Hírek

Egyéb hírek - 2021. április 26, hétfő

Tudomány és oktatás smart technológiákkal – mire képes a PTE ÁOK új oktatástechnikai rendszere?

Az ÁOK új elméleti tömbje a PTE legmodernebb oktatási környezetét kínálja mind az oktatók, mind a hallgatók számára. Ennek magja és egyben legfontosabb eleme az az audiovizuális rendszer, amelynek elvárt képességeit - az orvoskar oktatási sajátosságai alapján - szakértők állították össze, és megvalósításában az ezen a területen, a magyar piacon az egyik legnagyobb tapasztalatokkal rendelkező cég, az Interton Kft. működött közre. Az összeállításból kiderül, hogy milyen igények, tapasztalatok alapján állt össze a műszaki tartalom, és mit várhatnak tőle az oktatók, a diákok a gyakorlatban.

 

Szabó Gábor írása

 

„Az ÁOK-val közös történetünk 2018-ban kezdődött” – meséli Koscsó Ferenc, az Interton Kft. szakértője. „A közbeszerzések sajátosságai miatt az embernek 5-6 évre a jövőbe kellene látnia, úgyhogy ebben az esetben is pontosan ezzel próbálkoztunk. Olyan projektek nyomán állítottuk össze az ide kerülő technikai eszközparkot, mint amilyenek a Magyar Nemzeti Bank doktori iskolájának teljes körű streamingre alkalmas oktatótermei, amiket szintén mi alakíthattunk ki.”

Kapcsolódás a tananyagfejlesztéshez

„A rendszer egyik leghangsúlyosabb eleme az archiválás és az archivált elemek hozzáférhetőségének a kezelése. Egy archiválás pedig a tapasztalatok alapján pont annyira sikeres, amennyire a metaadatok alapján egy videó és annak a tartalma visszakereshető. Mint a korábban már említett projektünkben, itt is egy olyan rendszerről van szó, amely kiegészíthető az úgynevezett „speech to text” konverzió lehetőségével. Ezt a jelenlegi kiépítés ugyan nem tartalmazza, de bármikor hozzáadható később; ennek segítségével az előadások könnyen kereshető szövegekké alakíthatóak. A projekt keretében feladatunk volt kialakítani a négy legnagyobb teremre olyan ultra HD- rendszert, amely részben vagy egészben képes kiszolgálni a jövőbeli igényeket – például az akkor még előre nem látott pandémia által okozottakat is. Kiegészítve a jelenlegi kommunikációs megoldásokat az üzembe álló rendszer képes közel televíziós minőségben rögzíteni előadásokat és az archiváló rendszer segítségével kutathatóvá tenni ezeket” - mutat rá Koscsó Ferenc.

„Az előadótermekbe kihelyezett, úgynevezett PTZ kamerákkal és akár négy darab mobilkamerával egyidejűleg négy helyről, a két 96 fős, és a két 336 fős előadóból leszünk képesek akár feliratokkal, bejátszásokkal is kiegészített UHD/25p (3840x2160 pixel képméret, 25p képfrissítés) minőségű, akár több kamera, videóforrás képéből is élőben vágott streamet előállítani, enkódolni, továbbküldeni streaming szerverek felé és helyben archiválási célokra rögzíteni. A rendszer belső videóformátuma az ún. 6G SDI formátum lesz (az UHD/25 p formátumnak megfelelően), de ennek az IP-alapú ún. NDI változatát is előállítjuk, illetve fel tudjuk használni. A rendszer része lesz két, teljes értékű videóvágó rendszer lokális 64 TB háttértárakkal, és egy 72 TB bruttó kapacitású, archiváló, konvertáló, transzkódoló rendszer is. Az archiváló rendszer része egy belső webszerver is, ami a metaadat-bevitelhez és a kereséshez biztosítja a webes hozzáférést a jogosultsággal rendelkezők számára. A webes hozzáférés megkönnyítéséhez generálunk az UHD felvételekből alacsonyabb felbontású (720p25), sokkal kisebb bitrátájú (3 Mb/s) változatot is automatikusan. Nem szállítunk viszont streaming szervert, vagyis a külvilág és az egyetem belső rendszere felé nem mi biztosítjuk az elérést, ezt az egyetemi informatikai rendszeren keresztül kell megvalósítani. A vázolt rendszer viszont előállítja az ehhez szükséges streameket, egyidejűleg akár több formátumban, tömörítéssel és felbontásban az éppen felmerülő igényeknek megfelelően” – avat be a technikai részletekbe.

„A streaming rendszer alapvetően videófelvétel központú, ugyanakkor mindenféle metaadatot képes a felvételekhez rendelni: ezek lehetnek természetes módon, a videó készítésekor keletkező adatok, kamera interfészből, vezérlésből, időzítésből származóak, illetve a megvalósítás részét képezi egy teremfoglalási és archiválási rendszer is, amely például órarend alapján bizonyos információkat szintén hozzárendel egy-egy előadáshoz. Természetesen linkeket - mint külső adatforrásokat - is hozzá lehet adni a videókhoz, ez teljesen alapvető képessége ezeknek a fejlettségű megoldásoknak. Ezeket mintegy markerként hozzá lehet kötni adott képkockához vagy akár az egész videóhoz, így például a link elvezeti a hallgatót egy 3D-ben megjelenített szemléltető ábrához, miközben az előadás videóját nézi. Ez az adat természetesen kereshető is, és ha szükséges, többféle helyen megjeleníthető, így többféle úton eljuthatunk hozzá az archiváló rendszer keresőjén keresztül. A rendszernek része négy darab, 4K felbontású camcorder is, amelyek egyben ANG felvevőszettek is, két darab, nagy teljesítményű megvilágítási rendszerrel együtt. Két vágó, szerkesztő rendszer szintén a részét képezi a szettnek (két darab iMac, amiken a DaVinci Resolve videószerkesztő program fut), így a folyamatos, saját műsorgyártás technológiai feltételei szintén adottak” – mondja a szakértő.

Az archiváló rendszernek nagyon fontos része az a szoftvercsomag, ami mindezt kiszolgálja. A licenszek öt különböző, távoli munkaállomás egyidejű használatával teszik lehetővé a metaadatok bevitelét, vagyis a gyakorlatban öt projekt futhat majd egymás mellett úgy is, hogy nem a vezérlőből vagy az archívumból történik a feldolgozás. Része lesz továbbá egy olyan konverziós platform, amely a régi vagy a rossz minőségű anyagok (még akár VHS) feljavítását teszi lehetővé mesterséges intelligencia segítségével, hogy UHD minőségű környezetbe lehessen azokat behozni. Ez még évekig a csúcstechnológiát tudja jelenteni és kiterjeszthető lesz későbbi fejlesztések, speciális projektek irányába is.

Mi lesz a régi előadótermekkel?

Jogosan merülhet fel a kérdés mindenkiben, hogyan fog mindez viszonyulni a meglévő oktatástechnikai háttérhez? Lesznek jó és kevésbé jó előadótermek? Szerencsére erről szó sincs, mivel a kar vezetése idejekorán elhatározta, hogy az új épület kialakításával párhuzamosan minden, a PTE Általános Orvostudományi Karán jelenleg meglévő oktatástechnikai kapacitást azonos szintre fejleszt fel. Ahogy azt az erre felkért audiovizuális szakértőnktől, Hauer Jánostól megtudhattuk, a régi elméleti tömb előadótermei is megkapják ugyanezeket a technológiákat - reményeink szerint - egy éven belül. Ez nem jelent mást, mint azt, hogy minden oktatási egységnek azonos, magas szintű technikai lehetőségek állnak majd a rendelkezésére, függetlenül attól, hogy melyik épületben tartja majd az óráit. Erre a korszerűsítésre az orvoskar mintegy 800 millió forintot szán.

A technológia mindig csak annyira hasznos, amennyire képesek vagyunk kihasználni

Szerencsére ezzel biztosan nem lesz baj. Nyilván ami új, azt el kell sajátítani, ehhez a berendezéseket installáló cég oktatást biztosít, első körben az Oktatástechnikai és Szolgáltatási Osztály munkatársainak, majd az intézeteknek. Ezt követően sem marad az orvoskar támogatás nélkül, hiszen az erre felkért szakértők mindenben segíteni fogják az új lehetőségek megismerését és megtanulását. Itt azonban még nem állnak meg a dolgok, ugyanis – ahogy a leírásból talán már részben kiderült – ez a rendszer páratlan lehetőséget biztosít az új, elsősorban az oktatási, tanulási élmény fokozását szolgáló, innovatív technológiák bevonására. Interaktív 3D tartalmakat, 3D modelleket, szerkesztett vagy valós idejű 3D, illetve annotált, ún. diacom felvételeket lehet majd a tervek szerint bekapcsolni a közvetlen vagy a távoli oktatási folyamatokba, és sok minden mást is, például a jelenleg fejlesztett digitális tananyagaink vonatkozó részeit, áttekinthetően, könnyen kereshető módon.

Az Általános Orvostudományi Kar stratégiájának, a PotePillarsnak egyik sarokpontja a tanulási kultúra fejlesztése (szoros együttállásban a well-being és az épített környezet koncepcióval), ami épp a jövőbe mutató technológiák és az ergonomikus, emberközpontú épített környezet ötvözetével szeretné az oktatás és a kutatás folyamatát huszonegyedik századi, élményközpontú, hatékony és kényelmes folyamatokká formálni. A hallgatói élmény fokozására egy dedikált munkacsoportot is létrehozott a kar, amely szoros együttműködésben dolgozik olyan oktatásfejlesztési projektjeinkkel, mint a digitális tananyag- és tartalomfejlesztésnek dedikált PotePedia. A cél az, hogy a házon belül fejlesztett high-tech megoldásokat - mint a műtéti eljárások valós idejű 3D közvetítése (M3DVision) -, valamint a mások által alkalmazott fejlett technológiákat (például orvosi-labortechnológiás robotika) megkeresse és ötvözze megújuló oktatási környezetünk lehetőségeivel.

További információk:

 

Hírarchívum