Hírek

Koronavírus - 2020. július 29, szerda

Versenyfutás a védőoltásért

Globális versenyfutás zajlik a Covid–19 elleni vakcina kifejlesztéséért, és a kutatók nem állnak rosszul: ahhoz képest, hogy a járvány elején a szakértők minimum két-három éves kutatásról beszéltek, az első működő vakcinák már akár októberre elkészülhetnek – írja a magyarnemzet.hu.

Jelenleg tíz ország van versenyben a vakcináért, a többiek abban bízhatnak, hogy elég hamar felpörög a tömeges gyártás, vagy abban, hogy a jó partneri kapcsolataikon keresztül hozzájuthatnak a szerhez. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint jelenleg 24, Covid–19 elleni vakcina klinikai tesztje zajlik világszerte, 142 további vakcina pedig a preklinikai fázisban tart.

Nagyon magas számok ezek, főleg ha azt nézzük, hogy valamivel több, mint fél év telt el a koronavírus megjelenése és a kutatás elindítása óta. Viszonyítási alapként lehetne említeni a másik koronavírustörzset, a 2002 és 2004 között kirobbant SARS-járványt, ami ellen azóta sem készült vakcina, vagy az ebolavírust, ami már több mint negyven éve, 1976-ban tűnt fel először, ám az első vakcina csak tavaly készült el.

A Magyar Nemzetnek nyilatkozó Nagy Eszter, a Cebina GmbH vezérigazgatója elmondta, hogy általában évekig tart a vakcinafejlesztés és -engedélyeztetés, de a jelenlegi helyzetben az engedélyeztető szervek is felgyorsítják a beadott kérelmek elbírálását. (Az osztrák biotechnológiai cég egyébként jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja Virológiai Kutatócsoportjával közösen dolgozik egy saját, harmadik generációs koronavírus-oltás kifejlesztésén.)

Nagy Eszter kifejti, hogy mire a vakcina tömeggyártásba kerülhet, többlépcsős folyamaton kell átesnie. Ha minden egyes fázis sikerrel zárul, a vakcina biztonságosnak mondható és kiváltja a szükséges immunitást, akkor indulhat az engedélyezési eljárás, majd a tömeggyártás.

Az elmúlt hetekben egyszerre több cég jelentette be, hogy megkezdi a kísérletek utolsó, harmadik fázisát. Jelenleg Kína és az Egyesült Államok állnak a legjobban: az előbbinek nyolc, míg az utóbbinak öt vállalata és kutatólaborja is az élen jár a fejlesztésben. Négy cég lépett be a klinikai kísérletek harmadik fázisába, ebből három kínai (a vuhani és a pekingi Sinopharm, valamint a Sinovac) és egy nagy-britanniai (az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca vállalat közös vakcinája). Az év végéig ígér védőoltást a közös munkát folytató amerikai Pfizer és a német BioNTech, az orosz Gamaleja Intézet, valamint a kínai CanSino.

Nagy Eszter szerint hátulütői is vannak a gyors kutatási folyamatnak, mert nem tudni, hogy a szervezetünk immunválasza milyen hosszú védettséget fog eredményezni. A másik, hogy a vakcina fejlesztésénél szinte mindenki egyetlenegy fehérjére fókuszál, ez az úgynevezett tüske, „S” fehérje. Ezt teszik bele abba a vakcinaplatformba, amivel évek óta dolgoznak. Ezzel az lehet a probléma, hogy még a 2002-es SARS-járvány kapcsán embereken, a Covid–19-járvány esetében pedig állatmodelleken mutatták ki, hogy bizonyos vakcináltak rossz antitesttermeléssel reagálnak, ami felerősítheti a betegséget. A másik hátulütője, hogy eddig az állatokon végzett tesztek szerint a vakcina a felső légutakban nem tudta kivédeni a vírust, vagyis a nyájimmunitás megteremtéséhez nem lesz alkalmas. A vakcina abban lesz hatékony, hogy megakadályozza a súlyos szövődményeket, például a tüdőgyulladást – összegez a szakember.

Forrás:

magyarnemzet.hu

Hírarchívum