Hírek

Egyéb hírek - 2021. július 9, péntek

"Fellégezhetünk a harmadik hullám után, a negyedik hullám előtt"

Covid-konferenciát tartottak július 8-án a PTE Szentágothai János Kutatóközpontjában, ahol az elmúlt másfél év tapasztalatait összegezték, valamint vázolták a közeljövő legfontosabb lépéseit is.

A konferencia dr. Miseta Attila, a PTE rektorának köszöntőjével indult, melyben a rektor az oltási arány javításának szükségességét hangúlyozta - derül ki az eseményről tudósító UnivPécs cikkéből. 

A folytatásban dr. Jakab Ferenc virológus, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője beszélt. Elmondta, "fellégezhetünk a harmadik hullám után, a negyedik hullám előtt. A csatát megnyertünk, de a háborút nem. A ma bemutatott projektek mindegyike megmutatja, hogy a maga szakterületén mindenki megpróbálja a lehető legjobbat kihozni a megoldás érdekében".

Jakab ismertette a hazai koronavírus-kutatás fontosabb irányait, kitérve a PTE SZKK-ban végzett munkára is. „Azt csináltuk, amire évek alatt felkészültünk és a Virológiai Nemzeti Laboratórium bármikor, azonnal bevethető egy új kórokozó megjelenésekor. Hozzávetőlegesen 450 ismert vagy újonnan szintetizált hatóanyag és egyéb vegyület, antitest tesztelése folyik. Több kutatóintézettel és kutatás-fejlesztési vállalattal dolgozunk együtt ezen a témán" - fogalmazott a virológus. 

Elmondta, a Virológiai Nemzeti Laboratórium hazai fejlesztő cégekkel is együttműködik. Egy, a tojó tyúkokban termeltetett ellenanyag kapcsán végzett kísérlet kapcsán úgy nyilatkozott, hogy ígéretesnek látja a projektet.

Átlag 10,5 óra munka a laborban

Jakab Ferenc beszélt arról is, hogy hazai fejlesztésű hálózati modellezést is bevetnek az első járványhullám fő folyamatainak feltárása. „A járványtani jelenségek utólagos megértése segít a főbb folyamatok feltárásában és a következő járványhullámok kezelésében" – szögezte le, majd hozzátette: a Biotechnológiai Nemzeti Laboratóriummal együttműködésben már a második járványhullám kapcsán is elvégezték az elemzést. Mint mondta, új fejlemény, hogy a pécsi laborban ezentúl állatkísérleteket végzésére is van lehetőség, és az ehhez szükséges teljes kapacitást fel tudták építeni.

Jakab Ferenc elmondta, grandiózus munka folyt a BSL-4 laborban: 3750 munkaórát töltöttek itt, átlagosan 10,5 órát dolgoztak/dolgoznak naponta a szakemberek, az elmúlt másfél évben pedig több mint 12 publikációt is letettek az asztalra.

„Amikor a koronavírus-járvány elkezdődött, az emberiségnek semmiféle gyógyszere nem volt ellene, és a helyzet ma is ugyanez: még nincs olyan gyógyszer, amit kifejezetten a covid19 ellen fejlesztettek volna ki" - ezt már Kovács L. Gábor professzor mondta, aki a HECRIN konzorcium elnöke is, mely a gyógyszerek klinikai vizsgálatát tűzte zászlajára. Szavai szerint sok próbálkozás volt és van egy új gyógyszer megalkotására, mindegyik közös jellemzője, hogy azt előbb-utóbb emberen is ki kell próbálni. A klinikai vizsgálatokba az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) segítségével tudtak belevágni. 

Mint mondta, a koronavírus-fertőzés gógyítása kapcsán két irány látszik: az egyik a már létező gyógyszerek felhasználására, a másik a teljesen új gyógyszer fejlesztése. Kovács L. Gábor szerint az utóbbi 10-12 évet is igénybe vehet. 

A már létező gyógyszerek közül a favipiravir egy eredetileg influenza, a remdesivir pedig ebola ellen kifejlesztett szer. A professzor szerint a magyar favipiravir tabletta kipróbálás alatt áll jelenleg, a ngy orvosképző egyetem bizonyos tudományos kérdéseket tesztel még.– mondta el Kovács L. Gábor.

A remdesivirről elmondta, kihívást jelentett, hiszen beszerezhetetlen volt. „A Richter vizsgálati készítményként kezdte el gyártani, melynek viszont feltétele a klinikai vizsgálat. A készítmény ún. különleges alkalmazási engedélyt kapott a vizsgálaton túli alkalmazásra, így juthattak a betegek gyógyszerhez.” Előremutató, hogy az ITM támogatásával folyamatban van egy, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem közösen végzett kutatása, az ún. HunGen, mely a betegség lefolyását befolyásoló környezeti tényezőket vizsgálja - idézte Kovács L. Gábort a cikk.

„Fontos a járvány kapcsán szerzett tudás, de előre is kell gondolkodnunk”

A rendezvényen Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető miniszter is jelen volt. Mint fogalmazott, gyorsan reagáltak a vírushelyzetre, az ITM létrehozta a vírus elleni védekezéshez szükséges hátteret és pénzügyi alapot, majd a megelőzés, azonosítás, kezelés területén végzett koordinációt.

Elmondta, a matematikai epidemológiai kutatócsoport folyamatosan értékelte a járványügyi helyzetet, és predikciókat vázolt fel, melyek további döntéseket alapoztak meg. Kiemelte, sikerült orvosolni az első hullám elején tapasztalt limitált maszgyártási kapacitást, saját maszkminősítő rendszert is kidolgoztak a kutatók, és gumikesztyű-gyártás is kezdődött hazánkban. 

Palkovics kiemelte a Huncover projektet, elmondva, az a magyar orvosképző egyetemek összefogásában megvalósuló kutatás 11 ezer embert ért el. „Az áttekintés mellett kialakult egy olyan módszertan is, ami szükség esetén bármikor alkalmazható" - tette hozzá, megjegyezve, a nyál alapú diagnosztika tekintetében is előrelépés történt, három helyen pedig lélegeztetőgép-fejlesztés is indult az országban.

 „Fontos a járvány kapcsán szerzett tudás, de előre is kell gondolkodnunk” – hangsúlyozta az egyetemi újság tudósítása szerint a miniszter. Ennek jegyében jött létre 4 olyan nemzeti laboratórium, melyek munkája közvetlenül a járvány kezeléséhez kötődött: a biotechnológiai, a járványdinamikai, a gyógyszerkutatási és a virológiai. „Vakcinákat is gyártunk már, Debrecenben megkezdődött a kutatólaborral támogatott magyar nemzeti oltóanyag gyár létrehozása” – mondta a miniszter.

Forrás:

UnivPecs.com

FOTÓ:

Csortos Szabolcs/UnivPécs

Hírarchívum