Hírek

Egyéb hírek - 2021. január 22, péntek

Az áttörő fájdalmak fele megelőzhető – a Magyarországi Fájdalom Társaság online kongresszusának tapasztalatai

Áttöréses fájdalomnak azt nevezik, amikor a jól beállított fájdalomcsillapító kezelés ellenére hirtelen nagy fájdalom jelentkezik, tehát a fájdalom áttör a fájdalomcsillapító gyógyszer hatásán. Ettől leggyakrabban az előrehaladott stádiumú daganatos betegek szenvednek. Amint arra a Magyarországi Fájdalom Társaság novemberi online kongresszusán rámutattak, a korábbi vélekedésekkel ellentétben az áttörő fájdalom közel sem mindig kiszámíthatatlan, így megfelelő gyógyszeradagolással a villámcsapásszerű fájdalmaknak közel a fele megelőzhető. Az áttörő fájdalom kezelésére nem alkalmasak a krónikus fájdalmakat kordában tartani képes gyógyszerek, a lehető leggyorsabban felszívódó hatóanyagra és beviteli módra van szükség.

„A fájdalomcsillapítás egyik legnehezebb feladata, hogy az áttöréses fájdalmak ellen gyorsan és hatékonyan, a megfelelő ütemezésben tudjunk fellépni. Az alapvető, bázis fájdalomcsillapítással összefüggésben, ám mégis önálló problémaként kell foglalkozni a betegek áttörő fájdalmaival” – vezette fel a témát dr. Csikós Ágnes egyetemi docens, a Pécsi Tudományegyetem Alapellátási Intézetének vezetője a konferencián. Mint mondta, az áttörő fájdalomérzet csúcspontja nagyon hirtelen bekövetkezhet, majd ugyanígy el is múlhat. Másoknál lépcsőzetesen erősödik, egy erősségi szintet elérve kitart rövidebb-hosszabb ideig, majd fokozatosan múlik el.

Az áttörő fájdalmak mintegy felének beazonosíthatóan szervi károsodás az okozója, több mint egynegyedében neuropátiás (idegi eredetű) a fájdalom, egyötödében pedig szervi és idegi eredetű is egyszerre. Egy belenyilallás átlagosan 3 másodpercig tart. Előfordul, hogy ennél rövidebb, valóban villámcsapásszerű, ám a rendkívül intenzív és kínzó fájdalomérzet akár fél órán keresztül, ritkán akár órákon át is gyötörheti a beteget. Ha nem kellő részletességgel térképezik fel a beteg fájdalmait, a nem megfelelően beállított fájdalomcsillapítás sok – egyébként elkerülhető – gyötrődést okoz.

Az áttörő fájdalmaktól szenvedő betegeknek rosszabb a fájdalomkontrollja, érthető módon elégedetlenebbek a fájdalomcsillapítással, rosszabb a hangulatuk. Az érintett betegek erősebb szorongással élnek, hiszen félelemben és bizonytalanságban telnek a napjaik attól, hogy bármelyik pillanatban váratlanul rájuk törhet az erős fájdalom. Amint dr. Csikós Ágnes elmondta, ha valakinek napi három-négy alkalomnál többször van áttörő fájdalma, valószínűleg a bázis fájdalomcsillapító dózisát is indokolt emelni.

Nemcsak gyógyszerekkel lehet csillapítani a fájdalmakat. A terápiás idegblokádok például úgy hatnak, hogy megszakítják a fájdalomvezetést. Ezt helyi érzéstelenítők, illetve tartósan ható készítmények befecskendezésével érhetik el. A fájdalomcsillapítás esetenként csak idegsebészeti beavatkozással, tehát operációval, ortopédiai műtéttel érhető el, amikor lekötik vagy csonkolják a fájdalmat továbbító idegkötegeket. Elsősorban a csontfájdalmak kezelésében alkalmazható palliatív sugárterápia is, aminek célja a fájdalom gyors és hatékony enyhítése, illetve a csontok meggyengüléséből adódó patológiás törések megelőzése. A fizioterápiának szintén fontos szerep juthat: a nyújtások, speciális masszázsok is sokat segíthetnek, ám azokat csak a rákbetegek ellátásában tapasztalt szakembernek szabad végezni.

A fájdalom megélése, erősségének észlelése jelentős részben függ a beteg pszichológiai állapotától is. A gyógyszeres fájdalomcsillapítást nem képes kiváltani, ám az arra nyitott és alkalmas betegeknél a különféle relaxációs technikák, a stresszkontroll, a hipnózis is tud érdemben javítani az életminőségen.

Forrás:

rakgyogyitas.hu

Hírarchívum