Hírek

Egyéb hírek - 2021. június 28, hétfő

Annyi tudományos publikációnk jelent meg az első félévben, mint máskor egy év alatt

Az Elsevier-féle absztrakt és idéző tudományos adatbázisban, a Scopusban, karunk elérte a 255. cikket, ami a korábbiakban egy év alatt sikerült. Az eredmény beszédes és előremutató, a kar tudományos teljesítménye megduplázódott az elmúlt öt évben. A mai, modern egyetemeken a publikáció az egyik fontos fokmérője annak, hogy milyen tudományos munka zajlik az egyes műhelyekben. Ennek támogatása, megerősítése fontos cél, ahogyan az innovatív kezdeményezések ösztönzése, azok társadalmi és gazdasági hasznosulásának biztosítása is. Dr. Reglődi Dóra professzorral, az Anatómiai Intézet igazgatójával, tudományos dékánhelyettessel a kar stratégiai tervébe, a PotePillars-ba ágyazott egyik pillérről, a Tudomány és Innováció koncepcióról is beszélgettünk.

 

Schweier Rita írása

 

- Vajon mi áll annak a hátterében, hogy már most elértük azt a cikkszámot, amit eddig csak egy év alatt sikerült?

- Ezt csak találgatni lehet, pontos okot nem tudunk. Ezeket a közleményeket tavaly, illetve idén, az év elején nyújtották be a kollégák, tehát kötődnek a 2020 márciusában kezdődött Covid-időszakhoz. Az elmúlt hónapok történései visszavetették az effektív kutatómunkát, hisz klinikai anyaghoz a betegellátás csökkenése miatt nem lehetett hozzáférni, nem voltak elektív műtétek, a klinikák leálltak, avagy a koronavírusos betegek gyógyítására álltak át, a laborok bezártak, a kutatók és asszisztensek home office-ban voltak, nem juthattak be a klinikákra a korlátozások miatt. Az otthonlét relatív nyugalma ugyanakkor jó volt arra, hogy a kollégák befejezzék évek óta készülő közleményeiket. Sokakkal beszéltem erről, és magam is így voltam ezzel. Bízom abban, hogy ez a fellendülő tendencia meg is marad, és a későbbiekben sem üt vissza az effektív kutatómunka meglétének a hiánya.

- A dékáni vezetés is tett azért, hogy serkentse a kollégákat, ennek köszönhetően a kar tudományos teljesítménye már az elmúlt években megduplázódott.

- A tudományos közlést támogató kari ösztönzőrendszerek sokat segítettek, segítenek ebben. Több folyóiratnál komoly összegbe kerül az, hogy megjelenhessen egy-egy közlemény, ezért a kar támogatást nyújt ehhez: a Q1-es megjelenést száz százalékban, a Q2-est pedig fele arányban finanszírozza. Ezzel is arra szeretnénk ösztönözni kutatóinkat, hogy inkább a jobb újságokat válasszák. Szerencsére az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a Q1-es és Q2-es közlések száma, szemben a Q3-as és Q4-es megjelenésekkel, valamint a besorolás nélküli, Q nélküliekkel. Ez azért is fontos, mert a rangsorolásnál is számít a Q1-es és D1-es megjelenések száma (utóbbi a felső 10 százalékot jelenti), valamint az azokra kapott citációk is. Egy-egy ilyen cikk - amire mondjuk százan hivatkoznak - mindig többet ér, mint húsz-harminc olyan, amely névtelen újságban kap helyet. Az Open Access a pénzügyi és jogi korlátozások eltörlésével lehetőséget biztosít a tudományos eredmények szabad hozzáférhetőségére, és így nagyobb az esélye a hivatkozásoknak is.

Kari pályázataink a kutatás beindításához is támogatást adnak. Másfél-kétmillió forint elég arra, hogy ha valakinek van egy ötlete, de nincs pályázata, akkor el tudjon indulni, vagy ha nem tudta befejezni a kísérleteit, akkor ez sikerüljön neki. Ez az összeg viszonylag szabadon felhasználható.  Emellett ha a kolléga benyújt egy külső pályázatot, amit nem szakmai indokok, hanem forráshiány miatt utasítanak el – például egy OTKA-pályázatot -, akkor mi kisegítjük egy négymillió forintos pályázattal. Ezzel arra buzdítjuk a munkatársakat, hogy adjanak be minél több külsős pályázatot is.

Több újszerű kezdeményezésünk is van: ilyen a Tandem-pályázat, ami a klinikusok és az ÁOK-s alapkutatók közötti kapcsolatot erősíti, vagy a GYTK-val közös pályázatunk, ami a két kar kollaborációjának fokozására szolgál.

Komoly motivációt jelentenek kutatóinknak az olyan jellegű elismeréseink is, mint amilyen a Szerzők ünnepe, az impakt faktor alapján történő kifizetések vagy a témavezetői díjak.

- Ösztönzően hathat az is, ha külföldről érkeznek kutatók, oktatók.

- Egyszerre gyógyítani, oktatni és kutatni nagyon nehéz, mindhármat lehetetlen száz százalékosan művelni. A Covid időszakában az oktatás jóval több időt és energiát vett el, ezért is örvendetes, hogy a publikációk száma mégsem csökkent, épp ellenkezőleg. A külföldi kollaborációk, a közös publikációk, pályázatok, a nemzetközi beágyazottság, a hálózatépítés ugyancsak nagyon lényegesek, hisz ezeknek is komoly jelentőségük van némely rangsoroknál. Fontos célnak jelöltük meg a kapcsolatépítést a legnevesebb külföldi egyetemekkel a kutatás és az oktatás területén. A kettőt el lehet választani, de lehet kombinálni is. Erre alkottuk meg a Visiting Professorships-et, amire egyre több a jelentkezőnk, de számos más lehetőség is akad, hogy a graduális, a fakultatív, valamint a posztgraduális képzésekbe bevonjuk a külföldi kollégákat. A német anyanyelvű hallgatók rendkívüli módon értékelik, ha a hazájukból tart előadást egy-egy professzor.

Az Alumni programban résztvevőktől, az egykor az egyetemünkön végzettektől is egyre több visszajelzés érkezik arról, hogy ők is szeretnének eljönni egy-egy előadással. Itt, az Anatómiai Intézetben is volt már erre példa, hozzánk egy német kolléga érkezett, és nagy sikere volt. Ezeknek a jelenléteknek komoly motiváló ereje és plusz üzenete is van, hisz a hallgatók megtapasztalhatják, hogy mennyi mindent el lehet érni a korábban itt szerzett alapokkal.

Az különösen jól hangzik és hat, ha egy oktató a Harvard Egyetemről vagy a Mayo Klinikáról érkezik. Előbbiről már jött hozzánk olyan oktató, aki egy új oktatási módszert mutatott be, és ez már egy fakultatív kurzus keretében el is indult. Büszkén mondhatom, hogy az Anatómiai Intézetből két munkatársunk egy heti kurzust vitt végig ott. Ha létezik együttműködés az oktatás területéről, akkor már könnyebb a kutatási oldalon is partnereket találni, és ez igaz fordítottan is.

Emellett fontos, hogy a régi kollégákkal is felvegyük a kapcsolatot, mert bennünk is meg lehet az igény arra, hogy eljöjjenek, és kölcsönösen segítsük egymást. Arra törekszünk, hogy minden félévben legyenek olyan előadások, amelyeket egy-egy külföldi oktató vagy kutató tart.

- Sok új, innovatív kezdeményezésről is hallani, ami arra utal, hogy ezen a területen is komoly előrelépések vannak.

- Szerencsére egyre több ilyen van. Már a pályázatoknál is meg kell jelölni, hogy az elképzelésekből mi lesz hasznosítható. Az alapkutatásnál ez egy fokkal nehezebb, hisz ott egy-egy mechanizmus felfedezésével lehet közelebb jutni a gyógyszerfejlesztéshez, nem közvetlen tehát a haszon. Sok olyan törekvés van ugyanakkor, amely közvetlenül hasznosul, ilyen például az az új sebészeti eljárás, amit a tölcsérmellkas kezelésére dolgoztak ki orvosok, mérnökök, 3D-tervezők és fémmegmunkáló szakemberek, élükön dr. Szántó Zalán mellkassebésszel. Dr. Maróti Péterék is számos ilyennel rendelkeznek, a 3D-modelleket az oktatásban is lehet használni. A SkillLab is erre épül, ahol a hallgatók azonnal érzékelik a hasznát egy-egy új módszernek. A transzlációs medicina is remek példa erre, ők a betegellátásban „hasznosítják” a mintavételezéseik, elemzéseik során kimutatott eredményeket, elég, ha arra gondolunk, hogy a pancreatitist ma már másként kezelik, mint évekkel ezelőtt.

- Az innovációk gazdasági hasznosulására is vannak jó példák.

- Ebben a 3D Központ jár az élen, és léteznek „core facilityk” is. A „core facility” szó szerinti fordításban belső lehetőséget jelent, magyarul a „közös használatú labor” elnevezése terjedt el. Szerte a világon olyan csúcstechnológiai eszközök együttes működtetését értik alatta, melynek segítségével a tudományban dolgozó különböző munkacsoportok egyszerre használhatják munkájukhoz a legmodernebb technikai eszközöket. Ennek legfőbb „védnöke” karunkon a nemrégiben elhunyt dr. Ábrahám István volt, a Szentágothai Kutatóközpontban több ilyen működik. Ennek célja jobban kihasználni az Európában is egyedülálló műszerparkot, és bevételt is generálni belőle. Törekszünk arra, hogy minél inkább segítsük az innovációk megvalósítását, kutatóinkat, egyszerűsítsük a folyamatokat, ezért alakult az Egyetemi Innovációs Bizottság is.

Hírarchívum