Hírek

Egyéb hírek - 2021. február 12, péntek

Epilepszia Világnapja – február 14.

A Nemzetközi Epilepsziaellenes Iroda 1997-ben hirdette meg Szent Bálint (Valentin) napjára, február 14-re az Epilepsziások Világnapját, mert az epilepsziások védőszentje is Bálint, a vértanúhalált halt pap.

Az epilepszia szó görögül "fogva tartást" vagy "megragadást" jelent. Az emberiség fél százaléka szenved epilepsziában, de csaknem öt százaléka élete folyamán legalább egy alkalommal átél epilepsziás rohamot. Az összes epilepsziás megbetegedés kétharmada a gyerekkorban kezdődik, de a betegek többsége a kamaszkorig meggyógyul.

Sokáig az epilepsziával élő emberekre félelemmel tekintettek, bizalmatlanok és értetlenek voltak velük szemben, szociális stigmák sorával sújtották őket, pedig olyanok is szenvedtek ebben a betegségben, mint Julius Caesar, Nagy Péter cár, Napóleon, IX. Pius pápa, Dosztojevszkij vagy a költő Lord Byron. Az epilepsziában jelentkező agyi működészavar korszerű szemléletének első szószólója a XIX. században Hughlings Jackson londoni ideggyógyász volt.

Az epilepszia (visszatérő görcsrohamokra való hajlam) a leggyakoribb agyi zavar. Az agyban található idegsejtek nagy erejű elektromos kisüléseiből keletkezik, de nincs köze az elmebetegségekhez. Az öröklött hajlam mellett különböző balesetekből adódó fejsérülések, fertőző betegségek utáni állapot következtében, valamint születés előtti és alatti károsodások miatt is létrejöhet váratlan tudatzavar.

Az emberek többnyire csak az eszméletvesztéssel járó úgynevezett nagy rohamot ismerik, de ez csak egyike az epilepszia harminc különböző megjelenési formájának. Van például úgynevezett kis roham is, amely rövid ideig tartó szellemi kieséssel jár, máskor a beteg pár pillanatra csupán összerándul, mintha megrettent volna valamitől, illetve elrévedt, elbambult volna. A beteg a roham ideje alatt történtekre általában nem emlékszik vissza.

Az Egészségügyi Világszervezet 1997-ben világméretű kampányt hirdetett az epilepszia és a körülötte elterjedt előítéletek ellen. A fő cél az, hogy szűnjön meg az epilepszia körüli homály és fogadják el mindenütt, hogy ez gyógyítható betegség. Számos országban ugyanis még mindig nem agyműködési zavarnak tudják be, ezért a betegséggel élők jelentős része nem jut gyógykezeléshez. Az epilepsziások sokszor diszkriminációtól szenvednek a családban, az oktatásban, a munkavállalásban, állampolgári jogaikban.

Magyarországon nagyjából 100 ezer embert érint. A mai korszerű kezelések (gyógyszerek, műtét) eredményeként a betegek 70-80 százaléka tünetmentesen élhet.

A PTE Neurológiai Klinikáján működő Epileptológiai Centrum elektrofiziológiai laboratóriumában lehetőség van arra, hogy a szakemberek az itt lévő betegek agyi tevékenységét 24 órában figyeljék, a koponyatető felszínére, illetve annak belsejébe elhelyezett elektródák segítségével. A cél az, hogy megtalálják a rohamokat kiváltó gócot, amit a hagyományos radiológiai módszerekkel nem sikerült megállapítaniuk. Az ún. mélyelektródás vizsgálatot - amikor a beteg koponyájának belsejébe helyezik az elektródákat - csak az epilepszia kezelésére szakosodott centrumokban lehet elvégezni, ebből Magyarországon kettő van: Budapesten, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben (OKITI), és Pécsett. Dr. Tóth Márton, a Pécsi Tudományegyetem Neurológiai Klinikájának egyetemi adjunktusa öt évvel ezelőtt Európa egyik vezető epileptológiai centrumában, a franciaországi Lyonban tanult, és onnan hozta haza az úgynevezett sztereotaxiás EEG-t, melynek során lényegesen kevésbé drasztikus módon kerülnek a helyükre az ún. mélyelektródák: a koponya egy vagy két oldalára fúrt, kisebb, mint egy milliméteres lyukakon át vezetik be őket az agyba.

Hírarchívum