revaszkularizációs eljárások hosszú távú eredményességének alapfeltétele a trombotikus események rizikóját és a vérzésveszélyt szem előtt tartó, gyógyszeres kezelést és műtéttechnikai szempontokat egyaránt figyelembe vevő protokollok alkalmazása. A témában korábban publikált tanulmányok összegzésére a meta-analízis statisztikai módszere alkalmas. Alkalmazása lehetőséget nyújt független megfigyelések elérhető adatainak speciálisan kifejlesztett statisztikai módszerekkel való vizsgálatára, az így létrehozott adatbázisban szerteágazó kérdések elemzésére. Az összegzésen túl lehetővé válik a bizonyítékok egységbe rendezése, mely erősebb statisztikai erővel és precízebb hatásbecsléssel bír.

A szívritmus variabilitás elemzés egy EKG-alapú non-invazív módszer a vegetatív idegrendszer vizsgálatára. Az autonóm idegrendszer sokrétű összeköttetéseinek köszönhetően számos tényező befolyásolja a variabilitást. Ez egyrészt széles körű alkalmazhatóságot jelent, de ugyanakkor alacsony specificitást is. Ezért a tanulmány gondos megtervezésével, optimális technikai feltételekkel, az eredmények megfelelő értelmezésével vonhatunk le helyes következtetéseket. A téma felöleli mind a méréstechnikai, mind pedig a klinikai kutatást, akár más területekkel együttműködve.

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A cAMP–protein kináz A jelátviteli útvonalat aktiváló pozitív inotrop szerek, mint a béta-adrenerg agonisták és a foszfodiészteráz gátlók, rövidtávon dramatikus módon javítják a balkamra-funkciót és csökkentik a klinikai tüneteket, azonban hosszú távú alkalmazásuk rontja a betegek túlélési esélyeit. Munkánk célja a miokardiumból felszabaduló ún. kardiokinek funkcionális jelentőségének vizsgálata, az általuk aktivált jelátviteli utak azonosítása, a szívizom-kontraktilitás szabályozásában betöltött szerepük tisztázása. Reményeink szerint a karakterizálandó peptidek és jelátvivőik távlatilag a krónikus szívelégtelenség kezelésének hatékony farmakológiai eszközévé válhatnak.

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A közelmúltban mutattuk ki, hogy a miokardiumban termelődő apelin a természetben előforduló legpotensebb endogén pozitív inotrop anyagok közé tartozik. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy az apelin milyen jelátviteli útvonalak révén képes fokozni a szívizom-kontraktilitást. A szív kontraktilis erejét szabályozó alternatív mechanizmusok megismerése új molekuláris célpontok azonosításához vezethet a szívelégtelenség hatékonyabb kezelése érdekében.

A krónikus szívelégtelenség kezelése megoldatlan. A miokardiumban termelődő endothelin-1 a természetben előforduló legpotensebb endogén pozitív inotrop anyagok közé tartozik. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy az endothelin-1 milyen jelátviteli útvonalak révén képes fokozni a szívizom-kontraktilitást. A szív kontraktilis erejét szabályozó alternatív mechanizmusok megismerése új molekuláris célpontok azonosításához vezethet a szívelégtelenség hatékonyabb kezelése érdekében.

Ellentmondásos a miokardiumban termelődő nitrogén-monoxid (NO) szerepe a szívizom-kontraktilitás szabályozásában. Az NO szintézisét az NO-szintetáz (NOS) enzimek végzik, miközben L-argininből L-citrullint hoznak létre. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy fiziológiás viszonyok között a neuronális típusú NOS (nNOS, NOS1) és az endothelialis típusú NOS (eNOS, NOS3) miként befolyásolja a szív kontraktilis erejét, valamint a termelődő NO milyen jelátviteli mechanizmusokon keresztül fejti ki hatását.

A reaktív oxigén származékok (ROS) fokozott termelődése fontos szerepet játszik a szívelégtelenség patogenezisében. Azonban a ROS, mint jelátviteli molekula, a szív fiziológiás folyamatainak összehangolásában is részt vesz. Kísérleteinkben arra keresünk választ, hogy a miokardium endogén ROS produkciója milyen jelátviteli mechanizmusokon keresztül képes befolyásolni a szív pumpafunkcióját élettani viszonyok között.

Tartós hemodinamikai túlterhelés - mint pl. hipertónia - hatására jelentősen növekszik a bal kamra izomtömege. A hipertrófiás folyamat inicializálásában számos jelátvivő szerepét vetették fel (mitogén által aktivált proteinkinázok, kalcineurin, etc), melyek mechanikai feszítés hatására rendkívül gyorsan aktiválódnak. Feltételezhető, hogy a nagyszámú intracelluláris jel a transzkripciós faktorok szintjén integrálódik, melyek közvetlenül szabályozzák az ún. fetális gén programot. Tervezett munkánk során tisztázni kívánjuk a GATA-4, a nukleáris faktor (NF)-κB és a STAT3 transzkripciós faktorok szerepét a hipertrófiás folyamat irányításában. Eredményeink új ágensek létrehozását serkenthetik, melyek a transzkripciós faktorok specifikus gátlása révén csökkenthetik a hipertrófia fokát ill. hozzájárulhatnak a következményes szívelégtelenség kialakulásának kivédéséhez.

A calprotectin egy új, kiváló széklet biomarker, melyet a gyulladásos bélbetegségek (IBD) diagnózisában, kezelésében és a betegség nyomon követésében egyaránt használunk. Emelkedett calprotectin koncentrációval számos egyéb, főképp gasztroenterológiai betegségben is találkozhatunk, differenciáldiagnosztikai értéke jelentős. A teszt elvégzése két gyakori kórkép, a gyulladásos bélbetegség és az irritábilis bél szindróma elkülönítésében különösen fontos jelentőséggel bír. A calprotecin tesztet néhány éve már klinikánkon is rutinszerűen alkalmazzunk. Kutatásunkban tanulmányozzuk a teszt sensitivitását, specifcitását, differenciáldiagnosztikus potenciálját krónikus hasmenéses beteganyagunkban.

A terhességben bekövetkező anatómiai és funkcionális változások hatására számos banális gasztroenterológia probléma, de akár hospitalizációt igénylő, súlyos kórkép (pl. acut pancreatitis, terhességi zsírmáj, májelégtelenség, IBD) is kialakulhat. A diagnózis és a terápia egyaránt nagyobb körültekintést igényel terhességben részben az atípusos panaszok, részben az invazív diagnosztika korlátozott alkalmazhatósága miatt. A terápiás döntések, az alkalmazható gyógyszerek szintén speciális kérdései az ellátásnak. Vizsgálatunkban feldolgozzuk a klinikánkon előfordult, terhesség mellett megjelenő gasztroenterológai eseteket, áttekintjük a diagnosztika és kezelés speciális irányelveit.

Társtémavezető: Dr. Horváth Bálint, szakorvos

(folyamatban)

Társtémavezető: Dr. Csiszár Beáta, PhD hallgató

A vér áramlási tulajdonsága, a vérsejtek jellemzői számos megbetegedés kapcsán eltérnek a normálistól; néha ezek a változások felelnek a tünetek előidézéséért, máskor csak kofaktorai a betegség kialakulásának. A hemoreológiai paraméterek értékes segítséget nyújthatnak a rizikóbecslésben és a differenciáldiagnosztikában. Laboratóriumunkban különböző betegcsoportok hemoreológiai felmérését végezzük (plazma és teljes vér viszkozitás, vörösvérsejt deformabilitás és aggregáció, vérlemezke aggregáció), a kapott eredményeket más klinikai paraméterekkel vetjük össze. Újonnan képzett mutatók, pl. a vér oxigénszállító kapacitását jellemző hematokrit/vérviszkozitás arány használhatóságát is vizsgáljuk.

Társtémavezető: Dr. Tárnok András, egyetemi adjunktus

A gyermekkorban egyre gyakrabban megjelenő autoimmun hátterű, krónikus lefolyású gasztroenterológiai betegségek mind a diagnózis megalkotása, mind a betegek követése szempontjából kihívást jelentenek a szakorvosok számára. A nagyrészt szubjektív panaszokon alapuló használatos aktivitási indexek gyakran nem tükrözik a beteg tényleges állapotát. A jelenleg rendelkezésre álló objektív laboratóriumi paraméterek pedig nem betegség-specifikusak. Célunk olyan fehérjemarkerek keresése vér- és vizeletmintákból, melyek segítséget nyújthatnak a krónikus gyulladásos bélbetegségek (IBD) vagy a coeliakia aktuális aktivitásának megállapításában. A fehérjék vizsgálatára többek között western-blot, automatizált immunturbidimetriás és HPLC-MS módszerek állnak rendelkezésre. A mért értékeket egyéb laboratóriumi paraméterekkel és a klinikai adatokkal vetjük össze.

(választható)

választható

választható

választható

választható

választható

választható

választható

választható

választható

választható

Társtémavezető: Dr. Pusztai Csaba, klinikai főorvos

(folyamatban)

A tüdő resectios műtétek sebészeti indikációjakor alapvető fontosságú az operálandó beteg terhelhetősége. Jelenleg statikus és dinamikus paraméterek felhasználásával végezhető a preoperatív kiértékelés, azonban a gyakorlatban a cardio-respiratoricus terhelés együttes megítélésére lenne szükség. Vizsgálatainkban a hagyományos és új preoperatív kivizsgálási technikákat értékeljük, és hasonlítjuk a korábban alkalmazott módszerekhez.

A vese onkocytoma és chromophob veserák differenciális diagnózisa és prognózisa

A végstádiumú vesék tumorai: a mikrokörnyezet immunhisztológiai vizsgálata

A papillaris veserákok differenciális diagnózisa és prognózisa

A munka során elemezzük az ALS betegek klinikai kórlefolyását, elektrofiziológiai, izombiopsziás és MRI vizsgálati
eredményeit.

A molekuláris biológiai alapú daganatkutatás jelentős előrelépéseket tesz az egyénre szabott kockázatbecslés, szűrés, terápia és a biomarker fejlesztés területén. A mikroRNS-ek molekuláris technológiai alkalmazhatósága egyre szélesebb spektrumot ölel fel a tumor predikció, diagnosztika, utánkövetés és prevenció vonatkozásaiban. A szöveti mikroRNS reguláció változásainak pontos feltérképezése és nyomon követése magában rejti biomarkerként történő alkalmazásuk lehetőségét nőgyógyászati daganatok vonatkozásában, információt szolgáltatva a korai diagnózis felállításához ill. a betegség várható lefolyásának várható alakulásáról.

Trachea sebészeti eljárások. Állatkísérletes modell.

Endoscopos koponyalapi sebészeti eljárások.
 

Társtémavezető: Dr. Szukits Sándor, radiológus szakorvos

A Radiológiai klinikán a CT vizsgálati protokollokat módosítottuk  az ALARA ( As Low As Reasonably Achievable) elv figyelembevételével. A pácienseket ért sugárterhelés jelentős csökkenését várjuk a fenti változtatásoktól. A kutatás során a pácienseket ért sugárdózist leíró valamint azt meghatározó faktorokat elemezzük.

Felmérjük, hogy a diagnosztikus pontosságban történt –e változás a korábbi protokollokhoz képest valamint, hogy az átlagos dózisterhelés milyen mértékben változott. Az eredményektől függően a CT protokollok további optimalizálását tervezzük.

Az immunvédekezés legősibb módja a veleszületett védekezési formák közül a fagocitózis, mely külölnböző működési módokon valóüsul meg. A munka célja gerinctelen állatmodellekben az egyes fagocita sejtek azonosítása, működési jelllemzőinek meghatározása celluláris és molekuláris immunológiai módszerekkel.

Társtémavezető: Dr. Bán Ágnes, egyetemi adjunktus

...

Testösszetétel változások vizsgálata pajzsmirigy működészavarokban

Társtémavezető: Dr. Pécsi Balázs, főorvos

Az emésztőtraktus daganatainak a kezelése elsősorban műtéti ellátásból és gyógyszeres kezelésekből áll. A terápiás eredmények ebben a betegség kategóriában igen különbözőek, például a colorectalis carcinomák esetében sokszor igen sikeresek, de például a hasnyálmirigyrák esetében jelenleg is korlátozottak. A különböző citosztatikus illetve célzott biológiai terápiás kezelések eredményessége felmérhető, illetve ez összevethető a hazai és nemzetközi tapasztalatokkal.

Társtémavezető: Dr. Lőcsei Zoltán, egyetemi tanársegéd

Korszerű sugárterápia kivitelezésének fontos része a pontos céltérfogat meghatározás. Bizonyos betegségekben (pl. nem kissejtes tüdőrák, fej-nyaki tumorok egyes stádiumai, stb.) a PET CT  ebben többlet információt nyújthat, a hagyományos CT vagy MRI alapú céltérfogat meghatározáshoz képest. Ilyenkor vizsgálható az egyes céltérfogatok és kezelési tervek közötti különbség, illetve a kezelések eredményessége.

A mesenchymalis, lágyszövetű tumorok a ritka és speciális onkológiai kórképek közé tartoznak. Egyik formájuk a gasztrointesztinális stroma tumor (GIST) volt az első szolid tumoros kórkép ahol a modern célzott biológiai kezelés (Imatimib) hatékonysága bebizonyosodott, a többi légyszövetű daganat ellátása azonban a mai napig komoly kihívásnak számít. Vizsgálhatók az egyes kórképek kezelésével elért eredmények, például a GIST kezelésével kapcsolatban már Intézetükben is több éves tapasztalatok és eredmények állnak rendelkezésre.

A pszichoszociális tényezők szerepe a rákbetegség alakulásában egyre inkább elfogadott tényezővé vált. A betegek személyisége és problémamegoldó képessége, a család és a szociális környezet komoly hatással bírhatnak a betegség alakulására, a kezelések elfogadására, illetve összességében a gyógyulási esélyekre. Ezen tényezők külön-külön vizsgálhatók az egyes daganatos entitások esetében, illetve a pszichológiai faktorok  más vetületekben is felmérhetők a daganatos betegeknél.

Társtémavezető: Dr. Varga Zsuzsanna

A különböző emlődaganatok gyógyszeres kezelése hatalmasat fejlődött az elmúlt két évtizedben, számtalan új és hatékony kemoterápiás, hormonterápiás eljárás, illetve célzott biológiai kezelés vált a mindennapos gyógyítás részévé, így régebben gyógyíthatatlan kórképek (ld. HER2+ emlőrák) váltak eredményesen kezelhető betegséggé. Vizsgálható a különböző gyógyszeres kezelések hatékonysága, illetve az esetlegesen kialakuló mellékhatások gyakorisága, és azok ellátása.

A tüdőrák gyógyítása a mai napig az onkológiai ellátás egyik legnehezebb feladata. A sugárterápiás eredmények javíthatók PET CT alapú tervezéssel, szimultán kemoterápia alkalmazásával, légzésvezérléssel, illetve alterált frakcionálási sémák használatával. Vizsgálható ezen új technológiák hatékonysága a mindennapos klinikai gyakorlatban.

Társtémavezető: Dr. Horváth Zsolt

A központi idegrendszeri daganatok sugárkezelése speciális kihívást jelent az onkológus szakemberek számára. Számtalan speciális idegrendszeri sugárkezelési technika ismeretes, de talán a legismertebb a sztereotaxiás sugársebészeti beavatkozás. A kezeléseknél rendkívül fontos az összmunka, a megfelelő gyakorlottság és a legkorszerűbb technológia megfelelő használata. Vizsgálható a speciális kezelések módszertana, a különböző kezelési alternatívák összevetése és az egyes kezelések hatékonysága.

A készülék élettartama a programozott kimenő teljesítmény, a pacemaker impulzus jel szélességének, a beállított alapfrekvenciának, az ingerelt szívüregek számának, illetve az ingerlés-érzékelés arányának függvénye. Az automatikus küszöbinger (threshold) mérés funkció lehetőséget ad a mindenkori ingerlési energia minimalizálására, biztonságos, energiatakarékos ingerlést biztosítva a betegek számára. Az ilyen készülékkel élő betegek ambuláns után követéses betegellenőrzése során összehasonlítható az empirikus (tapasztalatok alapján végzett), illetve az automatikus programozás energia felhasználásának mértéke. Az automatikus küszöbinger ellenőrzés modellezése egyszerű módszer, mely a készülék programozóján keresztül noninvazíve valósítható meg.

Társtémavezető: Dr. Németh Marianna, klinikai orvos

A telemonitoring, a mikro elektronika, a távközlés és a komputertechnika robbanásszerű fejlődésével vált a beültetett elektronikus készülékkel élők új ellenőrzési lehetőségévé. A rendszer lényege egy antennával ellátott beültetett pacemaker/ICD/, egy adatátvivő, mely mobiltelefon hálózaton keresztül juttatja el az információt, adattároló, feldolgozó központba. Az adatok feldolgozását követően sms, internet kapcsolaton keresztül kerül az eredmény a kezelőorvoshoz. Időzített, illetve eseményfüggő üzenetküldés lehetséges. Ennek alapján a működészavarok, ritmuszavarok korai felismerése, gyors, adekvát kezelése lehetséges. Új lehetőség a szívelégtelenség reszinkronizációs kezelésének távoli ellenőrzése. Javul a beteg biztonságérzete, ambuláns ellenőrzések száma csökkenthető, eseményfüggő ellenőrzés az adatok ismeretében válik szükségessé. A telemonitoring hatékonyságát, költségcsökkentő hatását nagy nemzetközi, multicentrikus tanulmányok igazolták.

A fizikai tevékenység során a szívteljesítmény fokozódás egyik összetevője a terhelés mértékével arányos, fizikai állóképesség függő szívütemszám emelkedés. Ennek elmaradása a fizikai teljesítőképesség jelentős csökkenését eredményezi klinikai állapotromlással. Ez az állapot a beültethető készülékek egyénre szabott programozásával megszüntethető. A frekvenciaválasz visszaállítására számos érzékelőt használtak. Jelenleg a fizikai mozgásérzékelő a legelterjedtebb. A hemodinamikai állapotot érzékelő szenzorok előnye a fizikaival szemben az, hogy élettani paraméterek alapján jelzik a terhelésfüggő szívütemszám emelkedés, illetve csökkenés szükségességét. Alkalmazásuk lehetőséget ad a szívelégtelen betegek terhelés adaptációjához, javíthatja az eszközös reszinkronizáció hatékonyságát.

Társtémavezető: Dr. Tardi-Szabó Judit, klinikai orvos

A szívelégtelenség megtartott balkamra funkció melletti formája (diasztolés szívelégtelenség) irodalmi adatok alapján a betegek 50-54 %-ában fordul elő. A klinikai képet a gyakori, nehezen egyensúlyban tartható pitvarfibrilláció súlyosbítja. Az újabb vizsgálatok felvetik a pitvarok közötti ingerület vezetési késés (interatriális vezetészavar) kóroki szerepét. Elsődleges ingerkeltő (szinusz) csomó betegségben gyakori vezetési zavar, a klinikai gyakorlatban ritkán vizsgált és igazolt. A modern echocardiográfiás készülékek lehetőséget adnak ennek vizsgálatára. Az interatriális vezetéskésés megszüntetése megfelelően pozícionált szív pitvari elektród és szívingerlő készülék beültetésével megszüntethető. A pitvarfibrilláció megelőzése eszközös (pacemaker) ezen betegcsoportban ígéretes lehetőség.

Társtémavezető: Dr. Goják Ilona, klinikai főorvos

A szívelégtelenség korunk egyik nagy betegsége, melynek ígéretes megoldása a reszinkronizációs pacemaker és ICD kezelés (CRT). Ez az eszközös beavatkozás a balkamra kóros összehúzódási mintájának (disszinkrónia) megszüntetését jelenti a beültetett három üregű (jobb pitvar, jobb kamra, balkamra) ingerlést, érzékelést biztosító, megfelelően programozott pacemaker/defibrillátor rendszer segítségével. A hatékony CRT kezelés alapja, a megfelelő beteg kiválasztás, az optimális gyógyszeres kezelés, a sikeres műtét (folyamatos biventrikuláris kamraingerlés) és az utánkövetés.

Az irodalmi adatok alapján a 65 éves kor feletti betegeknél a társbetegségek miatt az MRI vizsgálatok igénye megduplázódott és exponenciális emelkedést mutat. Becslések szerint a betegek 50-75 %-ának lesz szüksége MRI vizsgálatra. A gyártók a növekvő igény miatt kifejlesztették az MR kondicionális, illetve MR „safe” (a vizsgálatot korlátlanul lehetővé tevő) elektronikus eszközöket. Jelenleg az 1,5 T (tesla) térerősségű rendszer használható. A mágneses erőtér azonban veszélyforrás is, emiatt a betegeknél elővizsgálatok szükségesek. Friss beültetés (6 héten belül), illetve hátrahagyott elektródok esetén a vizsgálat nem végezhető el. A hagyományos készülékkel élőknél az MR vizsgálat előtt a készülék vizsgálata szükséges a megfelelő működés igazolására.  Ezt követi a készülékek megfelelő programozása, majd a vizsgálat utáni ellenőrzés és az eredeti program visszaállítása.  MR kondicionális illetve MR „safe” készülékek esetére a gyártó ajánlása az irányadó.

Társtémavezető: Dr. Tardi-Szabó Judit, klinikai orvos

A beültethető szívingerlő készülékek defibrillátorok, reszinkronizációs eszközök beültetése magával hozta azok ellenőrzésének szükségességét. A klinikai ellenőrzés beültető centrumok által működtetett ambulanciákon történik. Ennek során alapvető a betegek fizikális vizsgálata, állapotuk felmérése, a beültetett készülék feletti bőrterület ellenőrzése. A készülék elektromos ellenőrzése számítógép alapú programozókon keresztül, telemetria segítségével történik, EKG ellenőrzés mellett. Új lehetőség a készülék elektromos és egyéb paramétereinek, a kimerülési tendenciának vezeték nélküli ambuláns ellenőrzése, mely vezeték nélkül nyert EKG-val együtt gyors, biztonságos utánkövetést tesz lehetővé.  A készülékek memóriakiterjesztése segíti a ritmuszavar analízist, a rövid és hosszútávú  készülék működés megítélését. A távoli ellenőrzés az ambuláns megjelenések számának csökkentésével költségcsökkentést és eseményfüggő eseti betegellátást tesz lehetővé.

A klasszikus, széles körben használt echokardiográfiás módszerek mellett az utóbbi években számos új, speciális technika (szöveti Doppler, strain, strain rate) került kifejlesztésre. Ezek segítségével vizsgáljuk a bal és jobb kamra valamint a pitvarok systolés és diasztolés funkcióját néhány jellegzetes, szívelégtelenséggel járó kórképben (scleroderma, COPD, restriktív cardiomyopathia, stb.). Az echokardiográfiás vizsgálatokat kiegészítjük biomarkerek (pl. NT-proBNP, galectin-3, VEGF) szintjének mérésével valamint a funkcionális kapacitás vizsgálatával (6 perces sétateszt, spiroergometria) is.

Társtémavezető: Prof. Dr. Miseta Attila, egyetemi tanár

Társtémavezető: Prof. Dr. Miseta Attila, egyetemi tanár

Társtémavezető: Prof. Dr. Bogner Péter, intézetigazgató

A környezeti stressz és az ehhez kapcsolódó affektív (szorongásos-depressziós) megbetegedések korunk társadalmának egyik legnagyobb kihívása. Az élet korai szakaszában elszenvedett traumatikus stressz a major depresszió egyik legfontosabb etiológiai oka. Jól ismert, hogy a traumatikus vagy a hosszan tartó stressz befolyásolja az idegrendszer működését, struktúráját, elsősorban a limbikus és kérgi struktúrák neuronhálózati rendszerét, mely azután a depresszió kialakulására hajlamosít. Célunk e kórosan működő neuronhálózatok vizsgálata kvantitatív in vivo mágneses rezonancia képalkotás (MRI) segítségével. Transzlációs vizsgálatot tervezünk: egyfelől korai stressz állatmodell alkalmazásával, másfelől klinikai beteganyagon, korai életkorban traumatizált major depressziós felnőttekkel. A funkcionális és strukturális abnormalitások kimutatására olyan MRI eljárásokat kívánunk használni, mint pl. a nyugalmi „functional connectivity MRI” vagy a „diffusion tensor imaging”. Különös figyelmet fordítanánk a hippokampusz és a prefrontális kéreg kapcsolatrendszerére. Munkánk klinikai gyakorlat szempontjából is releváns célja azoknak a strukturális és funkcionális agyi eltéréseknek a megértése, melyek az elszenvedett stressz hatására jönnek létre és felnőttben affektív és kognitív zavarokat okoznak. 

Társtémavezető: Prof. Dr. Miseta Attila, egyetemi tanár

A felnőttkori neurogenezis az érett agy plaszticitásának egy sajátos típusa, melynek stimulációja izgalmas terápiás lehetőségeket rejt magában. Ma, e téma az idegtudományok egyik legdinamikusabban fejlődő területe, azonban számos kérdés továbbra is tisztázatlan. Nincs egyetértés például abban, hogy vajon neuron képződés csak az agy kitüntetett, neurogén zónáiban zajlik-e, vagy szinte minden régióban. Két olyan terület van a kifejlett agyban, ahol e jelenség egyértelműen bizonyított (emberben is), az egyik a hippokampusz gyrus dentatus-a, a másik az agykamrák falát bélelő szubependimális (vagy szubventrikuláris) zóna. Munkacsoportunk, más kutatócsoportokkal együtt, számos tudományos közleményben bizonyította, hogy a felnőtt hippokampuszban a neurogenezist különböző hatások mind gátolni (pl. öregedés, stressz hatás), mind serkenteni képesek (pl. tanulás, inger gazdag környezet, antidepresszívumok). E program lehetőséget nyújt a jelöltnek a felnőttkori neurogenezis sejtszintű mechanizmusainak vizsgálatára.

A nagy ereken végzett, nyitott érsebészeti beavatkozások a legnagyobb transzfúziós igénnyel járó műtétek közé tartoznak. A perioperatív időszakban fellépő súlyos vérzés ellátására kidolgozott ajánlások előre definiált intervenciós triggereket tartalmazó, intézeti transzfúziós protokollok, viszkoelasztikus point-of-care tesztek, utóbbi hiánya esetén a tradicionális monitorizálási vizsgálatok alkalmazását javasolják.

Társtémavezető: dr. Meggyes Mátyás, biológus

Az endometriózis egy olyan ösztogén-függő nőgyógyászati betegség, amely során a méh-nyálkahártyája (endometrium) a méh üregén kívül (leggyakrabban a hasüregben) növekszik, így krónikus kismedencei gyulladást, fájdalmat és meddőséget okozhat. A kutatás célja a betegség kialakulásában szerepet játszó immunológiai folyamatok vizsgálata. Ennek során flow citometria segítségével jellemezzük az egészséges és endometriózisban szenvedő nők perifériás mononukleáris sejtjeinek (NK, Treg, CD8, CD4, gdT, TH17, monocita, makrofág, dendritikus sejt, eozinofil) TIM-3 expresszióját, majd rekombináns galectin-9 kezelést követően vizsgáljuk a sejtek gyulladásos citokin termelését. 

Társtémavezető: Dr. Mayer Mátyás, egyetemi tanársegéd

Az endometriózis egy krónikus kismedencei gyulladással, fájdalommal és meddőséggel járó neuro-immuno-endokrín megbetegedés, mely a reproduktív korú nők 5-15%-át érinti. Korábbi kutatómunkánk során markáns immunológiai eltéréseket mutattunk ki egészséges és endometriosisban szenvedő nők perifériás mononukleáris sejtjeinek százalékos megoszlása, TIM-3 és Galektin-9 expressziója között. Jelen kutatás célja az 1,25(OH)2D3 illetve a kevesebb mellékhatással rendelkező szelektív VDR agonista kezelés hatásának jellemzése az immunrendszer perifériás effektor sejtjeinek (CD4+T, CD8+T, Treg, NK, NKT) százalékos megoszlására és azok immunológiai funkcióira 24-72h 1,25(OH)2D3 és szelektív VDR-agonista kezelést követően. 

A Laboratóriumi Medicina Intézet munkatársai néhány évvel ezelőtt perklórsavas kicsapásos módszert dolgoztak ki a 67 kDa-nál kisebb szérumfehérjék izolálására, mennyiségi mérésére és elektroforetikus elválasztására.  Az orosomucoid (savanyú alfa-1-glikoprotein, AGP, 42 kDa), mint akut fázis fehérje az egészséges egyének szérumában is mérhető. Egészséges egyének fehérje mintázatát összehasonlítva szisztémás betegségben szenvedők fehérje mintázatával, jelentős mennyiségi és minőségi különbségeket találhatunk.  A módszer segítségével szisztémás betegségeknél kimutatható, hogy a savoldékony fehérjefrakció mennyisége megnő, az elektroforetikus mintázatokban jellegzetes eltéréseket találhatunk. A tervezett kutatás célja Crohn-betegségben és szepszisben szenvedők perklórsavban oldódó szérumfehérjéinek jellemzése, betegségre specifikus molekulák vagy molekula mintázatok keresése, a markernek ítélt fehérjék azonosítása nagyfeloldású egy- és kétdimenziós gélelektroforézist (PAGE) és mikrochip elektroforézis mérések alkalmazásával. A mikrochip elektroforézis technika gyors, érzékeny, kvalitatív és kvantitatív. Az előbb említett előnyök miatt a módszer alkalmas lehet a hagyományosan használt SDS-PAGE eljárás kiegészítésére.

A warfarin széles körben alkalmazott orális antikoaguláns. A keringésben 99%-a albuminkötött formában van jelen, metabolikus inaktivációjáért főként a CYP2C9 enzim felelős. Korábbi vizsgálatok igazolták, hogy egyes polifenolok farmakokinetikai kölcsönhatásba léphetnek bizonyos gyógyszerekkel, mivel képesek azokat leszorítani albuminról valamint gátolhatják egyes biotranszformációs enzimek működését. Jelen munkánkban a szűk terápiás szélességgel jellemezhető warfarin albuminhoz való kötődését vizsgáljuk, különös tekintettel arra, hogy a táplálékban, esetleg táplálékkiegészítőkben nagy mennyiségben előforduló polifenolok (pl. flavonoidok és a szervezetben képződő metabolitjaik) milyen mértékben képesek befolyásolni a gyógyszer albuminhoz való kötődését. Célunk olyan kölcsönhatások azonosítása, amelyek a gyógyszeres terápia szempontjából problémát jelenthetnek, aminek ismeretében a nemkívánt következmények könnyebben elkerülhetőek.

Társtémavezető: Dr. Faisal Anna Zelma, PhD hallgató

A mikotoxinok fonalas gombák toxikus sajátságú, szekunder anyagcseretermékei. Megtalálhatók különböző ételekben (pl. gyümölcsök, tej-, hús- és péktermékek) és italokban (gyümölcslevek, tej, kávé, bor, sör, stb.). Biológiai hatásaik rendkívül szerteágazóak, így a fertőzött takarmányból/élelmiszerből a szervezetbe jutva számos haszonállatra, valamint emberre is veszélyesek lehetnek. Az albumin a legnagyobb mennyiségben megtalálható plazmafehérje a vérben. Szerepet játszik az onkotikus nyomás és a fiziológiás pH fenntartásában, valamint jelentős mértékben képes befolyásolni egyes vegyületek farmakokinetikai/toxikokinetikai viselkedését, mivel számos endogén molekula, gyógyszer és xenobiotikum képes magas affinitással kötődni hozzá. Jelen munkánkban különböző mikotoxinok (pl. ochratoxinok, zearalenon, aflatoxinok) és metabolitjaik kölcsönhatásait vizsgáljuk humán és egyéb fajok (pl. patkány, marha, sertés) albuminjaival, annak érdekében, hogy több információra tegyünk szert szervezetbeni viselkedésükre vonatkozóan. Kísérleteink során meghatározzuk a képződő mikotoxin-albumin komplexek stabilitását, azonosítjuk kötőhelyüket a fehérjén, valamint vizsgáljuk az esetleges fajok közötti eltéréseket.

Láz provokálta epilepsziás rohamok – Dravet spektrum betegség klinika és genetikai aspektusai felnőttkorban

Terápiarezisztens epilepszia vagus ideg stimulációs kezelése 

Terápiarezisztens epilepszia DBS (mélyagyi stimulációs) kezelése

-

-

-

-

Társtémavezető: Dr. Dán Lívia, szakorvos

-

-

-

-

Társtémavezető: Dr. Ottóffy Gábor, egyetemi adjunktus

-

-

-

-

.

A farmakológiai módszerek az elhízás kezelésében korlátozottak. Az elhízás elleni terápia egyik új kulcsmolekulája a kapszaicin, a csípős paprika hatóanyaga, aminek energetikai szerepe még nem teljesen tisztázott. Számos elhízás elleni gyógyszert súlyos mellékhatásaik miatt kivontak a forgalomból. A kapszaicin és rokon molekulák lehetséges új irányvonalat képviselnek az elhízás elleni küzdelemben. Ezen természetes hatóanyagok fogyasztásával az anyagcsere növekedése és a zsírégetés fokozása érhető el, ami még a testtömeg csökkentése nélkül is a testösszetétel kedvező megváltoztatásával segít a testtömeg megtartásában, a fogyókúrákat követő jojó effektus csökkentésében és egy negatív energiaegyensúly könnyebb elérésében is. Humán eredmények elemzésével, illetve állatkísérletes módszerrel kerülünk közelebb a kapszaicinfogyasztás által kiváltott anyagcsere növekedés mechanizmusának megértéséhez.

A PTE KK Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika fülészeti műtéti ténykedése országosan elismert. Folyamatos törekvésünk, hogy a legmodernebb műtéttechnikai szemléletek, -eljárások a mindennapok gyógyításában klinikánkon is rutinná váljanak, a mindennapok gyakorlata legyen. A hagyományos, mikroszkóppal végzett fülműtétek mellett néhány éve megjelent egy új műtéti technika, az endoszkópos fülsebészet (TEES). Előnye a hagyományos technikával szemben, hogy a hallójáraton keresztül, minimális csontmunkával elérhető és kidolgozható minden a középfülben elhelyezkedő rejtett terület. Nemcsak a műtéti és a felépülési idő rövidülhet le ezáltal, de segítségével nincs külső heg, a posztoperatív fájdalom is minimális. Természetesen a beavatkozásnak vannak limitjei: nagy kiterjedésű, a processus mastoideusba, vagy a koponyaalapra terjedő folyamatokban nem alkalmazható, de újabban a nagy gyakorlatot szerzett sebészek az ilyen indikációkban is sikerrel tudják alkalmazni. Ezen új műtéti technika megismeréséhez, magyarországi bevezetéséhez, begyakorlásához szükséges egy didaktikusan megtervezett bonctermi gyakorlat. Az endoszkóp segítségével lehetőség nyílik az eddig vagy nem, vagy csak kevésbé ismert anatómiai részletek megtekintésére, kidolgozására. A TDK munka során ehhez próbálunk egyfajta kadaver disszekciós vezérfonalat kidolgozni. A későbbiekben a megszerzett anatómiai ismeretek és disszekciós eljárások birtokában kívánjuk megérteni és demonstrálni azokat az új fülészeti pathológiai fogalmakat, funkcionális elváltozásokat, melyek jelenleg is a világ fülsebészeti érdeklődés középpontjában állnak (pl. szelektív diszventillációs szindróma).

Társtémavezető: Prof. Dr. Balogh Péter, egyetemi tanár

A bél nyirokszöveteinek fejlődésében és a lymphocyták megtelepedésében a specializált érelemek differenciálódása fontos szerepet tölt be. A MAdCAM-1 addresszin embrionális korban elősegíti a nyirokcsomók fejlődését is, de pontos szerepe nem ismert. A kutatás célja a MAdCAM-1 hiányos egér nyirokcsomó-fejlődésének vizsgálata immunhisztológiai és celluláris immunológiai vizsgálatokkal.

Társtémavezető: Prof. Dr. Balogh Péter, egyetemi tanár

Az orális antigének szembeni tolerancia kialakulásában fontos szerepet játszik a regulatórikus T sejteknek az intesztinális nyirokszövetekbe történő homingja.  Ez a homing nagyrészt a MAdCAM-1 addresszin révén megy végbe.  A kutatás célja az orális tolerancia kiválthatóságának vizsgálata különböző MAdCAM-1 hiányos knockout egértörzsekben.

Melanomás betegek utánkövetése

Körömelváltozások szubjektív megítélésének vizsgálata psoriasisban.

Rheumatoid arthritishez társuló lábszárfekély

A Philadelphia-transzlokáció negatív myeloproliferatív neoplasiák (MPN) többsége JAK2, MPL, vagy CALR mutációval jár. Ezek prognosztikai jelentősége, összefüggése a morfológiai paraméterekkel, illetve az addicionális citogenetikai eltérésekkel csupán részleteiben ismert.

A vizsgálat során kb. 100 eset mintáit vizsgálva megvizsgáljuk a mutációk összefüggéseit a FISH-sel detektálható citogenetikai eltéréssel, valamint klinikopatológiai paraméterekkel. Megkíséreljük megvizsgálni a CALR mutáció alapján meghatározott tumorburden prognosztikai jelentőségét.

Társtémavezető: Dr. Burján Adrienn, PhD hallgató

Az IGH/BCL2 transzlokáció - t(14;18)(q32;q21) - jellemzően follicularis lymphomában, illetve diffúz nagy B-sejtes lymphomában fordul elő; vagyis centrum germinativumhoz köthető esetekben. Ugyanakkor, ritkán más lymphomákban is megfigyelhető ugyanez a citogenetikai eltérés, olyan esetben is, amikor a centrum germinativum eredet nem tűnik valószínűnek.

A krónikus lymphocytás leukémia a leggyakoribb felnőttkori leukémia, egy érett B-sejtes malignitás. Nincs specifikus, jellemző citogenetikai eltérés, a többi indolens B-sejtes lymphomában gyakran megfigyelt IGH-transzlokációk nem jellemzőek. Az IGH/BCL2 transzlokáció a CLL-es esetek csupán 1-2%-ában fordul elő, prognosztikai, biológiai jelentősége nem egyértelmű.

A vizsgálat során kb. 100 CLL-es beteg mintáin végzünk molekuláris vizsgálatokat IGH-transzlokációk irányában. A gyakoriság meghatározása mellett megvizsgáljuk az összefüggéseket az egyéb genetikai, illetve a klinikai adatokkal.

Társtémavezető: Dr. Burján Adrienn, PhD hallgató

A diffúz nagy B-sejtes lymphoma (DLBCL) a leggyakoribb felnőttkori lymphomák közé tartozik. Magas gradusú lymphoma, mely klinikopatológiai, illetve genetikai szempontból heterogén. Azokat az eseteket, melyekben két különböző IGH transzlokáció – a leggyakrabban IGH/MYC és IGH/BCL2 transzlokáció – van jelen a tumorban, két-találat lymphomának nevezik. Ez a szubtípus kedvezőtlen prognózissal társul, elkülönítése a többi DLBCL-től az új WHO ajánlás értelmében indokolt a mindennapi diagnosztikában is. Két többé-kevésbé driver jellegű, hasonló genetikai eltérés szokatlan konstelláció az onkológiában; nagy valószínűséggel a két genetikai esemény egymást követően jön létre.

A vizsgálat során megvizsgáljuk a Pathologiai Intézet archívumában fellelhető két-találat lymphoma gyakoriságát, illetve összefüggését a klinikopatológiai paraméterekkel. FISH vizsgálatokkal kíséreljük megvizsgálni a két transzlokáció egymással való összefüggését.

A CD7 molekula a T-sejt fejlődés egyik legkorábban megjelenő sejtvonal specifikus markere, amely egészséges T- és NK-sejteken expresszálódik. A Pathológia Intézetbe T-sejtes limfoproliferáció klinikai gyanújával érkező betegek áramlási citometriával vizsgált perifériás vérmintáin feltűnt, hogy esetleg összefüggés lehet CD7 antigén expressziójának csökkenése és T-sejt receptor (TCR) monoklonális génátrendezőse között. 

A vizsgálat során nagyszámú betegmintán szeretnénk összevetni 10-színű áramlási citometriával a különböző T- és NK-sejt populációkon mért CD7 expressziót a PCR technikával vizsgált T-sejt receptor (TCR) génátrendezőssel. Amennyiben összefüggés van a CD7 expresszió és a TCR klonalitás eredmények között, az a jövőben segíthet a kiválasztani a klinikailag gyanús minták közül, hogy mely mintákon érdemes elvégezni a molekuláris TCR vizsgálatot. A munka során lehetőség nyílik az áramlási citometria, illetve a DNS izolálás és PCR technika elméleti és gyakorlati megismerésére.

Társtémavezető: Dr. Erős Krisztián, PhD hallgató

A hipertónia-indukálta vaszkuláris remodelling kivédésének lehetőségei (egy hallgató)

Társtémavezető: Dr. Deres László, tudományos munkatárs

Magas felbontású képalkotó eljárások alkalmazása kísérletes kardiológiai állatmodellekben (egy hallgató)

Társtémavezető: Dr. Józsa Gergő, egyetemi tanársegéd

.

A kutatás célja autoimmun encephalitises betegek szérum és liquor mintáinak szerológiai vizsgálata 6 különböző autoantigénnel szembeni reaktivitás-mintázat alapján.

Társtémavezető: Dr. Sínay László, egyetemi adjunktus

Reperfúziós károsodások csökkentésének műtéttechnikai lehetőségei az érsebészetben

Az iszkémiás posztkondicionálás kísérletes vizsgálatai

Az iszkémiás posztkondicionálás mechanizmusa, klinikai lehetőségei

Az endogén adaptációs mechanizmusok változásainak követése hiperlipidémiás/diabéteszes patkánymodelleken

Gyógyszerek és alkaloidok trombocita funkcióra gyakorolt hatásának in vitro vizsgálata

Az oxidatív stressz és csökkentésének kísérletes lehetőségei anyagcsere rendellenességek jelenlétében

Az endoplazmatikus retikulum stressz vizsgálata patológiás állatmodelleken

Alsó végtagi akut iszkémiát követő iszkémia-reperfúziós károsodások vizsgálata, csökkentésének lehetőségei állatmodellen

Érsebészeti beavatkozásokat követő iszkémia reperfúziós károsodások vizsgálata

Ischaemia-reperfusio vesekárosító hatásának kivédése, kezelési lehetőségei

Alsó végtagi reconstructiv verőérműtétek korai szövődményei

A "Gyakorlati gyógyszerészeti problémák tudományos megalapozottságú megoldási lehetőségei" gyűjtő TDK témát a Gyógyszerügyi Ismeretek II. és III. tárgyak sikeres teljesítése előtt álló hallgatók számára ajánljuk. A tárgy egy szemesztere során lehetőség nyílik a megadott témák hátterének megismerésére és az azokban való specializálódásra a "Tudományos diákköri munka gyógyszerészhallgatóknak 1." fakultatív kurzus keretében.

Társtémavezető: Dr. Vida Róbert György, egyetemi tanársegéd

A 2000-es évektől kezdve a fejlett országokat is elérte az addig csak a fejlődő országokban előretörő jelenség, a gyógyszerellátásban tapasztalható sorozatos, időbeliségben és súlyosságban is meghatározó ellátási zavar. A gyógyszerpiacot globálisan érintő jelenség kezelésére és vizsgálatára nemzeti és nemzetközi gyógyszerhiány adatbázisok és katalógusok alkalmazhatók. Az ilyen típusú információ-gyűjtés segítséget nyújthat az adott országot érintő gyógyszerellátási probléma kiterjedésének és súlyosságának megítélésében. Ezen kívül az ellátási problémák kezeléshez társuló betegbiztonsági kockázatok csökkentésére is alkalmas lehet egy ilyen jelző rendszer. A témakör keretében első lépésként a gyógyszerhiányok kockázatainak azonosítása szükséges a szakirodalom áttekintésével és a kiválasztott adatbázisok értékelésével. A kockázati tényezők és az elérhető jelentő rendszerek ismeretében, továbbá a hiány események súlyossági besorolásának kialakításával az ellátási problémákat gyűjtő és előrejelző rendszerek optimális információ tartalma és felépítése is megfogalmazható.

Társtémavezető: Dr. Vida Róbert György, egyetemi tanársegéd

Az elmúlt évtizedben a biológiai gyógyszerek térhódítása figyelhető meg. Elmondható, hogy jelenleg a gyógyszeripar egy szemléletváltáson megy keresztül és egyre nagyobb teret hódít a nagymolekulák fejlesztése és alkalmazása. Az utóbbi időben jelentős számban kerülnek forgalomban a biológiai gyógyszerek, mely erősíti azt a koncepciót, hogy minél szelektívebben ható gyógyszerekkel egy célzott molekuláris terápia valósuljon meg. Ezen készítmények közül a monoklonális antitestek forgalomba kerülése jelentősen megváltoztatta egyes krónikus betegségek kezelésének eredményességét (pl.: onkológia, immunológia, légző rendszeri és központi idegrendszeri, stb.). A különböző betegségek farmakoterápiája során számos kérdést vet fel a hagyományos kis molekulákkal való együttadásuk. Mivel jelentős költséggel terhelik az egészségügyi ellátó rendszert és sokszor utolsó lépcsőfokként jelennek meg a terápiában, az esetlegesen a terápia kimenetét befolyásoló tényezők, így a gyógyszerkölcsönhatások megelőzését célzó szűrések kiemelt jelentőségűek a gyógyszeres terápia optimalizálás terén.

Plasztikai sebészet az onkológiai betegek részére: monitorizálás és helyreállítás lehetőségeinek kísérletes és klinikai vizsgálata

Társtémavezető: Dr. Koreny Tamás, egyetemi tanársegéd

Egészséges és patológiás fibroblasztok válasza az endoprotézis kopási partikulumokra

Társtémavezető: Dr. Juhász Árpád, főorvos

Légcső cryopreservatio antigenitást befolyásoló hatásának vizsgálata

Társtémavezető: Dr. Gasz Balázs, szakorvos

Anasztomózis minőség vizsgálata szoftveres végeselem analízis segítségével

A megadott témában különböző nőgyógyászati daganatos betegek vizeletszteroid-metabolitjait (androgén, progeszteron és kortikoszteroid metabolitok) határozzuk meg gázkromatográf-tömegspektrometria analitikai módszer segítségével.

Társtémavezető: Prof. Dr. Horváth Örs Péter, egyetemi tanár

Pylorus transpozíció állatkísérletes modellen

Társtémavezető: Dr. Maróti Péter

3D nyomtatási alapanyagok sterilizálhatósági vizsgálata

Társtémavezető: Dr. Jüngling Adél, egyetemi tanársegéd

A PACAP (hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) egy neuropeptid, amely nagy mennyiségben található meg a központi- és perifériás idegrendszerben egyaránt. Komplex szerepet játszik a sejtkárosító hatások és neurodegeneratív betegségek elleni védelemben. Neuroprotektív hatását leírták Parkinson kór, Huntington kór és Alzheimer kór modellekben in vitro és állatkísérletes modellekben egyaránt. Célunk, hogy összehasonlítsuk a különböző korú, különösen az idős (1,5 éves) PACAP génhiányos és vad egerek szövetei és szervei közti különbségeket. Ehhez különböző szövettani festéseket, immunhisztokémiai és molekuláris biológiai módszereket használunk. A morfológiai különbségek felderítése mellett az állatokon magatartás teszteket is végzünk.

Társtémavezető: Dr. Takács Ildikó, egyetemi adjunktus

3D modellezés, 3D nyomtatás alkalmazása a sebészeti műtétek tervezésében

Társtémavezető: Dr. Takács Ildikó, egyetemi adjunktus

3D-s technológiák a szívgyógyászatban

Cytokróm C és a tüdőrák gyógyszerek metabolizációja

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi, egyetemi docens

Illóolajok vizsgálata tüdőszöveti modellekben

Hagyományos hatóanyagok modern nanotechnológiás felhasználási potenciálja

3D szövettenyészetek gyógyszer-tesztelési felhasználása

Társtémavezető: Dr. Nyúl Eszter, tudományos segédmunkatárs

A pH hatása a szalicilsav Fenton-reakciójában keletkező termékek eloszlására

Tracheasebészeti eljárások - állatkísérletes modell

A karotinoidok természetes antioxidáns vegyületek, a paprikák piros színéért felelős ún. kappa-karotinoidokat a legjobb antioxidánsok között tartják számon. A táplálékkal elfogyasztott, valamint étrendkiegészítőkkel bevitt karotinoidok előnyös élettani hatásait számos vizsgálat igazolta. A természetben a karotinoidok gyakran komplex keverékekben fordulnak elő, elválasztásuk és szerkezetmeghatározásuk kihívást jelent az analitikus számára. Az élelmiszerek tárolása, feldolgozása során a karotinoidtartalom mind mennyiségileg, mind minőségileg megváltozhat. Kutatásainkban az élelmiszer alapanyagok és más növényi minták, valamint élelmiszerek és táplálékkiegészítők karotinoid tartalmát vizsgáljuk HPLC (high-performance liquid chromatography) segítségével.

Társtémavezető: Dr. Horváth Györgyi, egyetemi docens

A fitoterápia népszerűsége napjainkban vitathatatlan. A gyógynövények használata során gyakran támaszkodunk évtizedes vagy évszázados tapasztalatokra, de  modern klinikai vizsgálatok is számos növényi hatóanyag alkalmazhatóságát bizonyították különböző betegségek kezelésében. Azonban a megfelelő hatóanyagok kivonása, a bomlástermékek megjelenésének elkerülése, ill. a nem kívánt tartalmi anyagok eltávolítása, tehát a terápia hatásossága és biztonságossága érdekében a kivonás módszerét optimalizálni kell. A téma magába foglalja otthoni és ipari kivonási módszerek vizsgálatát is. Hihetünk-e a gyártó/forgalmazó által feltüntetett teakészítési módnak (pl. főzet, forrázat, macerátum)? Az otthon nem megfelelően elkészített teák okozhatnak-e mellékhatásokat vagy a terápia hatástalanságát? Hogyan hat a hőmérséklet, a kivonás ideje, stb. az előállított illóolajok minőségére, hatóanyag-tartalmára? A munka során ilyen és hasonló jellegű kérdésekre keressük a választ.

Papp Máté: A collecting duct carcinoma immunhisztológiai diagnózisa

Egy kivételesen jól dokumentált járvány, közegészségtani, bakteriológiai feldolgozása máig ható relevanciával rendelkezik.

Számos pszichés és testi tünetet a bennünket ért stressz hatásának tulajdonítunk. Vajon ezek valóban annak a következményei? Az orvostanhallgatók egy jól vizsgálható közeget biztosítottak a kutatáshoz. Egy-egy vizsgaidőszak megfelelő idejű és mértékű stressz-hatást jelent, melyet egy nyugodtabb időszak előz meg, illetve követ. Az ÁOK Laboratóriumi Medicina Intézetben végezhető kísérletes munka célja annak felderítése, hogy a vizsga-stressz milyen mértékű pszichés és szomatikus elváltozásokat okoz orvostanhallgatókban.

Társtémavezető: Dr. Gombos Katalin, egyetemi tanársegéd

A humán papilloma vírus (HPV) és szerepe a méhnyak, a  szájüreg és garat daganatainak kialakulásában intenzíven kutatott terület. Sokáig fennállt az a vélemény, hogy a HPV csak szexuális úton terjed, vérrel nem vihető át. Az utóbbi időben azonban megjelentek cikkek , melyekben kimutatták a vírust keringő vérben, szérumban, plazmában és a perifériás vér mononukleáris sejtjeiben is.  Több daganatban mutattak ki HPV vírus DNS-t az anogenitalis és oropharingealis régión kívül is, ami szintén az egyéb terjedési utak lehetőségét veti fel.  A vírus kimutatására alkalmazott tesztek érzékenysége egyre nagyobb, ezáltal lehetővé válik a kimutatása  olyan mintákban is, ahol a vírus mennyisége kisebb és a korábbi módszerekkel nem volt kimutatható.  A téma keretén belül a HPV vérrel, vérkészítményekkel történő lehetséges átvitelét vizsgáljuk. 

Társtémavezető: Dr. Barkó Szilvia, egyetemi adjunktus

Napjaink orvoslásának egyik legégetőbb problémája a baktériumok antibiotikumokkal szembeni rezisztenciája. Hiába állnak rendelkezésre igen széles spektrumú, és sokféle hatásmechanizmusú antibakteriális szerek, a patogén prokarióták „megtanulták” kijátszani ezeket, és szinte megállíthatatlanul károsítják az emberi szervezetet, mely folyamat fatális következményekkel is járhat.

Annak érdekében, hogy ebben a küzdelemben felül tudjunk kerekedni ezeken a parányi élőlényeken, új, eddig ismeretlen mechanizmusok feltárása szükséges, melyek által a bakteriális sejtek túlélése, illetve szaporodása gátolható.

Az antibiotikumok nagy része a baktériumok sejtfalszintézisét gátolja, ezáltal teszi életképtelenné a sejtet. Intézetünkben rutinszerűen állítjuk elő és vizualizáljuk a sejtfalszintézis „karmesterét”, a bakteriális aktinnak is nevezett MreB fehérjét. Kutatásunk célja annak felderítése, hogy az MreB fehérjének milyen szerep jut az antibiotikumokkal szembeni érzékenység, vagy épp ellenkezőleg, az antibiotikum rezisztencia folyamatában.

Ábra: Szuperfelbontású mikroszkóppal (SIM, SzKK) készült felvétel B. megaterium sejtekről.

Régóta ismert, hogy az autoimmun kórképek gyakran társulnak infertilitással és korai vetéléssel. Vizsgálatunk során célunk jellemezni az autoimmun betegségek hátterében egyre gyakrabban vizsgálat T-helper limfociták 4 alcsoportjának, a Th1, a Th2, a Th17 és a regulátoros T (Treg) limfociták aktivációjának eltéréseit autoimmun Hashimoto thyreoiditisben szenvedő fiatal nőkben. Jellemezni szeretnénk továbbá a T limfociák aktivációjában és az antigén prezentáló sejtekkel (APS) folytatott kommunikációban központi szerepet betöltő B7 fehérjék változásait a kórképben. A munkában olyan fiatal nőkben is szeretnénk elvégezni az említett vizsgálatokat, akiknél a betegség már korai fázisában (szubklinikai fázisában) infertilitással társul. 

Társtémavezető: Bálint Mónika Enikő, egyetemi tanársegéd

A vírusok kevésbé mutálódó fehérjéit, mint például a kapszid fehérjéket célozzuk meg olyan kis molekulákkal, amelyek e fehérjékhez erősen kötődnek és a vírus kapszidjának felépülését gátolják. Munkánk során atomi felbontású szerkezetekkel dolgozunk.

Társtémavezető: Bálint Mónika Enikő, egyetemi tanársegéd

A hiszton fehérjék poszt-transzlációs módosulásai és kölcsönhatásaik a klasszikus genetikai kódhoz hasonlóan több betegség molekuláris biológiai hátterét képezik. A hisztonok kölcsönhatásainak vizsgálata és módosítása a célunk, atomi felbontású szerkezetek felhasználásával.

Társtémavezető: Dr. Tenk Judit, egyetemi tanársegéd

A hypothalamus corticotropin rendszere nem csak a stressz-válasz kialakulásában játszik szerepet, hanem katabolikus, azaz tápfelvétel-csökkentő és anyagcsere-növelő hatásai is vannak. Ez a rendszer a domináns katabolikus melanocortin rendszertől downstream aktiválódik leptin hatására. A corticotropin rendszer különböző hatásait két centrális receptora, a CRF1, illetve a CRF2 aktiválásán keresztül fejti ki. Korábbi vizsgálataink azt mutatták, hogy a corticotrop-releasing factor (CRF) krónikus hatásait illető korfüggő eltérések (7-napos infúzió) hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg az akut CRF válaszkészség (akut centrális injekció) korfüggő eltérései nem. Ezek a megfigyelések felvetik a CRF1, illetve a CRF2 receptorok eltérő szerepét a korfüggő táplálék felvételi és testtömeg-szabályozási eltérések kialakulásában. Tervezzük specifikus CRF2 agonisták (urocortinok) korfüggő hatásainak komplex (biotelemetriás és hőszabályozási) elemzését az energia háztartás szabályozására. Elemezni kívánjuk a tápláltsági állapot/testösszetétel szerepét is a rendszer korfüggő eltéréseinek hátterében.

Társtémavezető: Dr. Rostás Ildikó, egyetemi tanársegéd

A zsírszöveti eredetű leptin, más hatásai mellett, a hypothalamus nucleus arcuatusában hatva elsősorban katabolikus folyamatokat indít el, azaz csökkenti a táplálék felvételt és növeli az anyagcserét. Korábbi vizsgálataink hím Wistas patkányokban azt mutatták, hogy a leptin anorexigén hatásait illető korfüggő eltérések hozzájárulhatnak a középkorú elhízás és öregkori fogyás magyarázatához, míg a hipermetabolikus válaszkészség progresszív korfüggő csökkenése nem. Korábbi előzetes vizsgálataink során felmerült az is, hogy az elhízás bizonyos fokig csökkenti, míg a kalória-restrikció inkább fokozza a leptin hatékonyságát. A jövőben részletesen kívánjuk elemezni a tápláltsági állapot/testösszetétel, illetve a nem szerepét leptin-hatások korfüggő eltéréseinek hátterében.

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta, egyetemi docens

A korai perinatalis tápláltság eltérései (anyai táplálás a vemhesség alatt, alomszám módosítása) korai testsúly-eltérésekkel járhatnak. Kérdés: a korai sorvadás hogyan módosítja a későbbi súlyfejlődést és a legfontosabb anabolikus/katabolikus peptidek hatásait az energetikai szabályozásokra különböző postnatalis diéták alkalmazása esetén. E vizsgálatokban elsősorban a katabolikus cholecystokinin és leptin, később az anabolikus NPY és a katabolikus alpha-MSH hatásait elemezzük automatizált táplálékfelvétel-mérő (FeedScale) és indirekt kaloriméter (Oxymax), valamint telemetriás (MiniMitter) rendszerekben.

Társtémavezető: Dr. Balaskó Márta, egyetemi docens

A korai perinatalis tápláltság eltérései (anyai táplálás a vemhesség alatt, alomszám módosítása) korai testsúly-eltérésekkel járhatnak. Kérdés: a zsírdús táplálás és a korai spontán elhízás hogyan módosítják a későbbi súlyfejlődést és a legfontosabb anabolikus/katabolikus peptidek hatásait az energetikai szabályozásokra különböző postnatalis diéták alkalmazása esetén. E vizsgálatokban elsősorban a katabolikus cholecystokinin és leptin, később az anabolikus NPY és a katabolikus alpha-MSH hatásait elemezzük automatizált táplálékfelvétel-mérő (FeedScale) és indirekt kaloriméter (Oxymax), valamint telemetriás (MiniMitter) rendszerekben

A PACAP (hypophysis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid) és különböző izoformjainak szerepe az értónus szabályozásában még nem teljesen ismert. Kutatásaink témája sokrétű: az életkor-függő  vazomotor válaszok vizsgálata mellett nemi különbségeket is keresünk a vaszkuláris hatásokban. Magas glukóz koncentrációval kiváltott oxidatív stressz esetén a PACAP védő hatásának vizsgálata is zajlik egerek carotis és femoralis artériáin. 

Társtémavezető: Dr. Márta Katalin, PhD hallgató

Az akut pankreatitisszel (AP) foglalkozó tanulmányok többsége az acinus sejtek szerepét vizsgálta a betegség kialakulásában, azonban a duktális epitél sejtek (PDEC) patogenetikai szerepéről kevesebb információnk van. A kutatás legfőbb alapkérdése az AP és a duktális bikarbonát szekréció összefüggésének megértése illetve olyan terápiás útvonalak kipróbálása melyek az AP terápiájában teljes vagy részleges megoldást jelenthetnek. Az AP a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, melynek napjainkig elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%). Ennek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája, ezért a betegség patogenezisét vizsgáló kórélettani tanulmányok kiemelkedő jelentőségűek. A projekt végére remélhetőleg sikerül kolloidális vivőrendszer segítségével ATP-t juttatni a sejtekbe, mely megvédi a duktális (és valószínűleg az acinus) sejteket a sejthaláltól. A projekt eredményei az első áttörést jelenthetik az AP gyógyszeres terápiájában csökkentve ezzel a betegség morbiditását és mortalitását.

Társtémavezető: Dr. Gódi Szilárd, egyetemi tanársegéd

Az akut pankreatitisszel (AP) foglalkozó tanulmányok többsége az acinus sejtek szerepét vizsgálta a betegség kialakulásában, azonban a duktális epitél sejtek (PDEC) patogenetikai szerepéről kevesebb információnk van. A kutatás legfőbb alapkérdése az AP és a duktális bikarbonát szekréció összefüggésének megértése illetve olyan terápiás útvonalak kipróbálása melyek az AP terápiájában teljes vagy részleges megoldást jelenthetnek. Az AP a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, melynek napjainkig elfogadhatatlanul magas a mortalitása (5-10%). Ennek egyik fő oka, hogy a betegségnek a mai napig sincs specifikus terápiája, ezért a betegség patogenezisét vizsgáló kórélettani tanulmányok kiemelkedő jelentőségűek. A projekt végére remélhetőleg sikerül kolloidális vivőrendszer segítségével ATP-t juttatni a sejtekbe, mely megvédi a duktális (és valószínűleg az acinus) sejteket a sejthaláltól. A projekt eredményei az első áttörést jelenthetik az AP gyógyszeres terápiájában csökkentve ezzel a betegség morbiditását és mortalitását.