A szak története

A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Fogászati és Szájsebészeti Klinikájának rövid története

 

Dr. Oravecz Pál a Pécsi Erzsébet Tudományegyetemen 1937. április 10-én tartotta fogorvosi megnyitó előadását a Sebészeti Klinikán. Ezzel kezdetét vette a diszciplináris fogászati képzés. A STOMATOLÓGIAI INTÉZET ünnepélyes megnyitására 1938. március 21-én került sor. Megbízott vezetője Dr. Oravecz Pál volt.

1939-ben Dr. Oravecz Pált magántanárrá habilitálták. Még ebben az évben a Belügyminiszter megadta az intézetnek a szakorvosképzés jogát, és Dr. Oravecz Pál egyetemi magántanárt kinevezték az Országos Szakorvosképesítő Bizottság rendes tagjává. Az oktatáshoz és a betegellátáshoz fogászati munkahelyeket, röntgen-osztályt és technikai laboratóriumot létesítettek. 1948. május 14-én Dr. Oravecz Pált egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. Megbízást kapott önálló STOMATOLÓGIAI KLINIKA igazgatására. 1952-ben a Tudományos Minősítő Bizottság a „Tudományok kandidátusa” címet adományozta neki.

1936-tól az orvostanhallgatóknak mindössze heti 1 órában volt módja stomatológiai előadást hallgatni. 1948-ban a fogászati kurrikulum látogatása kötelezővé vált az általános orvos-képzésben, és a szemeszter végén kollokviumot kellett az orvostanhallgatóknak tenniük.

Az 1940-es és 1950-es években a klinika tudományos profilja is kialakult. Jelentős eredmények születtek a gyermekfogászat, a fogszabályozás, valamint a gyermekkori gócfertőzés problémakörének kutatása terén. Az intézmény egyre inkább a régió szakmai központjává vált. Ezt mutatja, hogy 1950-ben az intézet vezetésével alakult meg a Baranya-Tolna Megyei Fogorvosi Szakcsoport. Oravecz professzor ebben az időben alapította meg az intézet önálló könyvtárát, saját könyvtárának a felajánlásával. A könyvtár bővítése még hosszú éveken át csak magánadományokból történt.

Az intézmény betegellátási feladatai kezdetben lényegében megegyeztek a rendelőintézetekével, évi kb. 2000 fős ambuláns forgalommal. Önálló fekvőbeteg osztály nem volt, a szükséges műtéteket a sebészeti osztályon és a Gyermekklinika sebészeti osztályán végezték el. Az 1950-es évek SZTK ellátása a betegforgalom nagymérvű megnövekedésével járt, az általános fogorvosi ellátás mellett bevezették a gyermekfogászati és az orthodonciai szakellátást is.

Oravecz professzor halála után 1962 szeptemberétől Dr. Nyárády József adjunktus volt az intézet megbízott vezetője. 1963. november 1-től Dr. Schranz Dénes vette át az intézet igazgatását.

Schranz fellendítette az intézet tudományos munkáját, a kollektíva a „Fogszuvasodás és Fogágybetegségek megelőzése” című témában dolgozott. 1966-ig 95 közlemény és egy könyv jelent mega tárgykörben.

 

Az endodontia területén további 4 témában végeztek kutatást:

  1. Az alsó praemolárisok és szemfogak vizsgálata.
  2. A fogszuvasodás mikroflórájának szövettani és bakteriológiai vizsgálata tej- és maradófogakon.
  3. A caries profunda kezelésére új pulpasapkázási módszert alkalmaztak, melyben a Calxylt nyomással préselték a megnyílt pulpakamrába.
  4. Hydrocortison alkalmazása a fogászatban.

 

 A heti 1 elméleti óra mellett a hallgatók délután 5-7 óra között ötös csoportokban vettek részt az ambulancia munkájában. Minden hallgatónak módja volt az oktatási szemeszter alatt néhány fog érzéstelenítését és eltávolítását elvégezni. Az elméleti órák számát az 1965-66-os tanévben heti kettőre emelték fel.

Schranz professzor intézetigazgatói működése alatt az addig Pécs város tulajdonában lévő épületet egyetemi épületként az Egészségügyi Minisztérium vette tulajdonába. A klinika fogorvosi munkahelyeinek száma 19 orvosi szék lett, az összlétszám 33 fő volt.

Az oktatás területén a feladatok a következők voltak:

  1. Az orvostanhallgatók gyakorlati és elméleti oktatása
  2. Szakorvosképzés
  3. Orvostovábbképzés
  4. Asszisztensnőképzés
  5. Népszerű felvilágosító előadások szülők, pedagógusok és iskolás gyermekek számára

 

Schranz professzor 1969 májusában az orvostudományok doktora tudományos fokozatot szerezte meg, és még ebben az évben kinevezték a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogpótlástani Klinikájának vezetőjévé.

1969. július és 1972. július közötti intervallumban a megbízott igazgatói teendőket Dr. Nyárády József látta el.

 

Az Egészségügyi miniszter 1972/73-as tanévtől engedélyezte a POTE-n a fogorvosképzés megindítását. 1972. július 1-vel Dr. Szabó Imre kandidátust, a SZOTE Fogászati Klinika adjunktusát tanszékvezető egyetemi tanárnak kinevezték ki.

1972-75 között új oktatási (fogorvosképzési) program került bevezetésre, aminek a lényege az volt, hogy az elsajátítandó anyagot nem tantárgyi megosztásban, hanem a különböző tantárgyakból összeállított un. „témakörök” szerint oktatták. A felvételi keretszám 20 fő volt. Az I. és II. év tanterve azonos maradt az általános orvosi szak első két évével. A III., IV., és V. tanévre szakosított tantervet készítettek.

A fogászati oktatásban a gyakorlati oktatásnak mind a mai napig nagy szerep jutott, az összes óraszám 84%-a gyakorlati óra. Az egyik fő feladat az oktatás minőségi fejlesztése lett. 10 éven belül meg kellett teremteni a korszerű szájsebészeti, protetikai, konzerváló fogászati, gyermekfogászati és fogszabályozási, valamint parodontológiai osztályok bázisait.

Az intézet az új feladatainak ellátásához a Dischka Győző u. 5. számú épületet kapta meg, aminek az átalakítása 1975. márciusára befejeződött. Az átépítést a műemléki jelleg megőrzésével sikerült megoldani. A földszinten a járóbeteg ellátás osztályait alakították ki, az I. emeleten kapott helyet a tanlaboratórium, a fogtechnikai laboratórium, az orális biológiai és bakteriológiai laboratórium, az igazgatói traktus, és a tanterem. A II. emeleten alakították ki a fekvőbeteg osztályt 12 rendszeresített ággyal, a műtőt, a központi sterilezőt, a könyvtárat és a szociális helyiségeket. Az új egység 1975. október 3-án a „VII. Egyetemi Napok” keretében a POTE FOGÁSZATI KLINIKA nevet kapta.

A régi klinikához képest fejlesztést és fejlődést jelentett a parodontológiai osztály létrehozása, az új fekvőbeteg osztály és a műtőrészleg megnyitása.

A fogorvosképzés megindulásával a klinikai tudományos munka ugrásszerűen fejlődött, és hét fő profilja alakult ki:

  1. A dentin szerkezetének kutatása.
  2. Dentális plakk fizikai és kémiai befolyásolása.
  3. Lokális tényezők a fogágybetegség etiológiájában.
  4. Dél-baranyai iskoláskorúak orthodontiai anomáliáinak gyakorisága, annak fajtái, területi megoszlása és terápiás lehetőségei.
  5. Jó-és rosszindulatú daganatok elkülönítése elektrokémiai módszerrel.
  6. Autotranszplantáció a szájüreg primer rekonstrukcióijában.
  7. Maxillo-faciális régió neuromuscularis rendszerének vizsgálata elektromiográffal.

 

A klinika szakmai életének fejlődését mutatja, hogy 1977-ben a Magyar Fogorvosok Egyesülete XII. „Árkövy” Vándorgyűlését a POTE központi épületében tartotta, majd 1988-ban a XIV. „Árkövy” Vándorgyűlésen a klinika alapításának 50. évfordulójáról emlékeztek meg.

1986-ban Dr. Keszthelyi Gusztáv a Parodontológia osztály vezetője pályázat útján elnyerte a Debreceni Orvostudományi Egyetem Stomatológiai Klinikájának intézetvezetői állását.

1990-ben az elhasználódott Chirana gépek helyébe Siemens Sirona fogászati kezelőegységeket, kompresszort és elszívót telepítettek.

1992-ben Dr. Szabó Imre professzor nyugdíjba vonulása után Dr. Szabó János professzort a POTE rektora megbízta a Fogászati és Szájsebészeti Klinika igazgatói teendőinek ellátásával. Szabó professzor az Általános Orvosi Kar hallgatói számára a Fogászat című tantárgy oktatása helyett egy bővített tárgy, az Orális Medicina meghirdetését látta célszerűnek.

A fogorvosi oktatás modernizálása során következetesen alkalmazásra kerültek a XX. század igényeihez alkalmazkodó infekció-kontroll módszerek. A gyakorlati oktatásban teljeskörű tért hódított az ún. „négykezes” fogászat, ami a precíz, magas szintű fogorvosi ellátás lehetőségét biztosítja. A tárgyi feltételeket a klinika gépparkjának 1995 őszén bekövetkezett felújítása tette lehetővé. Prof. Dr. Szabó János távozása után 1998. július 1-től napjainkig a klinika vezetését Prof. Dr. Szabó Gyula vette át. A klinika fő feladata a második évezred elején az Európai Akkreditációs követelményeknek való megfelelés, az oktatási-kutatási és betegellátási munka minőségének és színvonalának emelése és az idegen nyelvű oktatás erőteljes fejlesztése. A főbb tudományos kutatási irányok:

1. A fogpótlásban használt protézis akrilátok mechanikai és fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata.

2. Az implantációs csavarrögzítés biztosításának modellje.

3. Különböző típusú gyökértömő anyagok biológiai hatásának vizsgálata.

4. Szájüregi daganatok kombinált kezelésének elemzése.

5. Periodontális gyulladások cytokin profiljának vizsgálata.

6. A TRPV1 receptor szerepe a lichen oris patomechanismusában.

7. Bioinformatikai eljárások alkalmazása a molekuláris biológiában.

Az tudományos munka során eddig 10 oktató szerzett tudományos minősítést. További új feladatot jelentett a megváltozott posztgraduális fogorvosképzés, és a továbbképzés rendszerének gördülékeny biztosítása. Ennek megfelelően felújításra került a tanterem és a tanlaboratórium és további oktatási lehetőséget nyújt az első emeleten kialakított szeminárumi terem. 2007 októberében négy klinikai tanszék alakult:

A Fogpótlástani Tanszék, prof. Dr. Szabó Gyula vezetésével, a Konzerváló Fogászati és Parodontológiai Tanszék Dr. Tóth Vilmos vezetésével, az Arc-Állcsont és Szájsebészeti Tanszék Dr. Olasz Lajos vezetésével és az Orális Diagnosztikai tanszék Dr. Szentpétery András vezetésével.

A klinika fejlődését legjobban az oktatási munkájának fejlődése jellemzte. Megalakulásakor mindössze heti egy fogászati előadás volt az általános orvosi szakon, 1972–ben megindult a magyarnyelvű fogorvosképzés, 2005-ben a német és angol nyelvű képzés. ezzel a hallgatói létszám elérte a 250 főt. .

2009. –ben a Klinika vezetését Dr. Nagy Ákos vette át. Az oktatási feladatokat szolgáló területek két új, a legmodernebb technikai háttérrel felszerelt szemináriumi teremmel bővült.

A Klinikán a magánszférával együttműködésben telepítésre került a fej-nyak terület ma ismert legkorszerűbb képalkotó diagnosztikai eszköze, egy Newtom 5G cone beam CT készülék. A szolgáltatás mind a PTE Klinikai Központ, mind a régió fogorvosai által beutalt páciensek számára hozzáférhető.

Emellett 2010.-ben a Klinika teljes műszerparkjának megújítására és bővítésére irányuló gazdasági tervet nyújtottunk be a PTE Gazdasági Főigazgatósága felé mintegy 120 millió forint értékben, amely kedvező fogadtatás melletti szakmai elbírálása a végéhez közeledik.

 

A Szak fejlesztéspolitikája, rövid és középtávú fejlesztési tervei

 

A Szak hallgatói létszáma 2010/2011. tanévben meghaladta a 300 főt. A fentiekből kitűnik, hogy az 1970-es években az elmélet és gyakorlati oktatási területeket 20-25 fő/évfolyam, összesen 120-130 főre tervezték. E mellett a Klinika kapacitása messzemenőkig lefedte a régió járó és fekvőbeteg ellátási igényeit az alapellátástól az egyetemi ellátási szintig. Jelenleg a három nyelven folyó oktatás és a tervezettet háromszorosan meghaladó hallgatói létszám óriási terheket ró a Klinikára és munkatársaira. Oktatási feladatainknak oktatóink – a klinikai orvosokkal, szakorvos jelöltekkel és külsős óraadókkal kiegészülve – létszámban, szaktudásban és nyelvismeretben meg tudnak felelni. Mindemellett a betegellátásra, különös tekintettel az elektív ellátásra, csak a tancélos oktatási feladataink ellátását követően kerülhet sor.

Alapelvünk, hogy a megnövekedett létszám és a folyamatosan bővülő ismeretanyag nem mehet az oktatási színvonal rovására. Újabb oktatási területek létesítésével, oktatóink folyamatos továbbképzésével és a gyakorlati oktatás eszközparkjának folyamatos fejlesztésével igyekszünk lépést tartani a hazai és nemzetközi trendekkel.

Legfontosabb fejlesztési tervünk, amelynek megvalósítását megkezdtük a szakmai és gazdasági tervek elkészítésével és benyújtásával, a Klinikán üzembe állított kezelőegységek számának két ütemben való bővítése (6, majd további 10 fogászati kezelőegység).

Ezzel lehetőségünk nyílna a hallgatói létszám maximalizálására – kb. 420-450 fő.

 

Klinikánkon jelenleg fekvőosztály működik műtő háttérrel. A szakpolitikai elképzelések mentén megkezdődött egyeztetések alapján tervet készítettünk a Dél-Dunántúl szakellátására létrehozandó 20-25 ággyal működő regionális arc-, állcsont sebészeti központ létrehozására. A PTE KK TIOP pályázati forrásból finanszírozott átalakításait követően lehetőség nyílik a fekvőosztály elköltöztetésére. A felszabadult területeken propedeutikai gyakorlati oktatási laboratóriumokat szándékozunk létesíteni, ahol teljes értékű, szimulált klinikai körülmények között tudjuk hallgatóinkat bevezetni a betegellátás gyakorlati fogásaiba.

 

Mindazonáltal a külföldi hallgatók létszámának folyamatos emelkedése, és a végzett hallgatók szakképzési igényeinek bővülése elengedhetetlenül magával hozza 10 éven belül egy Fogorvostudományi campus kialakítását.

 

Oktatási fejlesztési tervek

 

A Szak pályázatot nyújtott be A magyarországi fogorvosképzés módszertani és tartalmi modernizációja korszerű hosszanti digitális tananyagfejlesztéssel három nyelven – címmel a TÁMOP 4.2.1 kiírás alapján, amelynek szakmai céljai egybeesnek fő fejlesztési céljainkkal és az alábbiakban olvashatók.

 

 

Vezérfonal a fogorvostudományokhoz – a fogászati anatómiától a klinikai kezelési terv készítésig

interaktív digitális oktatási segédanyag

 

A fogorvostudomány új ismeretekkel való bővülése az elmúlt húsz évben rendkívüli módon felgyorsult. Újabb és újabb anyagok jelennek meg a piacon, amelyeknek fizikai, kémiai tulajdonságai messze felülmúlják legmerészebb korábbi álmainkat is.

Az odontotechnológia területén a napi praxisgyakorlatban is elérhetővé váltak a computer vezérelte technikák. Emellett a diagnosztikában és a kezelési tervek elkészítésekor is ki kell szolgálnia a fogorvosnak a páciensek igényeit. Az internet korának fogorvosi páciensei a legmodernebb technikákról, anyagokról és természetesen a legsikeresebb, legesztétikusabb kezelési eredményekről kapnak információt a világhálón keresztül.

 

Mindemellett a felsőoktatási környezet nem teszi lehetővé a rohamléptekkel fejlődő elméleti tudásanyag közvetlen átadását. Az orvostudomány alapjait, a betegvizsgálat alapvetéseit és a betegkezelés szabályait nem lehet kihagyni a tananyagból, a méltán híres magyar fogorvos képzés hagyományainak rovására nem lehet növelni a tananyagot.

 

Szükséges tehát olyan széles körben és egyszerűen hozzáférhető oktatási segédanyagot a diákok rendelkezésére bocsátani, amely lehetővé teszi az önálló felkészülést. Akár a fogorvostudomány legfontosabb fejezeteinek önálló feldolgozásával, akár az egyetemi curriculum kiegészítésére, a hangsúlyos ismeretanyag kiemelésére.

 

Szándékukban áll egy, a fogorvosi ismeretanyag legfontosabb elemeit az anatómiai ismeretektől a praxisgyakorlatban naponta felmerülő megoldandó kérdésekig egy-egy gondolati ívre felfűzve a hallgatóknak bemutatni. Ezzel mintegy kihangsúlyozva képzésük legfontosabb elemeit és azoknak egész életpályájukra kiható jelentőségét.

Erre legmegfelelőbb forma a világhálón közvetlenül hozzáférhető, interaktív, önellenőrzésre alkalmas, digitális oktatási segédanyag. A tananyag a jelenleg Magyarországon fogorvosi képzésben tanuló magyar hallgatóknak, majd később az angol és német nyelvű képzésben részt vevő külföldi fogorvostan-hallgatók számára nyújthat hathatós segítséget a tanrendi felkészülésen kívül.

 

Emellett folyamatosan hirdeti meg a Szak a fogorvostan-hallgatók számára azokat az elektív kurzusokat, amelyek egy részéből egy átfogó curriculum reform részeként kötelező tantárgyat szeretnénk fejleszteni.