Hírek

Sajtószoba - 2017. február 15, szerda

Stressz okozta elváltozások az agyban

Ma már bizonyított, hogy a traumatikus, vagy tartósan fennálló stressz testünk bármely szervét, így az agyunkat is megbetegítheti. Hogy miként megy végbe ez a folyamat – ezt vizsgálja az az akadémiai kutatócsoport, melynek élén dr. Czéh Boldizsár agykutató, karunk Laboratóriumi Medicina Intézetének tudományos főmunkatársa áll.

Hétköznapjainkban egyre gyakoribb a tartósan fennálló stressz. A körülöttünk zajló kontrollálhatatlan események, legyen az egy elhúzódó forgalmi dugó vagy terrortámadás, csonka családban vagy szegénységben felnőni, munka nélkül élni, vagy épp teljesíthetetlen mennyiségű feladatot elvállalni, mind olyan problémák, amelyeket stresszként élünk meg.

A krónikus stressz és az ezzel járó tartósan magas stresszhormonszintek olyan testi-lelki megbetegedések kialakulásához vezethetnek, mint például a szívinfarktus, a magas vérnyomás, az elhízás, a cukorbetegség, az autoimmun megbetegedések, az asztma, a gyomorfekély, a depresszió vagy épp az Alzheimer-kór. Olyan tünetek is szoros kapcsolatot mutatnak a stresszel, mint az alvászavarok, a szorongás, a krónikus fájdalmak, a meddőség, az evészavarok vagy épp a fokozott alkohol- és drogfogyasztás.

Dr. Czéh Boldizsár fiatal kutatóként - egy véletlennek köszönhetően - egy göttingeni kutatócsoportba került, ami a krónikus stressz hatását vizsgálta majmokban és kísérleti patkányokban. Tizenhárom évet töltött Göttingenben, és a müncheni Max Planck Kutatóintézetben, melynek eredményeként munkatársaival számos fontos felfedezést tett a stressz hatásaira vonatkozóan. Hazatérve, a Nemzeti Agykutatási Programnak köszönhetően létrehozhatott egy önálló stressz-kutatócsoportot a Szentágothai Kutatóközpontban. A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikával, a Pécsi Diagnosztikus Központtal és külföldi munkacsoportokkal jelenleg olyan kutatási terven dolgoznak, melynek célja azoknak a morfológiai és funkcionális agyi eltéréseknek a feltárása, amik az elszenvedett stressz hatására jönnek létre, és pszichiátriai megbetegedést - elsősorban depressziót – okoznak.

Számos kísérleti adat bizonyítja, hogy a depressziós betegek agyában olyan morfológiai elváltozások jönnek létre, melyek eredményeként bizonyos agyi központok - mint például a prefrontális agykéreg vagy a hippokampusz - térfogata szignifikánsan csökken. Ezek az elváltozások a modern diagnosztikus képalkotó eljárásokkal egyértelműen kimutathatóak, és feltehetően szerepet játszanak a betegség kialakulásában. Hasonló morfológiai eltéréseket vélnek felfedezni olyan kísérleti állatokban, akik traumatikus vagy krónikus stresszt szenvedtek el. Azt azonban mindmáig nem tudják, hogy pontosan milyen sejtszintű elváltozások állnak ezeknek a térfogatcsökkenéseknek a hátterében. Ahogyan az sem ismert, hogy ezek a morfológiai elváltozások pontosan milyen funkcionális zavarokkal járnak.

A kép forrása: bama.hu

Jelenleg olyan állatkísérleteket végeznek, amelyekben az érzelmi reakciókat irányító limbikus rendszer neuronjait vizsgálják. Legfrissebb eredményeik azt bizonyítják, hogy az immunhisztokémiai eljárással jelölt gátló idegsejtek bizonyos alcsoportjaiban jelentős eltérés van, stressz hatására a sejtek száma szignifikánsan csökken. Kérdés még, hogy vajon ennek oka az idegsejtek pusztulása, vagy esetleg egy olyan sejtszintű károsodás, amely miatt az anatómiai jelölés már nem képes a sejteket kimutatni. Ehhez kapcsolódóan kutatják még azokat az elváltozásokat, melyek e gátló idegsejteknek a szinaptikus kapcsolatrendszerében, illetve működésében jönnek létre.

A kutatás végső célja annak megértése, hogy a depressziós megbetegedések hogyan jönnek létre. Az bizonyos, hogy a depresszió kialakulásában a stressz az egyik legfőbb kóroki tényező, ám az még nem világos, hogy pontosan milyen neurobiológiai események vezetnek a betegség kialakulásához. Ezért kísérleteikben olyan depressziós betegek agyát is vizsgálják modern funkcionális képalkotó eljárásokkal, akiket gyermekkoruk negatív életeseményei betegítettek meg.

Forrás

Innotéka – 2017.02.14. - 14,15.oldal

A kép forrása: bama.hu

Hírarchívum